Csodaszép Magyarország 385. Százhalombatta

Dunamenti Erőmű

Százhalombatta

Négyezer éves halomsírok

Százhalombatta Budapesttől 27 kilométerre fekszik, délnyugati irányban, a Duna nyugati partján, a „Mezőföld csücskében”. A Benta-patak itt folyik a Dunába. A Budapest–Pusztaszabolcs-vasútvonal mentén fekszik két vasútállomással (Százhalombatta vasútállomás illetve a Dunai Olajfinomító mellett lévő Dunai Finomító vasútállomás).

Vasútállomás

A hallstadti (régészeti) kultúra idejéből származó halomsírokról elnevezett város történelméről átfogó képet nyújt a település római kori nevét (Matrica) viselő múzeum.

Itt – a régészeti, néprajzi és helytörténeti kiállításon – 4000 év történelme elevenedik meg a bronzkortól napjainkig.

A Régészeti Park  (kora vaskori halomsíros temető) az ország első őskori szabadtéri múzeuma.  Rekonstruált bronz- és vaskori házaiban a látogató edényeket, ékszereket készíthet, szőhet, fonhat, őskori lepényt kóstolhat.

Helyreállított halomsír

Egy eredeti helyén helyreállított, 2700 éves halomsírban pedig hang- és fény- effektusokkal kísért multimédiashow  keretében mutatják be a korszak temetési szertartását.

Ennek a vaskori sírnak a faszerkezete teljesen épen maradt meg.

A faluba települt szerbek templomát 1750-ben emelték, ikonjai 1770 körül készültek.

Szent István templom

A római katolikus templom az 1990-es évek közepén, Makovecz Imre tervei alapján épült.

A város neve egybeolvadt a határában elterülő hatalmas erőművel és kőolaj-finomítóval. Ennek 200 méteres vasbeton kéményei, vezetékei, csövei, égő gáz-fáklyája már messziről is jól kivehetők, egyben jelzik a város elhelyezkedését.

Este elhaladva az erőmű mellett, egyedi látvány tárul az utazó elé: a megannyi fénytesttel megvilágított üzem olyan hatást kelt, mintha önálló város volna.

Óváros, kat. templom

A legenda szerint a Tárnok-patak völgyében zajlott le a sorsdöntő csata a rómaiak és a hunok között,   amelyben 120 ezer hun, 210 ezer római katona esett el.            A monda szerint Detrik (szász barbárok fejedelme) és Macrinus Potentiánál megütközve a hunokkal azokat a Tárnokvölgybe szorította vissza.

 A hagyomány szerint itt temették el Kevét (Keveháza-Kajászó), Bélát és Kadosát. A Batta név először 1318-ban fordul elő oklevélben. A 19. század elejéig a falu neve Százhalom (Szászhalom? Sok szász halott?), Batta a mellette fekvő puszta. A Batta név állítólag török eredetű és „itatót” jelent
Arany János  Keveháza című költeményében írja le a véres ütközetet.

Régészeti Parkban

Nevét a 123 vaskori halomsírról (kurgán) kapta. A Matrica (ejtsd: "mátrika") katonai erődöt feltárták. A Matrica múzeum a feltárt gazdag régészeti leleteket mutatja be a történelem előtti időktől kezdve. A Régészeti Park egy látogatható feltárt halomsírral és a mellette kialakított őskori skanzen rekonstruált rézkori és vaskori házaival, kemencéivel egyedülálló látnivaló Magyarországon.
Az újváros római katolikus temploma Makovecz Imre értékes alkotása, míg a közelében levő református templomot Finta József tervezte.

Régészeti Park, skanzen

Szintén „látványosságként” a város fölé magasodik az 1960-ban épült Dunamenti Erőmű három 207 méter magas kémény.

Csodaszép Magyarország 384. Ráckeve

Savoyai kastély

Ráckeve

Három nemzet városa

Kiskunlacházától az Árpádról elnevezett hídon átkelve – a Ráckevei Duna-ágon – érhető el a Csepel-sziget déli részén fekvő Ráckeve, amely autóval megközelíthető az M0-ás gyűrű felől, valamint HÉV-vel is.

A város 1989-ben kapta meg ismét a városi jogot.

A település elődje Szentábrahámtelke volt (első írásos említése 1212-ből való), amely görög rítusú monostorával együtt a tatárjárás idején pusztult el.

A várost – és még számos települést a Csepel-szigeten – a török elől menekülő szerbek népesítették be a 15. században, akik ekkor kezdték először Kiskevének (Kiskeue írásmóddal), majd később Ráckevének nevezni. Keve volt ugyanis az a város az Al-Duna mentén, ahonnan elmenekültek. (A szerbeket pedig akkoriban rácoknak nevezték.)

A kastély felülről

Ugyancsak nekik köszönhető a település felvirágzása a középkorban.

Később az itt élő lakosság majdnem kipusztult.  A 17. század elején visszatért magyarok és szerbek mellé német telepesek költöztek, így a város háromnemze-tiségűvé vált és kifejezett rác jellege megszűnt.

A 19. század végén járási székhely lett. Ekkor építették az addigi fahíd helyett vasból az állandó hidat. A millennium alkalmából építették meg a városházát a lebontott régi helyére.

A templom

A város kiemelkedő kincse az 1487-ben épült gótikus stílusú Nagyboldogasszony templom, amely Magyarország egyetlen középkori ortodox szerb temploma. Falait 18. század végi, bizánci stílusú falképek díszítik.

A két gótikus oldalkápolnával bővített templom az úgynevezett Szerb porta udvarán áll, ugyanitt található a szerb plébániaház, a harangozó háza és az iskolaterem is.

 

Ortodox szerb templom

Az épületegyüttes harangtornya már a barokk kor remeke, élénk-kék színével  messziről vonzza a tekintetet.

Ráckeve kora barokk kastélya a Budánál 1686-ban győztes, törökverő Savoyai Jenő számára épült 1702-ben, a híres osztrák építész, Johann Lucas von Hildebrandt tervei szerint.
Érdekesség, hogy hadvezéri teendői miatt Savoyai Jenő soha nem tartózkodott itt. (A francia származású, előnytelen külsejű, papnak szánt Habsburg hadvezér szobrát Ferenc József vétette meg az alkotótól, s állíttatta a budai királyi palota elé.)

Savoyai kastély

A barokk kastélyban ma szálloda és konferenciaterem működik.

Az épület hallatlanul sokszínű és egyéni.

Ez nem csak az itáliai hatás eredménye, hanem annak is köszönhető, hogy az 1960-as években a kastélyt már az összedőlés fenyegette, s az felújításra szorult.

Az épület eredeti tervei azonban hiányoztak, ezért az építészek és a restaurátorok több esetben más, hasonló stílusú és korú kastélyokat használtak mintaként.

Az épület hangulatos belső udvart övez, amelynek fái védettek.

A kastély kupoláját a falújítás során a korábbi zsindely helyett rézlemezekkel fedték be.

Árpád híd

Ráckevén van a Duna-ág legdélebbi, gépjárművel is igénybe vehető hídja, az 1896-ban épült Árpád híd.

Az előtte álló erkély korlátján mitológiai alakok szobrai láthatók. A középső alak azonban a szájhagyomány szerint nem más, mint maga Eugen de Savoya, vagyis Savoyai Jenő herceg. A mellvéd fölött a hercegi címer látható.

Árpád fejedelem emlékét őrzi az a szobor, amely a kastélyhoz közel, egy kis park közepén áll. A fejedelemről kapta nevét a ráckevei múzeum is, ahol Fejezetek a Duna menti múltból címmel néprajzi, helytörténeti és régészeti kiállítás tekinthető meg.

János Vitéz Napok

A város egyik különlegessége a szombatonként tartott úgynevezett csónakos piac, ahová többen evezve érkeznek.

Aki pedig a kulturális programok kedvéért (is) jönne a városba, annak ajánljuk az Országos Nemzetiségi Fesztivált, a szerb búcsút, a Szent István napi éjszakai lampionos csónakfelvonulást, a Summerfest Nemzetközi Néptáncfesztivált, valamint a János vitéz napokat, ahol huszárfelvonulás, lovas karusszel, színielőadások, bábjátékok és vízi programok közül válogathat.
Neves szülöttei:

 Horváth Nepomuki János (1774–1847) huszártiszt, a testőrgárda őrnagya (valószínűleg róla mintázta Petőfi a János Vitézt)
 Katona Klári (1953–) énekes

Látnivalók:

 Ráckevei Kis-Duna Natúrpark

Hajómalom

 

Ráckevei Hajómalom - Magyarország első rekonstruált és egyben működő hajómalmát Ráckevén tekinthetik meg, amely a lakosság közösségi összefogásának köszönhetően 2007 és 2010 között épült fel. A ráckeveiek kedve a Hajómalom újbóli megépítésére a „Jelképünk volt és lehetne” gondolat mentén éledt fel, melynek köszönhetően a ráckevei vízimolnárság hagyományai felélesztésre kerültek.

  A településen minden héten szerdán és szombaton hajnaltól tartanak piacot, majd egy kilométeres hosszan a Duna-ág partján.

Pipaszó 7. Gyermekévek Pápán (2.)

              PIPASZÓ

6.  Az első pofon

Gyermekkoromban nem sok verést kaptam.

Nem azért, mert nagyon jó gyerek voltam, hanem mert az anyám, aki egyedül nevelt
három, később öt gyereket, ismert annyira, hogy egy szidás sokkal rosszabbul esik nekem, mint esetleg egy pofon. Nem is igaz a cím ebben a formában, mert több pofont nem kaptam.

A sarokban

A nagymama inkább odacsapott néha fakanállal, netán ha az volt a keze ügyében, akkor a piszkavassal.  De ezeket nem vettem komolyan.

Még a sarokba állítás sem vált be, mert rájött, hogy ott sem unatkozom.
Mindig találtam ki magamnak valami elfoglaltságot.  Dudorásztam, mesét mondtam magamnak.

A harmadik osztály utáni nyári szünetben olyan meglepetés ért, hogy két hetet nyaralhattam Balatonszabadin velem egykorú gyermekekkel.

Balatonszabadi

Nagyon élveztem, hogy a társaimmal együtt rengeteg érdekes játékot tanultam meg.
Még akkor is nagyon szerettem ezt a nyaralást, ha olyan kötöttségek voltak, mint a reggeli ébresztő, reggeli torna, tízórai, ebéd, vacsora, tábortűz, takarodó.  Rengeteget énekeltünk.

Az új táska

Amikor negyedik osztályos lettem, - már a Zimmermann utcai iskolában, - kaptam egy vadonatúj iskolatáskát és bele füzeteket, írószereket és először új – nem másoktól örökölt – könyveket.
A negyedik osztály már nehezebb volt, mint az első három.
Új tantárgyak kerültek elő, sőt csak ebben az évben – valószínű azért mert nem vált be – hét osztályzattal értékeltek bennünket.
Így sem voltam jobb tanuló, mint előzőleg.
Az új osztálytársakkal hamar összebarátkoztam.  Sokat játszottunk együtt az iskolában is és azon kívül is.

Golyózás

Legtöbbször golyóztunk. Ezt bárhol lehetett. Tele volt a táskánk, zsebünk agyag, fém vagy üveggolyókkal. Sokfajta játék volt. Olyan is, amit azóta sem láttam.
A legértékesebbek voltak a színes üveggolyók. Néhányat én is szereztem.
Azt sem hallottam azóta sem, ahogy mi neveztük a játékot:  glütyüzés.
Ha labdához jutottunk, hát fociztunk.

Rúgtuk a labdát

Egyik szombaton – akkor még nem volt szabad-szombat még az iskolában sem – iskola után

neki álltunk focizni egy téren.

