Csodaszép Magyarország 360. Helesfa

diszvilágítás

Helesfa

Minden gyermekes családot szívesen fogadnak, akik gyönyörködni szeretnének a látványban – természetesen ingyenesen. A ma már nyugdíjas, de korábban szén- és uránbányászként, majd hivatásos sofőrként is dolgozó férfinek hat gyermeke és tíz unokája van, és már több mint huszonöt éve hobbija a karácsonyi világítás, amelyet évről évre, mindig kismértékben gyarapít. Idén mintegy negyvenezer égő világít.

A munkával pár napja végeztek, azóta sötétedéstől este 9 óráig égnek a fények. Több mint 10 éve kezdték gyűjteni a füzéreket, évről évre egyre több került fel a homlokzatra, a melléképületekre és a kerítésre. A tulajdonos szerint a karácsonyi ház díszítése nem olcsó. Azt mondja, az áramért átalánydíjat fizet, így egy évre arányosan elosztva könnyebben ki tudja fizeti a számlát. A házat január 6-ig, vízkeresztig lehet megnézni

Hasonló díszvilágítás tekinthető meg Szederkényben  és Csákánydoroszlón is!

Csodaszép Magyarország 359. Kemence

Az egykori Vármegyeháza

Kemence

A régmúlt lehelete

Az Ipoly völgyében, a Börzsöny északnyugati lábánál fekszik. Bernecebaráti, Tésa és Perőcsény települések határolják

A falu egykor Hont vármegye székhelye volt (igaz, csak 1751-93 között), s még ma is központi szerepet tölt be a kistérségben.
Megközelíthető:

Tömegközlekedéssel: A MÁV 70-es számú vonalán Szobig, majd onnan busszal Kemencére, vagy a MÁV 75-ös számú vonalán Drégelypalánkig, és onnan busszal Kemencére.

Gépkocsival: A 2-es számú főúton Hontig, majd mellékúton Kemencéig, vagy Szobon át a 12-es úton.

A század közepén több alkalommal is itt tartották Hont vármegye megyegyűlését.
Itt került sor a XVIII. század végének egyik nagy port felkavaró ügyére, az emberevő cigányok perére 1782. júliusában.

Kat. templom

A hangulatos börzsönyi községet a 12. században alapították, ódon házai, kacskaringós utcái is a régmúltról mesélnek a látogatónak.
Volt megyeháza – jelenleg iskola:
A falu központjában található. Barokk stílusban épült (1751-ben), de 1856-ban átalakították.

Az önálló népcsoportot alkotó, különleges folklórjukra és konyhaművészetükre méltán büszke palócok hazájában Tájház mutatja be mindennapjaikat, szokásaikat és jellegzetes hagyományaikat.
Tájház   Régi használati eszközöket és népi bútorokat tekinthetnek meg az odalátogatók.
Római katolikus templom – 1769-ben építette a falu.
Kisvasúti és erdészeti múzeum, valamint kisvasút. Itt található a Börzsöny egyetlen 600 mm nyomtávolságú kisvasútja, a Kemencei Erdei Múzeumvasút

Üdvözlő tábla

A település börzsönyi vadászatok és gyalogos túrák kedvelt kiindulópontja, de lehet itt lovagolni, vagy például az Ipolyban horgászni, sőt nyaranta az erdő a gombászokat is várja.

Ezen kívül a strand, télen pedig a havas lejtők nyújthatnak kellemes kikapcsolódást.

Az erdőben mindezek mellett nyolc kilométeren át kisvasúttal is utazhatnak a kirándulók.    

 

48-as emlékmű

 

Címerkő

Az „emberevő cigányok”  pere:

 1782 tavaszának elején - gyaníthatóan élelemszerzési céllal - betörtek a viszokai mészárszékbe, ahogy a felsőalmási jegyző kamrájába is. Márciusban letartóztattak néhány cigányt, akiket a cselekmények elkövetésével vádoltak. A vizsgálat eredményes volt: az elfogottak beismerték tettüket, sőt további kisebb lopásokat is önként bevallottak.

