Csodaszép Magyarország 309. Pécsvárad

Pécsváradi vár

Pécsvárad

Bencés monostor

(Szent István ajándéka a koronáért)

Az állomásépület sűrű lombok között

A Keleti-Mecsek déli lejtőjén, a Mecsek legmagasabb csúcsa, a 681 méter magas Zengő lábánál, a 6-os főút, a megszüntetett Pécs–Bátaszék-vasútvonal mellett fekszik, Pécstől 19 kilométerre.

1909-ben kezdték építeni a Pécs–Bátaszék vasútvonalat, ahol 1912-ben indult meg a személyszállítás. 1997-től fokozatosan leépítik előbb a személyforgalmat majd a teherfuvarozást, és a vonal 2009-re véglegesen megszűntté vált.

Bencés apátság

I. István 1015-ben megalapította és gazdagon javadalmazta a pécsváradi bencés monostort. Első apátjául azt a püspököt – Asztrikot – nevezte ki, aki elhozta számára a koronát Rómából.

A bencés rend jelmondata: „Ora et labora!”, azaz „Imádkozz és dolgozz!”.
A rendet Nursiai Szent Benedek, a nyugati szerzetesség atyja alapította.
Ő többek között a rézművesek és barlangászok védőszentje.

Kolostorvár

1212-ben Várad néven említik, a név kis várat jelent. Pécsvárad (Pechwarad) formában Károly Róbert király említette először 1316-ban, , amikor itt keltezte egyik levelét.

A mecseki település az ország állam- és egyházszervezési központjaként  évszázadokig megőrizte kiemelkedő szerepét.

A vár hazánk egyik legjelentősebb középkori emléke, vártörténeti múzeum és szálloda.

Pécsvárad a Kelet-Mecsek legjelentősebb városaként egyben kulturális központ.

Számos képzőművész talált itt otthonra; mesterségük oktatása mellett a városban rendszeresen be is mutatkoznak alkotásaikkal.

Női kamarakórus

Friss gesztenyeillat, tánc és fergeteges mulatság – ezzel a néhány szóval jellemezhető leginkább a híres pécsváradi leányvásár hangulata.
Egykor hagyományosan minden év október 18-án, Lukács napján sereglettek össze Zengőalja és a Sárköz eladósorban lévő lányai, legényei, hogy hajnalig ropják a táncot.

Manapság minden páros évben tartják meg az ünnepséget.

Aki nem megy férjhez, „pártában marad”, s a lányságát jelképező ékes fejdísz helyett nem kapja meg az ifjú asszonyoknak, a „fehérnépnek” kijáró fehér kendőt.
Ezt a kendőt ugyanúgy bíbornak nevezik, mint a fehér vásznat, amelyből készítik.

Pécsvárad 1993-ban kapott ismét városi címet.

Templom

A települést szőlők és szelídgesztenye-erdő koszorúzza. A város országos ritkaságszámba menő látnivalója a 10. századi kápolna Géza fejedelem és István király idejéből, korabeli freskómaradványokkal. A vár, amit Pécsvárad önkormányzata hosszú csatározások után 1996-ban saját kezelésbe vett és a romkert a román, gótikus és reneszánsz monostor emlékeit őrzi. A Nagyboldogasszony-templom 1767-ben épült rokokó oltárokkal, szószékkel és berendezéssel. A Mindenszentek-kápolna a 12. századból, református templom 1785-ből való.

 

 

Polgármesteri hivatal

 A Városházát (A Szentháromság téren) 1857-ben építette neogótikus stílusban Gianone Ágoston svájci olasz származású építész. Nevezetes épület a volt katonai kórház és lovassági laktanya, a gyógyszertár, a Kossuth téri épületegyüttes (kápolna, katolikus, református parókia, régi iskola), a német parasztházak. Szent István bronzszobrát 1969-ben állították, Borsos Miklós.

Dombay tó

Kószavár

Csodaszép Magyarország 308. Grábóc, Majs

Templom és Kolostor

308.  Grábóc,    Majs

Ortodox templomok

Grábócot nevezetessé a török elöl menekülő szerb szerzetesek tették, akik a dalmáciai Dragovity kolostorából 1580-ban menekültek ide. Először csak fatemplomot építettek, majd a budai basa engedélyével 1587-ben kőtemplomot. A törökök 1667-ben feldúlták a kolostort, mely 1703-ban elnéptelenedett.

Nagyboldogasszony templom

A grábóci szerb templom építésének pontos dátumát is ismerjük, 1736 és 41 között épült.
Az ikonosztáz készítője az újvidéki Vaszile Osztójity volt, a harang pedig Vajnert Péter pécsi harangöntő mester munkája.
A templomban őrzik Szent Borbála egyik ereklyéjét.

A szocializmus éveiben ide száműzték a bolgár ortodox egyház vezetőjét, a szófiai pátriárkát. Az ortodox kolostor 1974-ig, az utolsó szerzetes haláláig működött, utána szociális otthonná alakították. 1994 óta a templommal

együtt ismét a szerb ortodox egyház tulajdona, ma apácák élnek itt.

Apácakolostor

Kilátó (2015-ben épült a falu fölötti dombon.

Kilátó és piknikhely

Szerb templom

Majs (Majsa, Egyházas-, Kis-, Nagy-) nevét az oklevelek a pécsi püspök lt. szerint 1235-ben említették először Moysa néven.

A majsi szerb templom előcsarnokában, azaz a női templomrészben egy faragott kő keresztelőkút is látható.
A templom falain csak nemrégiben fedezték fel az eredeti freskókat, faliképeket.

A száz évvel ezelőtti átfestés ugyanis lepergett, s így tűntek elő az eredeti, 200 évvel korábbi alkotások, amelyeket rendkívül  aprólékos kidolgozásuk tesz egyedülállóvá.

A barokk stílusban épült templomok kőtornyain aránytalanul nagy toronysapkák már messziről elárulják, hogy az ortodox (görög keleti) vallás szentélyei.

Belső térkialakításuk hűen követi és tükrözi a hagyománytisztelő ortodox egyház szokásrendszerét. 
Három fő részből állnak, az ikonosztázt körülvevő liturgikus részből, a férfiak templomából (naosz), és a nők templomából (pronaosz). 

Régi temető

A templombelső lenyűgöző látványt nyújt, hiszen a falfelületeket szinte teljes egészében szentképek és freskók díszítik.

Az Ikonosztáz egy képállvány, amelyre az ikonokat, azaz a szentképeket rögzítik, s amely a szentélyt választja el a templomhajótól.

 

Várdomb

Keresztelőkút

Csodaszép Magyarország 307. Simontornya

Templom és vár

307.       Simontornya

Reneszánsz várkastély

A Tolnai-Hegyhát északi végén és a Mezőföld határán található. Keresztülfolyik rajta a Sió. Legmagasabb pontja a tengerszint felett 220 méter;  a vasútállomás 103 méter, a Sió 0 pontja 98 méter magasan fekszik a tengerszint felett.

Vasútállomás

Megközelíthető a 61-es főúton, illetve az abból itt kiágazó 64-es főúton; vagy vonattal a Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalon.

Simontornya nevét attól a lakótoronytól kapta, amelyet Salamon fia Simon itt épített 1272 körül, amely később erősséggé, végvárrá fejlődött

Vármúzeum

A Sió mocsaras területén álló tornyot a Döröcske nembeli Simon alországbíró építtette, innen az elnevezés.

Simontornya környéke igen gazdag történelem előtti korból származó leletekben.

A vár folyamatosan fejlődött, fénykorát a 16. század legelején érte el, amikor is tulajdonosai reneszánsz várkastéllyá alakították át, Simontornya pedig a 18. század elején megyeszékhely volt.

A várkastély  ma múzeum és benne kőtár, valamint történeti kiállítás látogatható, utóbbi az egykori nehézlovassági páncélzatot is bemutatja.

A bőrgyár a Sió partán

Simontornya egyik nevezetessége országos hírű bőrgyára.

Simontornyát gyakran a „bor és bőr városának” is nevezik. A termőtáj jellegzetes kékszőlő fajtái a még a török időkből itt maradt és megbecsült kadarka és változatai, a oportó, a kékfrankos és hibridje a kék zweigelt.