A táskámat letettem kapufának és rúgtuk a labdát.
Valaki észrevette, hogy a másik téren, ahol focikapuk is voltak felállítva, felszabadult a pálya.
Menjünk át oda.
Uzsgyi!  Mielőtt más elfoglalja. 
Mikor jól elfáradtunk, indultunk haza.
Kerestem a táskámat.
Jaj, ott maradt a másik pályán!   Rohanás vissza a pályára, de a táska már nem volt ott.
Gyuri barátommal, aki nem messze lakott tőlünk, mindenkit megkérdeztünk, nem látták-e valakinél az én vadonatúj táskámat.  Senki nem látta.
Bementünk a környező házakba, de senki nem tudott a táskámról.
Nagyon szomorúan, nekikeseredve indultam haza.

Elcsattant

Csak a nagymama volt otthon, aki a szomszéd bácsival beszélgetett.
Köszöntem és beosontam a szobába.  Talán észre sem vette, hogy nincs nálam a táska?

Vasárnap délelőtt anyám érdeklődött, hogy kész van-e a leckém.

Mondtam, hogy nincs lecke hétfőre (ami még igaz is lehetett, de nem ez volt a lényeg).

Azért szeretném megnézni a füzetedet  -  mondta.

Úgy tettem, mintha keresgélném.
Ekkor kiderült, hogy a nagymama bizony figyelt tegnap, amikor hazaértem, mert mondta anyámnak, hogy nem is látott nálam táskát, amikor hazaértem.

El kellett mondanom mindent.
És ekkor kaptam – váratlanul – egy hatalmas pofont és hozzá a magyarázatot.
A pofont nem azért kaptad, mert a táskádat elhagytad. 

Maradt a régi szatyor

Azért a büntetésed az lesz, hogy az eddigi vászontáskáddal jársz iskolába, könyveket pedig szerzel használtakat.

A pofon azért járt, mert elhallgattad, hogy elveszett a táska, ez pedig felér egy hazugsággal, ami nagyon tisztességtelen dolog.
Nem szeretném, ha még egyszer ebbe a hibába esnél.
Most pedig elmész és keresed a táskát, hátha valaki tudja hova került.
Persze, hogy nem találtam.  Pedig még a ligetbe is elmentem. Igaz, hogy ott nem táskámat kerestem, hanem belógtam a Perutz meccsre.
Szomorúan tértem haza és előkerestem a régi vászon zacskómat és belepakoltam néhány régi füzetet. Következő héten aztán könyörögtem könyveket az előttem végzőktől.

Perutz meccs

A pofont hamar kihevertem, de arra figyeltem, hogy bármilyen „rosszaságot” követtem el, őszintén bevallottam anyámnak, aki, ha meg is szidott, mindig talált megoldást, hogy a hibámat helyrehozzam.
Hasznomra vált az a pofon!

Csodaszép Magyarország 383. Szigetbecse

Emlékmúzeum

Szigetbecse

André Kertész emléke

A Csepel-sziget déli részén, a Ráckevei-Duna holtága mellett fekszik, a fővárostól mindössze 48 km-re.       Budapestről tömegközlekedéssel a Közvágóhídról induló Ráckevei HÉV-vel, majd Ráckevéről a Volánbusz helyközi autóbuszjáratával érhető el.

Szt István templom emlékhely

A helység a nevét a területét egykor birtokló Becse nemzetségről kapta, s ilyen néven már a 12. századi krónikák is megemlítik.

1479-ben Hunyadi Mátyás özvegye, Beatrix királyné tulajdonaként említik a falut.

A falunak 1946-ig szinte 85%-ban német lakossága volt. Jelenleg is nemzetiségi település, magyarok és svábok lakják.

Szigetbecsén ma is ápolják a régi néphagyományokat, a híres húsvéti ”tojásfutást”, amelyet húsvétvasárnap du. 5 órakor rendezik meg a Petőfi S. utcában, amelynek végén az összegyűjtött tojásokat a hagyományos viseletbe öltözött, jókedvű legények a nézők közé hajítják.

Holtág és környéke

Szigetbecse idegenforgalmát az üdülők, a horgászok jelentik. Vonzó a becsei Duna-part - a holtág vidéke, a dunai szabad strand az idelátogató turisták, üdülők számára. A Ráckevei (Soroksári) Duna partján mintegy 9 km hosszú területen épült ki a szigetbecsei üdülőterület 640 hétvégi házzal.
A község nem épült közvetlenül a Ráckevei Duna mellé az árvizek miatt. Mintegy hatszáz - ezer méter választja el tőle, közben szántók, rétek, kicsiny nádasok, tölgyesek zöldellnek. Ez teszi ezt a Duna menti partszakaszt különösen megnyerővé.