Egy konkrét személy eltűnését tudta valószínűsíteni a hatóság, ám bizonyítékok nem kerültek elő. Összesen 34 rendbeli rablógyilkosság volt a vád.

Az eredménytelenül nyomozó hatóság emberei egyre türelmetlenebbül vallatták a cigányokat további bűntársaikról, további bűnügyekről. Így hamarosan 133 embert tartóztattak le.

A nyomozóknak megoldást kellett találni az eltűnt hullák rejtélyére.

A gyanúsítottak kerestek kiutat egyre zavarosabb vallomásaikból, de egyikük így kiáltott fel, amikor a meggyilkolt áldozatok hollétéről kérdezték: "Hát megettük őket!"

Az első ítéletek 1782. augusztus 10-én születtek meg Kemencén
Mindezek után a következő ítélet született az említett napon Kemencén:
16 nőt pallos általi halálra;
15 férfit felakasztásra, de végig kell nézniük a nők lefejezését;
6 férfit kerékbe törésre, de látniuk kell a korábbi kivégzéseket és azzal a ténnyel súlyosbították még az ítéletet, hogy a fájdalmasabb módon, azaz a lábuknál kezdték meg a büntetés végre hajtását;
a 3 főbűnöst felnégyelésre ítélték, miután végignézték társaik halálát.

                                                                                                                 

Csodaszép Magyarország 358. Nagybörzsöny

Szőnyi István emlékház

Nagybörzsöny

Bányászjelvény a templom falán

Nagybörzsöny a Börzsöny nyugati peremén, a Börzsöny-patak partján található. Közigazgatási területe nyugaton az Ipolyig terjed, keleten pedig mélyen benyúlik a Börzsöny erdei közé. Területének csaknem háromnegyede a Duna–Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik.

Nyugati határát (mely egyben államhatár is Szlovákia felé) az Ipoly alkotja.

Evang. templom

A falu neve az Árpád-korban Bersen, Belsun volt. Mai nevét a 20. század eleji közigazgatási átrendezéskor kapta, 1908 óta használja, korábban Börzsönynek nevezték.

Az Ipoly-völgy legrégebbi települései közé tartozik a 14-15. században nyitott  ezüst-, réz- és aranybányáiról híres Nagybörzsöny.

Az egykori bányászathoz kapcsolódik a 13 században gótikus stílusban emelt, majd a 15. század során bővített, torony nélküli templom.

Falán 1417-es dátummal bányászjelvény, faragott véső- és kalapács látható – ezért a helyiek csak Bányásztemplomként emlegetik az értékes Árpádkori műemléket.

Szt István templom

A Szent István templom szintén a középkorból, a 13. századból maradt az utókorra. Az egyszerűségében is fenséges épület Árpád-kori építészetünk fokozottan óvott emléke.  Szentélyében freskómaradványok láthatók.

A kápolnát 1632-ben emelt kőfal veszi körül.

A vidék számos vízimalma közül ma már csak a Nagybörzsönyben, a Börzsöny-patak partján található malom működőképes.

Természetesen manapság már nem őrölnek vele.

Benne a malomtörténeti kiállítás fogadja a turistát.

Bányásztemplom

A község határában áll a 13. század elején román stílusban épült kisméretű templom.  Oldalfalait freskómaradványok díszítik.

A körülötte levő fal és kapu a 17. századból származik.

Nevezetességek és látnivalók

A Szent István-templom román stílusban,
A Szent Miklós-templom barokk stílusban épült 1782-1788 között.
A Fájdalmas Szűznek szentelt Bányásztemplom gótikus stílusban épült a 14. század első felében. A Bányásztemplom udvarában áll a római katolikus plébániaház támpilléres, tornácos épülete, ami 1754-ben épült barokk stílusban.
Evangélikus temploma klasszicista stílusban épült 1847 és 1852 között, az 1844-es tűzvészben leégett templom helyére.  Legrégebbi harangja 1857-ből való. Színes üvegablakait 1952-ben készítették. Falán 2007-ben helyezték el a kitelepítettek és a kényszermunkára hurcolt nagybörzsönyiek emléktábláját.

