2017. június 4., vasárnap

Csodaszép Magyarország 270. Nikla

Berzsenyi kúria



Nikla

A niklai remete
Marcalitól 11 kilométerre keletre, a Balatontól (Balatonfenyvestől) 30 kilométerre (légvonalban 15 kilométerre) délre fekszik.
Vasútállomással nem rendelkezik. Megközelíthető Marcaliból a Csömenden átvezető úton.

Környező települések :  Táska, Csömend, Öreglak, Pusztakovácsi.

Berzsenyi síremléke

 

A település nevét a latin Nicolaus-ból eredeztetik a szakértők.
A felvilágosodás kori nagy költő, Berzsenyi Dániel (1776-1836) a 19. század első évtizedében költözött Niklára. Magát csak „niklai remetének” hívta egyik levelében.
A kis somogyi faluban a világtól elvonultan élt és gazdálkodott.
Utolsó éveiben sokat betegeskedett. 1836. február 24- én örök álomra szenderült, s a Niklai temetőben nyugszik. 1860-ban emeltetett obeliszket Somogy vármegye a költő sírja fölé.
1904-ben alakult meg a Berzsenyi Társaság, amely 1926-ban emléktáblát helyezett el a Niklai kúrián.
Egykori birtokán ma emlékkiállítás fogadja a turistát.
Emlékkiállítás a kúrián

Az 1811-ben épült,  egykori lakóházában 1954-ben alakították ki a Berzsenyi Emlékmúzeumot. Tágas termeiben a költő személyes tárgyait és levelezésének dokumentumait vehetjük szemügyre. Megtalálhatók az ország különböző vidékeire a költőtársakhoz írott levelei, valamint költeményeinek kéziratai és nyomtatott változatai.
 Pipái, tollai és népi hangszerei a vidéki nemes életére emlékeztetnek. Széchenyi István szobra a költő és a nagy államférfi közötti szoros kapcsolatra utal.
A ház előtti virágok között a költő mellszobra fogadja a látogatót.
A régi fák

 A kertben még ma is áll a Berzsenyi Dániel által 1814-ben ültetett szelídgesztenyefa.
A ház mögött 100 méterre az egykori birtok napjainkra vadregényessé vált kertjében  még ma is állnak azok a fák is, amelyeket 1830-ban ültettek a „somogyi Diogeneszt”  meglátogató barátok:  Wesselényi Miklós, Döbrentei Gábor és Pataki Mózes.




Műemlék katolikus templom

A katolikus templomot 1755-ben építették barokk stílusban.
A faluhoz tartozó vízimalmot az 1950-es évekig a Koroknai-patak hajtotta.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése