2020. április 29., szerda

Azok a régi május elsejék



Május 1

Azok a szép május elsejék, már csak emlékezetben vannak.
Igaz, hogy nem volt mindig szép.  Amikor a főnök bejelentette, hogy egyenruhában kell felvonulnunk, bizony húztuk a szánkat.




Jobb lett volna a járdáról figyelni a felvonulókat.
Ráadásul szidtam is magamat, hogy miért kellett ilyen magasra nőnöm.
Emiatt ugyanis nekem kellett az élen vonulni. Zászlóval vagy táblával.
Ez annyiból is hátrányt jelentett, hogy végig kellett vonulni a a tribün előtt és megszökni nem lehetett, mert senki nem vette át a táblát vagy a zászló.
De az oszolj után már jöttek a kellemesebb percek.
Irány Kiskutra, ahol számtalan szórakozási lehetőség várt minket.
Ma már ilyennel biztosan nem találkoznak május elsején.
Főleg a „vírus”  kihordása idején!


Se vásár, se forgó, se vattacukor, se lánchinta...
Tudnám még folytatni, de nem keserítelek el benneteket.
Igen, ez a május elseje is más lesz, mint a korábbiak.
Szerencsére, az otthoni bográcsozást senki nem veheti el tőlünk!.
Így hát arra biztatlak, főzettek valami finomat a bográcsban, élvezzétek a jó időt, az udvaron terjengő csodás illatokat és a bográcsban készült finomság semmihez sem hasonlítható ízeit.
Legyen szó akár paprikás krumpliról, slambucról, vagy főtt krumpliról a pörkölt mellé.


Aztán, ha minden jól alakul jövőre bepótoljuk ezt a szerény ünneplést!


2020. április 21., kedd

A Föld napja


                             
  A Föld napja    -  április  22  -
1970. április 22-én Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató mozgalmat indított el a Föld védelmében. Azóta a diákból az alternatív energiaforrások világhírű szakértője lett.
Már mozgalmának megindításakor több mint 25 millió amerikai állt mögé, ma pedig szinte az egész Földre kiterjed az általa kezdeményezett mozgalom. 
A Föld bajban

Ezernél több szervezet vesz részt benne. A FÖLD NAPJA célja, hogy tiltakozó akciókkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára.
Magyarországon 1990 óta rendezik meg.
A  Föld napján, április huszonkettedikén,  ismét fogadkozunk, jók és rendesek leszünk, gondoskodni fogunk róla, hogy még sokáig élhessen.
 Nem leszünk hálátlanok, hanyagok, felelőtlenek,  szeretni fogjuk nemcsak az ünnepén, hanem mindig és szakadatlanul.
Ezen a napon reggeltől estig, vagy estétől reggelig, ahogy fordult a bolygónk, szerte a világban szóhoz jutnak a környezetvédők, a tudósok; gyermekkórusok zengik a Föld dicséretét, minden kontinensen megemlékeznek róla gyermekei, az emberek. 
túlnépesedés

Bajban van, s rajta persze mi magunk is, még ha nem vesszük is komolyan a veszélyt. Vékonyodik az ózonréteg, savas esők marják a növényzetet, pusztulnak az erdők, rozsdásodnak a zöld fenyvesek, új területeket hódít a terméketlen sivatag.
 Ivóvizünk, levegőnk szennyezett, mérgezett a talaj, mérgezettek a tavak, folyók, patakok.
Beteg a Föld, gyógyítani kell. Kórságok gyötrik az emberek kapzsisága, hányavetisége, a háborúkban elszabadított romboló vegyi anyagok, az ipari melléktermékek, a szertelenül használt növény védőszerek és egyebek miatt.

A Föld napja cselekvő ünnep – ami mindannyiunk jövőjéről szól és ezért mindannyiunknak tennünk kell valamit annak érdekében, hogy megállítsuk a környezetünk, az élőhelyünk pusztulását, pusztítását. Mindenki egy kicsi láncszem. És itt fokozottan érvényes, hogy a sok kicsi sokra megy.


 Néhány érdekesség a földünkről számokban.            
Erdőirtás

Környezetszennyezés
  • évente kb. 27.000 fát vágnak ki csupán azért, hogy a mai civilizált embernek wc-papírja legyen
  • egy szemétbe dobott üvegpalack nagyjából 4000 év alatt bomlik le, amúgy remekül újrahasznosítható lenne
  • egy sima pamut póló elkészítéséhez 2700 liter, 1 kg learatott búzához 1000 liter és 1 kg marhahús előállításához 13.000 liter vízre van szükség mind eközben a Föld teljes vízkészletének csupán csak 1%-a alkalmas emberi fogyasztásra, 97%-a sós víz (tenger, óceán), 2%-a fagyott állapotú, azaz jég
  • a papírt maximum 6-szor lehet újrahasznosítani, utána már annyira elvékonyodnak a rostok, hogy használhatatlan minőségűvé válik a belőle készült re-papír
  • percenként 100 hektárnyi esőerdőt irtanak ki, melynek következtében évente nagyjából 50.000 esőerdőben élő faj hal ki. Ez azt jelenti, hogy naponta kb. 137 faj tűnik el a föld felszínéről
  •  egy eldobható pelenka 250-500 év alatt semmisül meg
  • az Egyesült Államokban minden harmadik hónapban annyi alumíniumhulladékot dobnak szemétre, amiből az ország egész kereskedelmi repülőflottáját fel lehetne építeni
  • a tengerekbe és óceánokba dobált műanyag hulladékok következtében évente mintegy 1 millió tengeri/óceáni élőlény pusztul el
  • a földön található legöregebb, ma is élő fa mintegy 4600 éves
  •  
  •  
    szép öreg fa

Amennyire telik tőlünk  védjük meg a Földünket!

2020. április 9., csütörtök

Húsvéti zöldág-járás




                                             HÚSVÉTI ZÖLDÁG-JÁRÁS
 
A húsvétvasárnaphoz és az egyéb tavaszi vasárnapokhoz kapcsolódó zöldág-járás a tavaszt, a természet megújulását jelképező énekes játék.
A lányok, esetleg a legények is a falu egyik végén kézfogással sorba álltak.
A sor mindkét végén kaput tartottak zöld ággal a kezükben.
A sor egyik vége átbújt a sor másik végén lévő kapu alatt, így mentek végig a falun.
A dal első három sorát a két kaput tartó énekelte egymásnak felelgetve.
       A Bújj, bújj... részre megkezdődött a kapun való átbújás.
Nemesgulácson (Zala vármegye) a lányok a temető bukszusaiból és sárga nárciszaiból olyan nagy méretű zöld ágat készítenek, hogy az úttest egyik részéről átér a másikra.
A szokást bujbujocskázásnak nevezik.

A dal mindenkinek ismerős:

Bújj, bújj zöldág, zöld levelecske,
Nyitva van az aranykapu, csak bújjatok rajta!
Átul mennék rajta, hogyha nyitva volna,
Nyitva vagyon, nyitva vagyon, csak gyűjj átul rajta!