A fehér fajták közül „őshonos” és még a mai napig is elterjedt az olaszrizling, a rajnai rizling, a rizlingszilváni, a piros tramini, az elmúlt évtizedekben meghonosodott királyleányka, a chardonnay, a pinot blanc, de olyan régi és híres fajtákat is találunk itt, mint a hárslevelű, a pozsonyi fehér és a juhfark.
A szőlő mellett ezen a tájon jól érzi magát az őszibarack, a meggy, az alma és a mandula, de megérik itt a mediterráneum flórájára jellemző füge is.

Szent Simon templom és világháborús emlékmű

A simontornyai római katolikus templom 1766-ban épült, Styrum-Lymburg Károly gróf megbízásából. A templom Mária Terézia-korabeli stílusjegyeket visel magán, könnyed barokk épület.            

A bőrgyár termékei

Szobrok:

Szent István

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egressy Béni

 

Csodaszép Magyarország 306. Ozora

Ozorai Pipo vára

306.          Ozora

Illyés Gyulára emlékezve

Az ozorai vár eredete a 15. század elejére nyúlik vissza.

A páratlan szépségű tolnai lankák között megbújó, friss vizű patakokkal átszelt települést egy 1315-ben kelt oklevél említi „Azara” néven. A település felé közeledve már messziről szemünkbe tűnik a szőlőhegyek által körülölelt páros domb, amely egyikén a templom, a másikon a várkastély látható. Valamikor a várárkon átívelő híd kötötte össze őket. A várdombot és a templomot ma is a Sió és a Cinca-patak vize veszi körül, amelyen hangulatos hidacskák vezetnek át a piactérre. A település különös módon mind a mai napig megőrizte reneszánsz hangulatát. 

Ozora a magasból

Középkori állapotában maradt meg a firenzei mintára épített Sáfrán-kút is.

A birtokot Ozorai András leánya, Borbála örökölte meg, aki 1399-ben nőül ment a firenzei kereskedőcsaládból származó Philippo Scolarihoz. (Pippo tizennyolc győztes hadjáratot vezetett a török ellen).

A tornyokkal díszített kora reneszánsz vár a török ellen vívott harcok során

erősen megrongálódott, majd az új tulajdonos, az Esterházy család építtette újjá barokk stílusban.
Ozorán Petőfi Sándor is megfordult: 1839-ben az egyik helyi vendéglőben lépett életében először színpadra segédszínészként.Az 1848-as magyar honvédség itt aratta első komoly győzelmét (Ozorai ütközet) Roth és Filipovics csapatai felett.
Ozorai példa: 1848 őszén Ozora körül gyülekeznek az általános támadásra készülő császári seregek. Az első szabad szüretet ünneplő ozoraiakat nem rémíti meg a hír, furfanggal futamítják meg a többszörös túlerőben levő hadat… 

Szent István templom

Illyés Gyula gyermekkora egy részét itt töltötte a nagyszüleinél, az emlékek megjelentek Ozorai példa és Ozorai füzetek című művében is.
Ma a várban Illyés Gyula életútját bemutató kiállítás látható, az író szobra pedig a falu főterén kapott helyet.

2001. május 26-án nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt az ozorai várkastély, melyben Illyés Gyula életművét és hagyatékát bemutató kiállítás, és Bazsonyi Arany festőművész állandó kiállítása látható, ezek idegenforgalmi szempontból a település életében igen meghatározóak.

Ozorai Pipo

Mondják, hogy Pipo középtermetű, fekete szemű, szőke, élénk tekintetű ember volt, és úgy tűnt, mintha mindig mosolyogna. Alkatára nézve szikár volt, de jó egészségű … Külsejéről ítélve megtartóztatta magát mind az evésben, mind az ivásban, de kiváltképp mértékletesnek mutatkozott a test más gyönyöreiben. … Oly szívélyes volt és közvetlen, hogy barátai gyakran a szemére is hányták: nem ügyel eléggé a méltóságára. Házát királyi pompával rendezte be, minden aranytól-ezüsttől csillogott benne. Cselédeit úgy kordában tartotta, hogy erényük bárkinek például szolgálhatott. Szabad idejében, már amennyire a háborúk fáradalmai után maradt, pihenésül leginkább vadászni járt.”

