 |
| Történelmi emlékhely |
Mohács
Gyászos emlék,
busóünnep
 |
| Új-Mohács kompkikötő |
A Duna útja Bajánál
két ágra szakad. A szélesebb Duna-ág délnyugati irányt vesz, majd derékszögben
délkeletre fordul. A keskenyebb dél felé folytatja útját. A két ág a horvát–szerb határon találkozik ismét. Ahol a
szélesebb, az „öreg” Duna elfordul, ott fekszik Mohács.
A város nevének eredete
ismeretlen. A helynévkutatók között különböző nyelvészeti találgatások
születtek. Mohács nevét a történelem során többféle írásmódban használták. A
városnév a honfoglalás előtt itt élő népek adománya lehet. Az indogermán eredetű
’’mu’’ és a ’’hats’’ szó együttesen ’’(muhats)’’ földvárat jelent.
Ez Magyarország legdélebbi Duna-parti
települése.
 |
| Busójárás |
A város egyik legfőbb nevezetessége az évente megrendezett, ezrek
által látogatott busójárás, amelyet 2009-ben felvettek az
UNESCO szellemiörökség-listájára
Az ország déli dunai kapuja
elsősorban az 1526-os csatavesztésről ismert, ám Mohács ma nyüzsgő város,
kellemes parkokkal és számos kulturális lehetőséggel.
Műemlék épületek közül kiemelkedik a Széchenyi
téren látható Fogadalmi Templom, amelyet a mohácsi csata 400. évfordulójára
emlékezve emeltek neobizánci stílusban.
Alapjaiba 3000 magyar község,
52 város és 25 megyeháza udvarából származó egy-egy kilogrammos emlékföldet
helyeztek el a nemzeti összefogás szimbólumaként. (Ez az összefogás hiányzott
1526-ban!).
 |
| Háromleány |
Az együtt élő nemzetiségek és
magyarok összefogását jelképezi a városháza előtti zászlórúd mellett egy
magyar, egy német és egy délszláv népviseletbe öltözött női bronzalak.
Átellenben, az iskola előtt
három férfialak a szerb megszállás alóli felszabadulás emlékére készült.
A városháza mögött kapott
helyet a Kanizsai Dorottya Tájmúzeumban népművészeti alkotások mellett a
mohácsi csatát bemutató kiállítás várja a látogatókat.
A várostól délre (9
kilométerre) a csata színhelyén létesített parkot 1976-ban avatták fel. A
monumentális kapu bronzelemeit tizenötezer szegeccsel állították össze (az
elesettek számát szimbolizálva).
Mohácson a sokácok
(délszlávok) farsang végi „alakoskodásának” népszokása máig fennmaradt, és a
város idegenforgalmi látványosságává vált.
A busójárás eredeti jelentése
téltemetés, gonoszűzés, termékenységi szertartás.
A helyi monda szerint a
famaszkos-állatbőrös, zajt keltő emberek űzték ki a városból a törököket. (Ennek nincs történelmi alapja, mert a török
hódoltság idején Mohácson csak gyér számban éltek sokácok.)
 |
| Kapu tizenötezer szegeccsel |
Minden év februárjában
tartják a busójárást. A hagyományok szerint az asszonyok ilyenkor farsangi
fánkot készítenek, a férfiak pedig felöltik a maszkjukat, kifordított
báránybundájukat, kézbe kapják kereplőiket, busó-kürtjüket és botjukat, s
kezdetét veszi a hatnapos mulatság.
A mohácsi csata mindössze egy futballmérkőzésnyi ideig
tartott: másfél óra alatt dőlt el a csata és ezzel százötven évre Magyarország
sorsa.
S valóban a mohácsi tragédiánál aligha érhet egy
nemzetet nagyobb veszteség, így joggal szól a közmondás :”Több is veszett
Mohácsnál!”
 | |
| Vasutállomás |
Vasút: A várost a Villány–Mohács-vasútvonalon
lehet megközelíteni, amely 1857-ben készült el Mohács
és Pécs között, és akkor a mai Magyarország
2. személyszállítási vasútvonala lett.
A város és Újmohács között
már régóta jár a mohácsi komp fél
óránként. 2007 októberében adták át a mohácsi határkikötőt,
mely az Európai Unió
egyetlen folyami határkikötője.
 | |
| A temető |
 |
| Székely Bertalan: II. Lajos holttestének megtalálása |
 |
| ZORA Néptáncegyüttes |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése