Csodaszép Magyarország 254. Balatonfőkajár

Református templom

Balatonfőkajár

Ezeréves község

Balatonfőkajár, ahogy a neve is utal rá, a Balaton fejénél fekszik, kb 4 km-re a közvetlen partvonaltól. Eredetileg közvetlen vízparti település volt, de a tatárjáráskor a völgyben húzódó nagy kiterjedésű mocsárba menekültek az emberek. Ezt a mocsarat lecsapolva alakították ki a mai falu helyét

Pannóniában római provinciában hadi út haladt rajta keresztül, amelyen később III. Henrik német császár is hadba indult I. Endre ellen, és 1050-ben már pontosan meghatározták a település helyét az akkori térképeken. A települést a tatárok és a törökök is feldúlták és megsemmisítették. Első írásos emléke 1086-ból származik, amikor is Villa Quiar néven ismerték.

Szebb napokat is megért állomás

A községnek két vasúti megállója van: a Lepsény–Veszprém-vasútvonal 2007 tavaszán szűnt meg. A vonalat teherszállítás céljából és mentesítő vonalként meghagyták. A másik állomás a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalon van.

I. világháborús emlékmű

A falura az I. és a II. világháború is súlyos csapást mért. A II. világháborúban itt haladt át a Margit-vonal.

Ma legfőbb vonzereje a Védett Pincesora, amely a helyi borkultúra évszázados hagyományainak és egyedi örökségének ékes tanúbizonysága.

Balatonfőkajár legmagasabb pontján, a Somlyó-hegyen lévő, felhagyott kis kőfejtő ópaleozolos, 400 millió évnél idősebb kvarcfillitet tár fel, mely a Dunántúl legidősebb, felszínen található kőzete.

Szintén Balatonfőkajáron épül meg Magyarország első motorverseny pályája, a Balaton Park Circuit, ami 2017-re egy teljes turistaközponttá és szórakoztatócentrummá alakul.

400 millió éves kőzet

Nevezetességei

Református templom: 1794-ben épült késő barokk és kora klasszicista elemekkel díszített templom.
Helytörténeti múzeum
Eixner-kereszt (1886)
világháborús emlékmű
Sportrepülőtér
Szőlődomb (Somlyó)
Karika hegy, eredeti pincesorral
Feind Borház, kiváló minőségű és többszörösen díjnyertes borairól híres, melynek alapját balatonfőkajári és balatonaligai ültetvényeken szüretelték.

Épülő versenypálya irányítótornya

Falumúzeum                        

Sárkány a sportrepülőtéren

 

 

 

 

Csodaszép Magyarország 253. Szántódpuszta

Ménes Csárda

Szántódpuszta

Turisztikai központ

Szántódtól 1,5 km-re, Zamárditól 3 km-re, Lullától 12 km-re található.

Az 1986-ban építészeti nívódíjat, 1994-ben Európa Nostra díjat nyert SZÁNTÓDPUSZTA, a XVIII-XIX. Századi páratlan majorsági műemlék-együttes, mely a Balaton déli partján, a 7-es számú főút mellett található.

Szent Kristóf kápolna

A puszta mintegy harminc épülete eredeti állapotban őrzi egy majorság képét.
A puszta legszebb része a Szent Kristóf kápolna – a hozzá tartozó majorsági temetővel – ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a tihanyi félszigetre, s a Balaton északi partjára.

A bejárat mellett, az egyik cselédházban a Ménes Csárda fogadja az éhesen érkezőket, majd a fogadóépületté és múzeummá alakított, 1716-ban épült uradalmi kúriába ér a vendég.

A puszta központi részén álló egykori magtárban ma népművészeti tárgyakból nyílt kiállítás látogatható.

Kukorica góré

A ma már Szántódhoz tartozó Szántódpuszta századokon át a Tihanyi Apátság birtoka volt.

A majorság mértani középpontjában hosszú kukoricagóré húzódik, mellette az Öregcsárda, a lóistálló és karám, mögötte füstölő, sertés- és tyúkólak találhatók.

A majorság területén vendégházak várják a természet kedvelőit.

Óriás hordó. Háromméteres hordóelőlap emlékeztet a vidék egykor igen jelentős bortermelésére.

Óriás hordó

A dombtetőn barokk Kristóf-kápolna áll, ahonnan remek kilátás nyílik mind a Kő-hegyre, mind a tó medencéjére és a tájat uraló Tihanyi-félszigetre.

Szántód jelentőségét az évszázadok óta használt Rév adja, amely különösen a nyári hónapokban bonyolít le hatalmas forgalmat, átszállítva az utasokat Tihanyba.
A pusztán áll az a kúria, ahol valaha Kazinczy Ferenc meglátogatta a bérlőt, Palóczi Horváth Ádámot. Egy kétszáz évvel ezelőtti időből származó okirat tanúsága szerint akkoriban kápolna, gémeskút és kocsma állt e helyen, környezetében pedig a gondozott kertek látványa fogadta az utazót.

Lovasbemutató

Ma a legtöbb nézőt a lovasprogramok vonzzák Szántódpusztára, amely nemzetközi versenyeknek is gyakran otthont ad.
Szántódpuszta 1995-ben kapta meg az Europa Nostra-díjat építészeti hagyományainak őrzésért, s az értékes műemlékek helyreállításáért.

Több mint 350 millió forintos beruházással bővítik a balatoni élő skanzenként működő Szántódpuszta kínálatát, amelynek része lesz egy keszthelyi lovas postakocsi-járat indítása is.

Falunap

Csodaszép Magyarország 252. Balatonkenese

Tatár lik

Balatonkenese

Rákóczi szilfája

Balatonkenese történelme a régmúlt időkre nyúlik vissza. Eredeti neve Knésa, amely később változott Kenesére (az 1528-ban kiadott Tabula Hungariae is ezen a néven tünteti fel), majd Balatonkenesére.

Balatonkenese a Balaton északkeleti csücskében fekszik, Budapesttől kb. 100 km-re délnyugatra, a Kenesei-magasparton. A balatoni települések között különleges fekvésű, hiszen Balatonakarattyán kívül az egyetlen olyan Balaton parti település, amely igazából sem nem déli, sem nem északi parti. 

Kékszalag vitorlásverseny

A magaspartról, illetve a közvetlen vízpart jelentős részéről a Balaton egész keleti medencéje és a Tihanyi-félsziget jól belátható, kedvező időjárás esetén a tájkép minden évszakban látványos

A települést két község – Kenese és Akarattya – közelmúltbeli egyesítésével jött létre.

Kenese már az államalapításkor lakott volt.
2009. július 1-je óta város.

Vasútállomás

Balatonkenese vasútállomás a MÁV 29. számú Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalon fekszik. A nyári időszakban sűrített menetrenddel, klimatizált, modern vonatok közlekednek; az év többi részében viszont ritkított a menetrend és alacsony színvonalú a vasúti szolgáltatás.

Bz vonat kenesére

Menetrend szerinti hajójáratok kötik össze többek között Siófokkal és Balatonalmádival.

A 13. századi ínséges időkre emlékeztetnek a part menti magas lősz-falakba vájt  tatárlikak.

A furcsa elnevezésű búvóhelyek a szájhagyomány szerint a fosztogató tatárok elől menekülő nép számára nyújtottak menedéket.

1846-ban a Kisfaludy gőzös első útja – fedélzetén gróf Széchenyi Istvánnal – Kenesére vezetett.

Az első temploma a mai református templom helyén eredetileg 1231-ben épült, tornya gótikus stílusú volt, a török pusztítás után átépítették barokk stílusban. A templom mellett emléktábla őrzi Mosonyi Márton prédikátor emlékét, akit 1700-ban elűztek, de később a kurucok visszahoztak. A katolikus templom késő barokk stílusban épült 1819-ben. A toronyban lévő legnagyobb harangot Szent István király és Orbán pápa képe díszíti. A főoltár képe (Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának) Pribék István adományaként került a templomba. A mennyezet freskóit Graits Endre festőművész készítette 1907-ben.

Soós Lajos emlékoszlop

Balatonakarattyán a főúttól mindössze ötven méterre áll annak a szilfának a maradványa, amelyet a néphit szerint a 18. század elején maga II. Rákóczi Ferenc ültetett, de sajnos kiszáradt és a 60-as évek óta csak csonkjai látszanak.

Ha a lőszfal tetejéről a távolba pillant az utazó, bizonyára megérti, miért nevezik sokan a Balatont magyar tengernek, hiszen a horizontot kémlelve nem érzékelhető, merre is ér véget a víz, s hol kezdődik az égbolt alja.

Lecsófesztivál

1934. július 27-e óta, ma már évente, megrendezik a Kékszalag Vitorlásversenyt. Európa legrégebbi és leghosszabb tókerülő vitorlásversenyének 1. bójája Balatonkenesén, a Partfő alatt van, a kikötő mólójától 500 méterre. A Partfőről és a Soós Kilátóról kiváló a rálátás a bóját kerülő versenyzőkre, akik a bója után Keszthely felé fordulnak. A balatoni hajózás kezdetei is a Balatonfüred-Balatonkenese távhoz kapcsolódnak. Széchenyi István is ennek a távnak a megtételével indította útjára a Kisfaludy gőzöst 1847. március 29-én. 

Vadkacsa  Panzió

Csodaszép Magyarország 251. Balácapuszta

Balácapuszta

Balácapuszta (Nemesvámos)

A rómaiak nyomát kutatva

Nemesvámos határában a római korban egy Caesariana nevű település helyezkedett el. Itt fedezték föl Pannónia provincia egyik legjelentősebb és legkorábbi „villa rusticá”-ját, az 1-4. századból.

Lépcsős támfalak

A Római villagazdaság a Nemesvámos melletti Balácapusztán egy római-kori villa és a köré épült gazdaság romjaiból rendezett nagy területen elterülő régészeti kiállítás. A részben rekonstruált villagazdaság épületegyüttese és a romkert a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság kiállítóhelyeként üzemel. 1984. május 18-a óta a múzeumi világnapon, vagy egy ahhoz közeli szombaton római napot rendeznek. 2012-ben egy átfogó beruházás keretében az egész területet római-kori múzeummá és élményparkká alakították.
A Közép-Európában páratlan egykori római villagazdaság első emlékeit a XX. század legelején tárták fel, a munkák azóta is folynak. Különlegesen szép, a pompejiekhez hasonló mozaikok is előkerültek itt. Igen nagy gazdasági egység központja volt a balácapusztai épületegyüttes. Mintegy 30-40 fő- és 100 melléképület létezését feltételezik.

Balácapuszta

A tulajdonos kb. 16 hektáros gazdaságát szabálytalan négyszögű kőfal vette körül. A földbirtok középpontjában állt a bérlő villája, hozzá csatlakozott a falakkal körülvett kert, a körítőfalon belül még további különböző funkciójú épületek álltak.

Nemesvámos és Baláca környékén több, ma is létező forrás van (Nagykút, Kiskút, Ányoskút), amelyeknek római foglalása bizonyított.

A villagazdaság (villa rustica) nem mai értelemben vett nyaralóhely volt, hanem egy gazdasági egység, majorság, amely mezőgazdasági munkára épült. A birtok (fundus) központjában, parkszerű környezetben igényesen megépített lakóház(ak), fürdő, zárt udvarok, díszkertek (vividarium) voltak. Ezt a központi részt (pars urbana) olykor kerítéssel is elválasztották a gazdasági részlegtől (pars rustica), ahol a műhelyek, magtárak, istállók és egyéb termelési létesítmények álltak.

Az egykori Római Villagazdaság 3. századi főépületét életszerűen rekonstruálták a szakemberek.  A fallal körülvett terepen egykor  16 épület állt, ahol még a 4. században is laktak.

Villagazdaság kiállítás

A villagazdaság képet nyújt a hajdan itt élő rómaiak mindennapjairól, megcsodálhatjuk az épület falfestményeit és mozaikjait.

A sok jelentős épületmaradvány mellett előkerültek a színek alapján megkülönböztetett sárga-lila, vörös, vörös-fekete illetve a válaszfalról származó fehér alapú falfestmények és különlegesen szép mozaikok, melyeket a Pompejiben talált képekhez hasonlítanak.

Mozaikpadló                    

Elkezdték a színpompás mozaikpadló hiteles másolatának beépítését a balácai római kori villagazdaságban. A több mint 700 ezer darabból álló alkotás helyszíni munkálataival egy hónap alatt készülnek el, a látogatók június 2-án már megtekinthetik.

Nemesvámos, Betyárcsárda

Csodaszép Magyarország 250. Balatonalmádi

Református erődtemplom

Balatonalmádi

Galéria a padláson

Balatonalmádi nagy ütemben fejlődő, forgalmas üdülőváros Veszprém megyében, a Balaton északkeleti öble közelében, az Öreg-hegynek a tóra leereszkedő lejtőjén, része Vörösberény (1971 óta), Budatava és Káptalanfüred is.

A környező dombok-hegyek jelentős mértékben tartalmaznak vörös homokkövet, amelyet a helybeli házak építésénél gyakran használtak.

Vörös homokkő Balatonrendesről

A település neve a 20. század eleji községnév-rendezésig Almádi volt. 1909-ben lett nagyközség.

Az 1908-1909-ben megépült Győr–Veszprém–Almádi-Alsóörs és a Börgönd-Szabadbattyán-Balatonfüred-Tapolca vasútvonal révén üdülőhelyi fejlődése ugrásszerűen felgyorsult.

A hét kilométernyi partszakaszon találjuk az északi part legnagyobb (Wesselényi) strandját.

Helyi művészek összefogása hozta létre a Balatonalmádi Polgármesteri Hivatal tetőterében a magyar tenger környékének legnagyobb kiállítótermét, a nyári idényben nyitva tartó  Padlás Galériát, amely – sok kiállítás mellett – a kétévente megrendezendő Balaton Tárlatnak is otthont ad.

Aki „nyakába veszi” a települést, a Vörösberényben, Almádi ősi településrészén bukkanhat a falu középkori, 13. századi erődtemplomára, amelynek – a hívek védelmére emelt – falai a mai napig állnak.

Plébánia templom

Az Almádi központjában lévő Szent Imre plébániatemplom 1930-ban épült Medgyasszay István tervei alapján. A templom különös értéke, hogy az erdélyi építészet hagyományait követi, de tömegében meghatározó a vöröskő-architektúra. A templom mellett áll az 1956-ban a budai várból áthelyezett Szent Jobb-kápolna, Róth Miksa Szent Istvánt ábrázoló aranymozaikjával és Szent István jobbjának egy fragmentumával. 2008 óta Szent Imre herceg és édesanyja, Boldog (Bajor) Gizella ereklyéje is a Szent Jobb kápolnában került elhelyezésre.

A településtől néhány kilométerre északra fekszik a beszédes nevű Szentkirályszabadja, amelynek elnevezése arra utal, hogy lakói még Szent Istvántól nyerték nemesi kiváltságukat.

Erődtemplom:  A kora középkorban hazánkban is számos templom köré emeltek falat, hogy ellenséges támadás esetén a hívők védelmet találjanak Isten házában.

A vörösberényi erődtemplom a Balaton-felvidék egyik legjelentősebb történelmi kincse, védett műemléke.

Pannónia Kulturális Központ

 

Vasútállomás

Csodaszép Magyarország 249. Felsőörs

Református templom

Felsőörs

Román kori templom

A Balaton-felvidék azon települései közé tartozik, ahonnan – legalábbis a település egy része felől – látni lehet ugyan a Balatont, de saját tóparttal a helység nem rendelkezik.

A középkorban a mai Balatonalmádi és Paloznak között, a Balaton mellett feküdt az Örs nevű királyi föld, amely már a 13. században három részre vált - a mai Alsóörsre, Felsőörsre és Lovasra.
Felsőörs „felső" jelzője helyett a középkorban gyakran olvassuk a „kővágó", ritkábban a „vágó" jelzőt, mert határában malom- és más kövek készítésére alkalmas kőanyagot fejtettek. Ennek a jelentőségére utal, hogy a 13. század végén „kőhordóút" nevet említenek okleveleink.

