 |
| Buzsáki himzés |
Buzsák
Boszorkányos falu
Buzsák helyén a középkorban
Akts és Magyari falvak feküdtek, és területe eredetileg a Somogyi vár
tartozéka volt.
A községhez tartoztak: Buzsáki-major (azelőtt Bel-major), Kéka-puszta,
Kistatárvár, Csiszta-puszta, Czeria-szőlőtelep és Kund-puszta is.
Buzsák, ez a több, mint 500 éves falu elsősorban
Népművészeti Motívumai révén vált híressé é s ismertté országszerte.
 |
| "Boszorkányos" |
A falu asszonyai ma is varrják a háromféle ősi hímzést. (Melyek
a kék-piros, vagy fekete-piros fonallal varrt „vézás”, a „rátétes” és a sok
színben pompázó „boszorkányos”.) Bárki megnézheti a szebbnél szebb darabokat,
hiszen nyáron, az utcán 8-10 asszony is hímez egy- egy csoportban. A legszebb
darabok mindháromféle hímzésből az 1997-ben épült Faluház állandó kiállításán és a Tájház
múzeumában egész évben megtekinthetők.
Piros-kék, fekete-piros vagy piros-fehér hímzéseire
elsősorban a „katykaringó”, a hajó és a babadíszítő elemek és motívumok,
illetve ezek kombinációi jellemzőek.
 |
| "Rátétes" |
A helyiek mind a mai napig megőrizték a dalmát, horvát és
magyar kultúra keveredéséből keletkezett hímzési kultúrát és technikát. A nyári
hónapok során a buzsáki lányok és asszonyok az utcán kisebb csoportokban
hímezik a „rátétest” vagy a „boszorkányost”.
A szebbnél szebb terítők és egyéb díszhímzések a község
faluházában berendezett kiállításon meg is tekinthetők.
A falu barokk templomában látható a helyiek Mária-szobra,
amelyet a buzsákiak a maguk által elkészített, népművészeti motívumokkal
díszített ruhákba öltöztetnek.
Jellegzetes buzsáki motívum, a tulipán, a szegfű, az
árvácska, a levél, a „katykaringó”, a
páva és a galamb, valamint a szarvas.
A boszorkányos hímzést a buzsáki asszonyok házi szövésű
vásznakra készítik.
 |
| Tájház |
Nevezetességei
Buzsáki Tájház - Itt a török idők alatt betelepült, majd elmagyarosodott horvátok népi építkezését, népművészetét mutatja be. A tájház egy megőrzött módos parasztporta épületeiben van.
Buzsáki Tájház - Itt a török idők alatt betelepült, majd elmagyarosodott horvátok népi építkezését, népművészetét mutatja be. A tájház egy megőrzött módos parasztporta épületeiben van.
 |
| Fehér kápolna |
Fehér kápolna - a település legrégebbi műemléke: egyhajós, félköríves szentélyű, romanikus stílusú – az Akts nevű, elpusztult középkori település plébániatemploma volt. 1704-ben készült, faragott szőlőindás, reneszánsz faoltára jelenleg a római katolikus templomban tekinthető meg.
Nagyboldogasszony római katolikus templom - 1791-ben szentelték fel, gazdag buzsáki hímzéssel készült miseruha- és oltárterítő-gyűjteménye országszerte ismert.
 |
| János hegyi műemlék présház |
János-hegyi pincesor - műemlék, nádfedeles pincéiben a gazdák gyönyörű természeti környezetben kínálják boraikat. Ugyanitt Nepomuki Szent János 145 éve állított műemlék szobra is megtalálható
 |
| Csisztafürdő |
A Buzsáktól 5 km-re található Csisztafürdőt 42 °C- os ásványi anyagokban gazdag hidrokarbonátos kénes gyógyhatású meleg vize miatt sokan keresik fel.
 |
| Revia - Lovasiskola |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése