Walter István: Csodaszép Magyarország 277. Pécs

Tévétorony

Pécs

Pécs egyrészről a mediterrán hangulatok és művészetek, másrészről a történelmi emlékek, a múzeumok, a bor és a szőlő városa.

Főtere egészen egyedülálló: 12 utca ágazik ki belőle.

Jakovali Hasszán pasa dzsámija

Ha a történelmi belvárosban sétálunk, megtekinthetjük a középkori várfal épen fennmaradt és felújított részét, valamint a 150 éves török hódoltság páratlan emlékeit.

A várost körülölelő Mecsek kitűnő lehetőségeket nyújt túrázásra, kirándulásra.

A főtér építészeti jellegének kialakításában szerepet játszott a gótikus stílusú Szent Bertalan kápolna, amely köré a jómódú polgárok a házaikat építették.

A törökök meghagyták a város szerkezetét, de a templom helyén, annak tégláiból, felépítették a saját főtemplomukat.

Barbakán

A Széchenyi tér 1864-ben kapta ezt a nevet, korábban Négycsatorna utcának hívták az itt összefutó négy kanális miatt.

A tér alsó harmadának középpontjában a barokk Szentháromság szobor található, amelyet 1713-ban a pestisjárványtól megmenekült pécsiek emeltettek hálájuk jeléül.

A dzsámi mögötti szakaszon várja a látogatókat a Janus Pannonius Múzeum, két utcányira a Modern Magyar Képtár, nem messze a 2004-ben átadott harangtorony.

A pálos templomnál továbbhaladva érhető el az állatkert, majd a hegyi szerpentinen a Dömötör-kapu, a mecseki kirándulások kiindulópontja, valamint Pécs egyik szimbóluma a 176 méter magas tévétorony.

Fő tér

A város látványa oda-föntről mindig magával ragadó, s napfelkelte vagy napnyugta idején felejthetetlen élményt nyújt az ébredező, illetve a már kivilágított város.

A Dóm tér ékessége a pápától bazilika rangot kapott székesegyház.
A püspöki palota erkélyéről tekint a járókelőkre Liszt Ferenc szobra.

Az Apáca utcai Szerecsen patika legféltettebb kincse a több, mint 100 esztendős, ma is működőképes pénztárgép.

Az irgalmasok temploma előtt áll a különleges szépségű Zsolnay-kút.

A Zsolnay porcelánmanifaktúra alapítója, Zsolnay Miklós (1800-1880)emlékét és a porcelán történetére vonatkozó emlékeket a Zsolnay Múzeum őrzi.

Zsolnay kút

A hagyomány szerint tükének azok a pécsiek nevezhetők, akik generációk óta a városban élnek, s egyszersmind szőlősgazdák is.

Maga a tüke kifejezés a szőlőtőke szóból származik.

A Széchenyi tér fő látványossága Kászim pasa (eszéki, mohácsi, majd pécsi szandzsákbég) dzsámija. Évszázadok során vallási rendeltetése, külső és belső formája többször is változott.

A dzsámi minaretje

Evlia Cselebi török világutazó (1663) ezt írta róla: „Igen tetszetős és szép….
Olyan szép és nagy ez, mint Isztambulban a Szelim szultán dzsámijának kupolája, mert ez is négyszögletű fal fölé van építve, miként az. Minaretje igen magas és mérnökileg van elhelyezve.”

A város védelmében egykor rendkívül fontos szerepet játszott a körbástya, BARBAKÁN, amelynek megépítése az 1400-as évek végére tehető.

Pécsett alakult meg az ország első egyetemi jellegű oktatási intézménye 1367-ben, I. Nagy Lajos uralkodása idején. (teológiai kar nélkül).

Arany János, Toldi: :
„Nem egy azok közül látogatta Pécset,
/Hol a tudománynak Lajos gyujta mécset;”

Ágoston téri templom

Pécs alatt egy külön város terül el, a középkorban vájt alagútrendszer.

Pécsett volt az ország legmagasabb lakatlan háza, a 23 emeletes Magasház.

Pécs latin neve Sopianae, a frankok Quinque basilicae nevet adták a városnak, amely az akkor működő öt templomra utal.

Babits Mihály: Emléksorok egy régi pécsi uszodáról:
„Messze messze sík terül, hol a káplár sort hív,
messze fontos négy torony, minaret és boltív;
messze füstölgő Mecsek zöld teteje újít,
szemnek nyújtva legalább üde koszorúit

„Gazdagabban távozz, és térj vissza gyakrabban!”