A hely legkorábban 1269-ben tűnik fel, és már ekkor állott benne az a kőből épült palota, melynek helyét „Miske palotája” néven a helyi lakosság ma is ismeri. 1301. április 9-én a bakonybéli apát és konvent eladta felső- és alsóörsi szőlőjét, mert ottani jobbágyaik és szőlőmíveseik Csák nembéli Márk fia István és rokonai, báró Cseszneki Jakab fiai garázdálkodásai folytán annyira elszegényedtek, hogy e vidéket otthagyni és a szőlőmívelést beszüntetni kényszerültek.

Bűnbánó Szent Magdolna templom

A 13. századi szakrális építészet egyik gyöngyszeme és egyben a Balatonfelvidék legépebben ránk maradt román kori emléke a felsőörsi templom.

Érdekessége a vörös és a fehér kövek színes játéka.

Az 1700-as években leégett, de később helyreállított templomhoz nem csak ezért érdemes elsétálni;
A hegytetőről ugyanis gyönyörű kilátás nyílik egészen Tihanyig.

A település nevezetessége még, hogy innen származik a Batthyány család.

Geológiai bemutató hely

Malom-völgy helyi jelentőségű védett természeti terület.

Malom-völgy talán legjelentősebb geológiai értéke a nyáron is bő vizű Malom-patak medrében található mésztufa-gátak. A néhol majd egy méter magas természetes gátak a vízbe lógó, úszó szerves anyagokból (gyökerek, faágak, levelek) és az ezek felületén kiváló ásványi anyagokból épülnek napjainkban is.

Vörös homokkőből faragott kereszt

 

A terület másik geológiai látványossága és a helyiek körében is nagyon népszerű kirándulóhely a Szent Kereszt-hegy függőlegesen álló sziklabordája, sziklapengéje, vagy közismertebb nevén a Miske-szikla. A hely a Balaton-felvidéken egyedülálló épségben megmaradt román stílusú, árpád-kori templomának feltételezett építőjéről I. Örsi Miske ispánról kapta nevét, akinek palotája állhatott itt a Szent-kereszt hegy legmagasabb pontján, ahol ma egy helyi vörös kőből faragott feszületet láthatunk.

Cserehegy

Malomvölgyi tanösvény

Csodaszép Magyarország 248. Alsóörs

Hajójárati kikötő

Alsóörs

A Turbános Török – ház

Alsóörs Veszprém megyei község a megye Balatonfüredi járásában, a Balaton keleti medencéjének északi partján. Szomszédos települései Balatonalmádi, Lovas, Paloznak és Felsőörs. Szőlővel beültetett lankáin kezdődik a csopaki borvidék.

Vasútállomás

Alsóörs a 71-es főút mentén helyezkedik el, de Alsóörs vasútállomás könnyen megközelíthető vasúton is, a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalon, valamint a közeli Balaton-parti települések felől elérhető menetrend szerinti hajójáratokkal (vagy akár vitorláshajóval) is.

1909 és 1969 között vasút kötötte össze a települést a megyeszékhellyel, Veszprémmel , sőt Győrrel is. (A Győrt Balatonnal összekötő vasútvonal valaha (1969-ig) Alsóörsig tartott.).

Török adószedő háza

A falu felső részén, egy kis dombon áll az egész Balaton felvidék legrégebbi háza, amelyet a 15. században építettek.
Alsóörs legnevezetesebb épülete a Török-ház, mely a Somlyó-hegy lankáira felkapaszkodó ófaluban, egy magaslati részen épült 1500 körül, késő gótikus stílusban. A ház ma kiállítóhelyiségként funkcionál.
A kisnemesi udvarház onnan kapta a nevét, hogy kéményének teteje török turbánra emlékeztető sipkát visel.

Bár egyes források szerint nem csak ez az oka a török előtagnak, mivel a nép emlékezete szerint a települést sanyargató törökök tisztségviselője, az adószedő is e helyütt alakította ki rezidenciáját.

A háztól nem messze áll az Árpádkori templom, amelynek tornya már messziről látható.

Ugyancsak nevezetes épülete a román és gótikus stíluselemeket is őrző, 13. századi alapokra épült, 1807-ben barokk stílusban felújított református temploma, amelynek festett famennyezete 1721-ből való.

Római katolikus templom

Római katolikus temploma a 20. század vége felé (1987-ben) épült, modern stílusú építmény, amely viszonylag rejtett, kevéssé szembeszökő, a turisták előtt általában nemigen ismert helyen található, a községi általános iskola szomszédságában.