Tájház

A Tájház egy 17. századi épületben (a egykori bányagazda házában) kapott helyet és többek között a helyi bányászat, bortermelés és kézművesség történetét is bemutatja.
Az 1851-ben épült Antal-féle vízimalom ipari műemlék. A 20. század első felében még négy vízimalom működött a Börzsönyi-patakon, az egyedüliként fennmaradt Antal-malomban malomipari kiállítást rendeztek be.

Erdei vasút

Szob–Nagybörzsöny erdei vasút - az 1908-ban megnyitott erdei vasutat 1992-ig használták gazdasági célokra. 2002-ben újra megnyitották idegenforgalmi célokra.
2008. május 1. óta látogatható Nagybörzsönyben a szépművészeti fafaragások állandó kiállítása.

 

Szt Miklós templom

Csodaszép Magyarország 357. Márianosztra

Egykori kolostor, ma börtön

Márianosztra

Börtönné lett a pálosok otthona

A Duna vonalától kis kitérőt téve fejezzük be a Dunakanyarban tett kirándulásunkat.

Szobtól néhány kilométerre fekszik Márianosztra, ahol az erdő mélyén, I. Nagy Lajos kedvelt vadászhelyén a 14. században a pálosok emeltek kolostort.

Neve eredetileg Nostre volt, mely egyesek szerint szláv eredetű személynév, míg mások szerint a latin in nostre (a sajátból) kifejezésből ered Nagy Lajos király adománylevele után. Míg a Mária előnevet 1759-ben az itteni kolostor templomában 1759-ben elhelyezett czestochowai Fekete Mária-kegykép után kapta.

A barátok egészen a rend 1785-ös feloszlatásáig használták a kolostort, egy ideig a rend főiskolája is itt működött. Olyan kiválóságok jártak ide, mint Verseghy Ferenc, Ányos Pál és Virág Benedek költők.

Magyarok nagyasszonya templom

II. József feloszlató rendelete után egy ideig raktárként, majd kórházként használták az épületet, 1858 óta börtön működik falai között.

1989-ben az épület egy részét visszakapták a pálosok, és azóta ismét ott szolgálnak.

A márianosztrai medencét nyugat felől szép kúp alakú hegyek szegélyezik. Ilyen a kettős csúcsú, 479 m magas Nagy-Galla, a 313 m magas Zuvári-hegy, a 400 m-es Varjú-hegy, illetve az 548 m magas Nagy-Koppány.

Márianosztra az ország egyik legismertebb búcsújáróhelye. A középkori alapokra emelt monumentális barokk plébániatemplom gótikus szentélyében a híres czestochowai kegykép 18. századi másolata fogadja a zarándokokat és a turistákat.

A júliusi, szeptemberi és decemberi búcsúra ezrével érkező hívők a falu keleti végén 1772-ben állított kálváriakápolnát és a stációkat is felkeresik.

Fontos ereklye az 1990-es évek végén szentté avatott lengyel királyné, Jadwiga

(Nagy Lajos lánya) egyik ujjperce, amelyet egy díszdobozban őriznek a mária-nosztrai pálosok templomában.

Címer

A címer pajzs alakja a középkori Anjou lovagi pajzs. Benne vaskesztyűs kéz tart egy liliomot. A liliom Nagy Lajos király aranypénzéről van mintázva. A pajzs alapszíne királykék, a liliom és a lovagi vaskesztyű arany.
Márianosztrán a pálos kolostort Nagy Lajos király alapította, és személyesen is többször járt itt. Hedvig leánya itt nevelkedett. Ezért a településnek szoros kapcsolata van az Anjoukal. De nemcsak velük, hanem az egyetlen magyar alapítású szerzetesrenddel, a pálosokkal is. Az arany liliom királykék mezőben azért kifejezi egyrészt az Anjou alapítást, másrészt a tisztaság erényét is jelképezi, így a pálosokra is utal. A vaskesztyű szintén a lovagi erényeket jelképezi. A becsület, tisztaság, bátorság, egyenes-lelkűség. Ezeket az itt élő emberek figyelmébe ajánlja a címer.