Faluház

Szigetbecsén érdemes betérni a világhírű fotóművész, André Kertész több száz képét és személyes tárgyait bemutató emlékházba.

Rokonai révén itt töltötte gyermekkora nagy részét és itt kezdett fotózni is André Kertész világhírű fotóművész. 1985-ben bekövetkezett halála után, végakaratának köszönhetően számos munkája és személyes tárgya került a településre, ahol Emlékszobát rendeztek be a tiszteletére.

Róm.kat templom

Tőzike tanösvény

Csodaszép Magyarország 382. Dömösd

Petőfi-fa

Dömsöd

Petőfi emlékezete

Állomás

A település közúton az 51-es főúton, vonattal a Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonalon érhető el, Dömsöd vasútállomás a településtől kb. 6 km-re, Apaj mellett van. Szomszédos települése északon Kiskunlacháza, keleten Apaj, délen pedig Tass. A községet nyugatról a Ráckevei-Duna határolja, emiatt a térség egyik meghatározó fürdő- és horgászparadicsomává nőtte ki magát, gyakran a „Stégek városaként” emlegetik.

Dömsöd két községből, Dab és Dömsöd egyesítéséből jött létre 1939. január 1-jén

A település már az Alföld kapujában fekszik, keletről a Kiskunsági Nemzeti Park szikes pusztái övezik.

"Stégek városa"

A községben írta néhány híressé vált költeményét Petőfi Sándor, midőn 1846-ban meglátogatta a faluban élő szüleit (Petőfi u. 15.).

Petőfi Sándor szülei itt laktak 1846. május elejétől augusztus közepéig, a mai Petőfi u. 15-ös számú házban, ahol a költő gyakran meglátogatta őket. 1846. május közepétől néhány hétig a mai Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 6. számú házban lakott, ahol szülei szobát béreltek számára. Itt írta a „Száműztem magam...”, a „Salgó” és a „Levél Várady Antalhoz” című költeményeit.

A Bajcsy-Zsilinszky út 6 szám alatt ma hangulatos kiállítás idézi fel az itt töltött hónapokat.

A neves költő emlékének szobor is tiszteleg, s megemlékeznek róla a minden év  március 15-én megtartott Dömösdi Napok rendezvénysorozat alkalmával is.

Ref. templom

2016 nyarán alakult meg az utánpótlás-neveléssel foglalkozó Dömsödi Kajak-Kenu Sportegyesület.

Nevezetességei:

Az 1775-ben épült, műemléknek minősülő Dömsödi Református templom

A dabi református templom 1803-ban készült el, de a ma is látható tornyát csak 1824-ben fejezték be

A katolikus templom – tekintve, hogy a falu lakosságának többsége református vallású – csak 1928-ban épült meg neogótikus stílusban

A Petőfi-fa egy, a Duna partján megtalálható, hatalmas tölgyfa, amelynek lombja árnyékában vetette a költő papírra ,,Piroslik már a fákon a levél" című csodálatos költeményét.

A fa belseje betonnal van kiöntve, hogy erősítse a fa tartását. Villámcsapás következtében a fa belső része kiszakadt, kiégett.

Hajós kripta

Dömsöd egykori birtokosainak, a Hajós családnak hamvait őrzi a Hajós kripta épülete, amely Ybl Miklós tervei alapján készült.
 2000 óta a faluban látható a Báthory Júlia Üveggyűjtemény.

Üveggyűjtemény

Csodaszép Magyarország 381. Ócsa

Tájház, mögötte az ősi templom

Ócsa

A premontrei rend legszebb temploma

Állomás

Ócsa közúton az M5-ös autópálya, valamint az 5-ös számú főút felől megközelíthető. Ócsa vasútállomás a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonalon fekszik.

A község és talán az egész régió egyik legértékesebb műemléke a premontreiek által alapított templom és monostor (utóbbinak ma már csak a nyomai láthatók).