Fesztivál, bejárat

 

Ozora, Dádpuszta Az Ozora a béke és a szeretet fesztiválja, ide nem vadulni jönnek az emberek, hanem táncolni és jól érezni magukat. A közösség és a megnyugvás völgye az Ozora, ahogy a fesztivál üdvözlő táblája is írja, egy talpalatnyi Földi Paradicsom.

Ozorai Fesztivál

 

Ozorai példa (kép a filmből)

Csodaszép Magyarország 305. Tamási

Fürdő

305.       Tamási

Százötvenezer fürdőző

A tízezres Tamási a Kapos-Koppány kistérség meghatározó települése.

Tamási város Tolna megye északnyugati részén, a Somogy-Tolnai dombság területén fekszik. A Kapos folyótól nyugatra eső kistájegységet Kelet-külső-somogyi dombságnak nevezik, ettől keletre pedig a Sió-Sárvíz völgyéig a Tolnai-Hegyhát található. Tamási Külső-Somogy keleti felében van, a Koppány-völgyben.

A település már az őskorban is lakott volt, ezt a 3700 éves bronzkori leletek is bizonyítják, melyet a Várhegyen találtak. A település 1730-ban már mezővárosként szerepelt, 1984-ben ismét várossá nyilvánították. 

Termálfürdő

Legfőbb nevezetessége a Várhegy alatti termálfürdő, melyet 2011-ben újítottak fel.

A Várhegyen már a 13. században építmény állotta település ismertsége elsősorban az itt működő gyógyfürdőnek köszönhető, amely évente százötvenezer látogatót vonz.

Az év fürdője szavazás:
Az idén is elindult az év fürdője szavazás, ahol tavaly az előkelő 2. helyet szerezte meg a Tamási Fürdő az év feltörekvő fürdője kategóriában az országos versenyben.

Miklósvári Parkerdő

Tamásiból indul a Miklósvári parkerdőbe, azaz a Gyulaji Dámvadrezervátumba vezető út.

A közel 8000 hektáros területen él az ország legnagyobb dámvad-populációja, amely csak engedély birtokában látogatható.

Tamásiban augusztus 20-án rendezik meg a város legrangosabb rendezvényét, a Tamási Nemzetközi Lovasnapokat, amely akár 6-8 ezer látogatót is a városba vonz.

Látnivalók még:

  Esterházy-vadászkastély (18. század),

  Vadászmúzeum ,

  Tamási régészeti leletei között megtaláltató a római kori Minerva-szobor, ami jelenleg szekszárdi múzeumban van kiállítva,

 Az 1775-ben emelt Miklósvárat 1819-ben átépítették. 

Templom

 A gótikus művészeti stílusú Rozália-kápolnának szentélyét 1542-ben készítették.

 A Rozália-kápolna (Barokk stílusú, más néven Kálvária-kápolna gótikus szentélye 1542-ből való. Többször átépítették: a 18. században barokk, majd 1896-ban romantikus stílusban, berendezése viszont maradt az eredeti barokk.),

 Római katolikus templom (Szent István uralkodásának második felében került sor a templom építésének megkezdésére. Védőszentül Szent Tamás apostolt kapta. Kétszeri átépítésen ment keresztül, ezek alkalmával megváltozott a patrónusa, és Szent István képe került a főoltárra, a korábbi védőszent képe egyik mellékoltárra került.)

 Tamási termálfürdő: Tolna megye jelentős fürdőhelyeinek egyike, kútját 1967-69 között fúrták 2272 méteres talpmélységig, vize 53 Celsius-fokon tör fel, a medencékben 36-38 Celsius-fokos. Hét medence várja az üdülni vágyókat. A strand területén több gyógy- és wellness-szolgáltatás üzemel. Igen magas a víz só-, klorid-, hidrogén-karbonát-, bróm-, fluor- és jódtartalma. Emiatt alkalmas végtagízületi porckopás, degeneratív elváltozások, gerinc- és csípőízületi porckopás kezelésre és nőgyógyászati bántalmak ápolására.
A fürdő önkormányzati tulajdonban van. 

Zöldváros, Tamási

  Gyulaji erdő,

 Pacsmagi természetvédelmi terület – madárvilág

Tamási szerintem legszebb része a Parkerdő, itt található a Miklósvári tó. Sokak kedvelt esküvői fotózási helyszíne, nyáron szuper kirándulóhely, van itt egy kis faház is tűzrakóhellyel, amit ki lehet bérelni, túraútvonal is vezet át az erdőn keresztül, télen pedig korizni lehet a tavon.

Tamásiban két kilátó is van. Az egyik a vadasparkban található fakilátó, a másik pedig a thermál fürdő felől megközelíthető vaskilátó, ez utóbbi a magasabb.

Lovasnapok

 

700 éves Tamási

Csodaszép Magyarország 304. Dombóvár

Helytörténeti Múzeum

Dombóvár

Gólyavár, a múlt emléke

A 21 ezer lakosú Dombóvár Tolna megye második legnépesebb települése, a megyeszékhely, Szekszárd után.

Megközelíthető a 61-es főúton, amelyből innen indul a 611-es főút Sásdra. Jelentős vasúti csomópont: a Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalból ágazik le a Dombóvár–Kaposvár–Gyékényes és a Dombóvár–Baja–Kiskunhalas-vonal.

Állomás

1990 előtt itt kezdődött a megszűnt Dombóvár–Tamási–Lepsény-vasútvonal.

Városrészei: Újdombóvár, Tüske, Gunaras, Kakasdomb, Szuhajdomb, Kertváros, Szőlőhegy, Óváros, Belváros.

A város a római korban Pons Sociorum Mansuectina néven (Kapos-folyó átkelő) létezett, de csak egy híd volt itt, míg egy közeli faluban, Alsóhetényben katonai erőd működött. Az 5. században „eltűnt” város, Iovia is a környéken lehetett; e település újabb régészeti kutatások szerint valamivel északabbra, Alsóheténytől mintegy 7 kilométerre, Szakcs határában fekhetett.

A Járásbíróság egy korabeli képen

A vártorony már a 12. században állt.

A város a 14. század elején a Dombay család birtokába került, innen ered a település mai neve.
A vár (mai nevén Gólyavár) török kézre kerülése után tönkre ment, manapság  már csak két megmaradt falcsonk árulkodik a múltról.

Dombóvár nevezetessége a Fekete István Múzeum, amely az ismert írónak állít emléket; a közelmúltban megnyitott helytörténeti gyűjtemény, valamint a fővárosból (a parlament elől) 1952-ben ideszállított és a Szigeterdő sétányai mentén, szétszórtan felállított Kossuth szoborcsoport.

Szoborpark, Kossuth csoport

Gyógyulásra, felfrissülésre kiválóan alkalmas a várostól öt kilométerre fekvő Gunarasi Gyógyfürdő

Dombóvár határában, a Kapos partján található a dombói várrom, mely a mai Gólyavár elnevezést az itt fészket rakó madarakról kapta. A feltárások szerint egy jelentősebb reneszánsz épület állhatott itt.

A dombóvári vár 1535-ben Werbőczy István tulajdonába került, s a neves jogtudós itt írta meg a Hármaskönyv, a Tripartitum nagy részét, amely középkori joggyűjteményként egészen 1948-ig meghatározta a magyar jogrendet.

E falak között vetette papírra Tinódi Lantos Sebestyén1538-ban Jáson és Medea című művét .

Későbbi évszázadokba ugorva a dombóvári gimnáziumban tanult Illyés Gyula 1913-14 között, az iskolából való távozását a Puszták népe című művének egyik fejezetében írta le.

Kör alakú földsánc

A kör alakú földsánc, amely a központi kiemelkedést körülveszi, napjainkban is elég ép és jól mutatja, hogy mesterséges erődítmény maradványa
Természettudományi bemutatóterem

1991-től a Belvárosi Általános Iskola Oktatóközponti tantermében nyert elhelyezést a megye madárvilágának egy részét bemutató anyag. A madártani anyagon kívül trófeák, tojás-, fészek-, termés-, bogár-, és lepkegyűjtemény is megtekinthető a tárlókba.

Gunaras fürdő

 

 

 

 

 

 

 

A Dombóvári Helytörténeti Múzeum 2001. szeptember 22-én nyílt meg a város által felújított és e célra átadott volt főszolgabírói lakban.

A vonal első Menetrendje