Mindszenty emléktáb

A Börzsöny gazdag állatvilágában található szarvas, őz, vaddisznó, róka, nyest, réti és király sas, karvaly, és a Magyarországon csak itt élő szalamandra. Márianosztra területén számos tiszta vizű forrás és két patak található. A Rákos-patak különlegessége, hogy az ország területén, egyedülálló módon, folyami rák él benne. Kiemelkedő természeti érték a Kálvária területén található közel 300 éves hársfa sor.

Börtönmúzeum

Látnivalók:
kolostor és templom (Nagy Lajos építtette 1352-ben)

börtönmúzeum

Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom

Kálvária és kápolna, kb. húsz perc gyalogút a központból.

 

Tájház

Faluház (múzeum és miniskanzen jellegű tájház) 

Börzsöny kisvasút

Szob–Nagybörzsöny erdei vasút

Mária-kút, Szob felé, az országút mentén

Zuvár romjai, nehezen megközelíthető csekély várrom

Rabtemető

Rabtemető, az országban egyedülálló módon őrzők és őrzöttek temetője

Érdekességek: Évente háromszor tartanak búcsút Márianosztrán:

• Jézus Öt Szent Sebe tiszteletére (júliusban)
• Fájdalmas Szűzanya tiszteletére (szeptemberben)
• Szeplőtelen fogantatás tiszteletére (decemberben)

Az ország egyik legrégebbi (1858-ban alapított) és jelenleg is működő, – eredetileg női elítéltek elhelyezésére szolgáló – börtön.

Csodaszép Magyarország 356. Szob

Közösségi tér

Szob

A finom szörpök hazája

A Duna és északi határfolyónk az Ipoly összefolyásánál fekszik Szob, amely egyben vasúti határállomás Szlovákia felé.

Határállomás

Az itteni Börzsöny Múzeumban a hegység geológiai és természeti értékeit, továbbá Szob és a környező falvak történeti emlékeit ismerheti meg a látogató.

A város, akárcsak Zebegény nyaranta a Dunakanyar Művészeti Hetek időtartama alatt számos programot kínál az itt üdülőknek és erre kirándulóknak.

Szobon finom szörpök és gyümölcslevek készülnek, melyek alapanyagát a környéken nevelt bogyósok terméseiből nyerik.
A Szobi Szörp Rt. gyára a környéken termesztett bogyósgyümölcsöket, főként a málnát dolgozta fel, majd szörp, illetve gyümölcslé formájában forgalmazta. A gyár a 2000-es években bezárt.

Luczenbacher kastély

Látnivalók:
Luczenbacher-kastély. Ma a helyi gimnázium fiúkollégiumaként és lazarista rendházként üzemel.
Szent László király római katolikus templom
Kálvária-domb, dunai és zebegényi kilátással
Szob–Nagybörzsöny erdei vasút Márianosztrán át.

 

Róm. kat. templom

Szobnak van egy állomása, mely egyben határátkelőként is funkcionál az Ipolyon túli Szlovákia felé, meg ez a kis megállója. A kettő között nincs egészen egy kilométer távolság, az állomás első váltója a megálló peronjának végétől alig pár száz méterre.

Szobi városnapok

Szob - Nagybörzsöny kisvasút                         

Csodaszép Magyarország 355. Zebegény

Kós Károly templom

Zebegény

Gyönyörű szecessziós koprodukció

A Budapest–Szob közötti villamosított vasúti fővonalon, illetve a 12-es főközlekedési úton közelíthető meg. Nyáron a Dunán, hajóval érhető el, illetve egész évben komppal Pilismarótról.