Többnyire vörös homokkőből készült a településen több helyen felbukkanó, nagy számú szobor is.

Közelében rendezetlen, de értékes arborétum is található Alsóörs hegyre kaptató oldalában.

A község központjában (a Római út és az Endrődi Sándor utca kereszteződésénél) üzemel a "Kocsma", melynek falain belül gazdag gyűjtemény található népi eszközökből és használati tárgyakból. Múzeum jellege mellett kulturális találkozóhelye a budapesti és a veszprémi színházi élet képviselőinek.

Közvetlenül a település fölé magasodó Somlyó-hegyen áll a Somlyó-hegyi kilátó, amelynek régi, elkorhadt építményét 2015-ben az alapoktól építették újjá. Ezzel a korábbinál kétszer magasabb kilátót hozva létre, melyet az átadása után Alsóörs koronájaként emlegettek.

Alsóörs közigazgatási területén emelkedik még a Csere-hegyi kilátó is, amely a Balaton vidékének első, kőből épült kilátója volt; mai kinézetét az ezredforduló utáni években nyerte el.

Református műemléktemplom

Az Örs helynevek etimológiája Anonymusnál megjelenő Orsova helynév kapcsán az ómagyar Örs személynévből való eredeztetés lehetőségét.

A Dunántúl majdnem minden megyéjében előfordul.

HORGOSI ÖDÖN az Örs utótagú helynevek vizsgálatából kiindulva úgy véli, hogy Örs helynevünk kapcsolatban állhat az alán, jász, oszét ürs ’fehér’ melléknévvel.

Az Örs, Örös nevek egy része talán valóban az őr ’őrhely’ jelentésű főnévvel hozható kapcsolatba.

Csodaszép Magyarország 247. Örvényes

Örvényes templom és tanyamúzeum

Örvényes

Ma is lapátol a vén malom

A Balaton északi partján, a Tihanyi-félsziget közelében fekszik. Megközelíthető a 71-es főúton vagy a Székesfehérvár–Balatonfüred–Tapolca-vasútvonalon.

Örvényes állomás

Örményes Árpád-kori település. Nevét már 1093-ban említették Ermenes néven, később írták Eurmenus, Ermenus, Ewrmenes, Wrmenes alakban; …
Miért kapta az első nevét s mikor került abba a "m" helyett a "v" (ami az értelmét megváltoztatta) nem tudjuk. (Jankó 1.: 20.o.)

A Pécsely patak vízét hasznosítva a mai napig is működő, több száz éves vízimalom (1748) áll a falu szélén, a 71. számú főúttól mindössze ötven méterre.

A turista szezonban forognak az ősi lapátkerekek.

Néhány méterrel odébb Tájház enged bepillantást a helyiek egykori hétköznapjaiba.

Örvényes körül fekszik a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, amelyben a Pécsely patak völgye, északra, a régi bánya feletti őstölgyes, vagy a három kilométerre lévő Zádor-vár romjai is találhatók.
A falut ölelő lankánkon őshonos balatoni szőlőfajtákat (olaszrizling, rizlingszilváni) termesztenek.

Nevezetességei

Róm.kat. templom

Templomrom a temetőben: (román stílusú, 13. század) – A falu keleti részén, a temetőben áll. Ez volt a középkori falu temploma, a 13. században épült, román stílusban. Egyenesen záródású szentélyének magasan álló falai fölé tetőt emeltek, hogy a további pusztulástól megóvják.

Katolikus templom

 

 

 

 

 

Vizimalom

Vízimalom-múzeum - 1800 körül épült, a Pécsely-patak mozgatja ma is nagy vízkerekét. Az örvényesi vízimalmokról a 13. századból maradt fenn az első feljegyzés. Ennek a ma is működőnek az elődjéről 1211-ben írtak először.

Római villa romjai a Hosszúréteknél. – A falutól nyugatra, a Hosszú-réteknek nevezett részen találhatók.

Pécsely-patak hídja: kétnyílásos, késő barokk építmény, 1800 körül készült. Fülkéjében Nepomuki Szent János szobra áll.

"Vadkacsa" szabadstrand

 

Diófa Vendégház