A templomot napjainkban a református gyülekezet használja, miután a török kiűzését követően birtokba vették.

Ref. templom

Az építmény a Bélapátfalván található ciszterci apátsági templom mellett az egyetlen hazánk területén épen maradt középkori, Latin Kereszt Alaprajzú templom.  Ám míg a Bélapátfalvinak nincsenek tornyai, az ócsai promentrei templomnak két hatalmas, vaskos tornya emelkedik az ég felé.

Az akkori mocsaras vidéken legalább tíz méteres alapot kellett ásni ahhoz, hogy az az épület irdatlan súlyát elbírja.

Köveit Óbudáról hozatták, leúsztatták a Dunán, majd ökrös szekerekkel hordták az építkezés színhelyére.

A templom főhomlokzatán nincs kapu, mert a mellé épült monostorba oldalról jártak át. A kapu helyén két kőbe vésett arab felirat található: egyik „Juszuf”, a másik „Allah Akbar!” (Isten hatalmas!). Ezek a török hódoltság idején kerültek ide, mivel az oszmánok dzsáminak használták az épületet.

Tájház udvara

Az 1994-98 ig tartó felújítást Europa Nosztra-díjjal ismerték el, erről emlékplakett tanúskodik a bejárat mellett.

Az 1234-ben prépostsági székhelyként említett nagyközségben a templom körül máig megmaradt a hajdani kertes, két beltelkes településszerkezet, melyben a lakóházak zegzugos utcákban állnak egymás mellett.

A templom tövében, nádfedeles tájházakban geológiai és archeológiai leletek mellett a 19-20. század fordulójáénak a vidékre jellemző házai és berendezései is megtekinthetők.

Régi kopjafák

Az ócsai Öreghegyen közel száz különleges építészeti megoldású, többágú pince sorakozik.

A református temetőben félezer faragott kopjafa ékesíti a sírokat.

Ócsa temetőjében nyugszik Halászi Károly honvédszázados, tanító, akit Haynau 1849-ben itt végeztetett ki.

A falu is része a természeti értékekben bővelkedő Ócsai Tájvédelmi Körzetnek.

A környék természeti kincsei közül a legértékesebb a ritka növény- és állatfajokban rendkívül gazdag mocsaras vidék  (tízezer éve itt folyt a Duna), a turjános, ami szigorú védelem alatt áll, csak bizonyos részei látogathatók.

Selyemréti tanösvény

Ócsa mellett terül el a Turjánvidék, Turjános vagy Öregturján nevű ősi tőzegláp. Ritka fajok, mint a rákosi vipera, a fekete gólya, a kerecsensólyom, a jégmadár, az ezüst sávos szénalepke élőhelye. Egyedülálló, 3575 hektáros jégkorszaki ősmocsár-maradvány. Az Ócsai Tájvédelmi Körzet a Duna–Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik

 

Gyógynövénytúra

 

Kerecsensólyom

Legenda:  a 18. században Mária Terézia úgy rendelkezett, hogy ha a váci püspök be tud jutni az ócsai templomba, akkor az visszakerül a katolikusokhoz, ellenkező esetben a protestáns felekezet tulajdonában maradhat.

A rendeletnek és a püspök érkezésének gyorsan híre futott, s ekkor – legenda szerint – több ezer protestáns hívő zsúfolódott össze az épületen belül és kívül, hogy templomukat megtarthassák, így a püspöknek dolgavégezetlenül kellett visszatérnie Vácra.

 

"Halott falu"

Lakótelep a devizahiteleseknek:

Sem a tervezőasztalon, sem a megvalósítás során, sem azóta nem állta ki a józan ész próbáját az ócsai devizahiteles gettó – hiába volt a sok figyelmeztetés. A projekt tervezett 500 lakóházából mindössze 80 épült meg horribilis, 2,5 milliárdos összegből. Azóta már nevet és funkciót váltott a „lakópark”: szociális menekültteleppé formálta át a kormány. A fejlesztés leállt, és szinte mindenki rosszul érzi magát az egyentelepen.