1890-ben megszélesítik a hétlyukú vasúti völgyhidat, így már két pár vágányon közlekedhetnek a vonatok.

Zebegény

 A déli Börzsöny hegység nyugati oldalánál, a Malomvölgy patak partján fekszik. Határában folyik a Medres-patak,

A folyópart, az út, a vasút és a Börzsöny találkozásánál szinte alig marad hely az egyik leghangulatosabb Duna-parti település, Zebegény házainak.

Hét lyukú híd

1899-ben majdnem megsemmisült a település. Óriási felhőszakadás volt.

1906-1910 között Havas Boldogasszony tiszteletére épült a plébánia templom, Kós Károly erdélyi polihisztor (építész, író, néprajztudós) és Jánszky Béla tervei alapján szecessziós stílusban az erdélyi fatemplomok mintájára.

A templom 1910-ben készült el, belső falait a szintén szecessziós irányzathoz sorolható Kőrösfői-Kriesch Aladár (a Zeneakadémia freskói), a gödöllői művésztelep megalapítójának tanítványai készítették a mester irányításával.

A templom nyaranta komolyzenei hangversenyeknek ad otthont.

Szőnyi István emlékház

Páratlanul szép természeti adottságai és kiváló, gyógyító levegője ugyancsak eredeti falusi arculata pezsgő nyaralóéletet indukált. 1924-ben Szőnyi István festőművész – aki elnyerte a Szinyei társaság első ízben kiadott nagydíját – feleségül vette a zebegényi nyaraló tulajdonos, földművelésügyi államtitkár Bartóky József kisebbik lányát, Bartóky Melindát és nem sokkal később Zebegénybe költöztek.

A zebegényi tájat és embereket örökítette meg vásznain a modern magyar művészet egyik kiemelkedő alakja, a festő és grafikus Szőnyi István (1894-1960), akinek műveit és emlékét múzeum őrzi egykori házában, s aki a község temetőjében nyugszik.

Kálvária kápolna

A közelben keresztút vezet az 1853-ban, klasszicista stílusban emelt Kálvária-kápolnához és a stációkhoz, illetve a mellette álló kilátóhoz, amelynek tetejéről káprázatos Duna-völgyi panoráma tárul a látogató elé.

Az 1930-as évek első felében Zebegény közössége elhatározta, hogy Országzászlót állít.  Egy nyolcszögletű fallal körülvett pódiumon négy kőoszlop veszi körül az országzászló rúdját. Eredeti tervek szerint a négy kőoszlop tetejére 1-1 hatalmas kettős kereszt került volna, ezek eddig nem készültek el.

Országzászló

Különleges élményt jelent a Hajózástörténeti Gyűjtemény, amely Farkas Vince nyugalmazott hajóskapitány életműve.

A Havas Boldogasszony-plébániatemplom 1909-10 között épült az erdélyi székely fatemplomok mintájára, szecessziós stílusban.

Dőry kastély:  A XX. század elején kezdték építeni a zebegényi Dunaparton a nyaralókat, kúriákat, köztük a Dőry-kastélyt is a maga eklektikus stílusában. 2001-ben teljesen felújították, azóta üresen, funkció nélkül áll, pedig egy 2006-os árverésen új gazdára talált.

Vasútállomás

A Dunakanyar egyik ikonikus túracélpontjának számító Remete-barlang minden tekintetben rászolgál jó hírére, az elképesztő fekvés bőven kárpótol az idejutás fáradságáért. A pontosan a Duna kanyarulatában, magasan a sziklafalban fekvő félig mesterséges sziklaüregek első lakói állítólag római légionisták voltak. Ami biztos, hogy később szerzetesek telepedtek le itt, innen a Remete-barlang név is.

Remete-barlang

Csodaszép Magyarország 354. Szokolya

Napelemes motorkocsi

Szokolya

Mányoki Ádám szülőfaluja

Szokolya a Börzsöny lábánál fekszik, Kismarostól 12 km-re. A síelésre alkalmas lejtő a falu elején, a Kántor dombon található. 2000 előtt itt egy 350 méter hosszú sípálya volt, tányéros felvonóval és világítással, de sajnos az utóbbi években ezt már nem láttuk működni, azóta lebontották a liftet
Szokolya a 317-es számú (Kismaros – Szokolya – Királyrét) erdei vasútvonalon is megközelíthető

Erdei kisvasút

Napelemes szerelvény kifejlesztése:2013 tavaszán kiszivárgott az Ipoly Erdő Zrt. egyik fejlesztésének híre: egy napelemes meghajtású vonatot, ami borús időben és erdei körülmények között is képes a tetejére szerelt napelemek és a fékekből visszanyert energia segítségével közlekedni a kisvasút vonalán. A vonatot 2013 májusában bemutatták a nagyközönségnek is és üzembe is helyezték. 

A környezetbarát szerelvény 25 kilométeres sebességgel közlekedhet óránként – noha technikai szempontból ennél többre is képes lenne.

Neve szláv eredetű, a szokol (sólyom) szóból származtatják. Az Árpád-korban feltételezhetően a király solymászai éltek itt.
A Dél-Börzsönyben található. Külterületi településrészei:
Királyrét,  Magastax,  Paphegy,  Szarvastó,  Szokolya vasútállomás.

Királyrét a középkorban a királyok kedvelt vadászhelye volt. Az itteni Vár-hegy tövében kis tó tükre csillog. Itt, e tó partján egykor Mátyás király nejének, Beatrix királynénak fürdőhelye volt.
Az Árpád-kori alapítású község területe az ősidők óta lakott, ezt bizonyítják – egyebek mellett – a Paphegy és a Királyrét földvárai.
A tatárjárás idején a település lakói rejtekhelyül itt pincéket vájtak, ezekből több még ma is megtalálható, közülük némelyik igen terjedelmes.
Egy 1263-ból fennmaradt oklevél szerint IV. Béla király bizonyos Szokol nevű templárius kolostorban békült ki a fiával, Istvánnal, László honti főesperes közbenjárására; azt azonban semmiféle följegyzés nem bizonyítja, hogy ez a Szokol a hontmegyei Szokolya községgel azonos.

Róm. kat. templom

E faluban született a 18. század kiemelkedő udvari és uralkodói portréfestője, Mányoki Ádám (1673-1745). A művész többek közt II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem és Erős Ágost szász választófejedelem festőjeként dolgozott.

A település értékes műemléke a református templom és a lelkészi lak, amelyben Mányoki is meglátta a napvilágot.

Mányoki mellett Viski János (1891-1987) állatfestő emlékét is ápolják a helyiek.

Református templom

A községben megtalálható a Börzsöny Gyöngye Napköziotthonos Óvoda, valamint a Cseh Péter Általános Iskola. Orvosi rendelő, gyermekorvosi rendelő és gyógyszertár is üzemel. A településen üzemel a Sárkányölő Szent György idősek otthona.

Kacár tanya

Kacár tanya :   Az egész tanyát - nevezhetnénk inkább gazdaságnak is - saját kétkezi munkával hozták létre sok év alatt. Található itt kenyérsütő kemence, széldaráló (a közelében egy kis tó), "talpasház" - benne egy kovácsműhely – kerek-ólak, juhhodály és még sok egyéb.

 

Viski lovasudvar

Szokolya a Börzsöny-hegység egyik legszebb részén elhelyezkedő kis település, amely Váctól 20 km-re, a Dunakanyar mellett fekszik. Itt található a Viski lovasudvar.
Minden év augusztusában megrendezik a már hagyománnyá vált szokolyai lovasnapot. Emellett ősszel tájékozódási tereplovagló verseny, és vadászlovaglás várja az ide látogató lovasokat. Kitűnő terepadottságainknak köszönhetően pedig egész napos lovastúrákat szerveznek egész évben a Börzsöny-hegység vadregényes tájain.