![]() |
Az utolsó megmaradt ház |
Kápolnapuszta
Bivalyrezervátum
Gánttól északra, a Vértes hegység erdeiben fekszik
Kápolnapuszta
A falunak 1930-ban
még 62 lakója volt, 1945. március 16-án a Vörös Hadsereg 2. ukrán felderítő
frontja kiirtotta a falu közel teljes népességét. A túlélők javarészt
Pusztavámra, vagy Gántra költöztek el. 1950-es évekig 4-5 család lakott még
itt, 1970-es évekre azonban egyetlen lakója maradt csupán, az 1911-es születésű
Farkas László, aki 1980-ban hunyt el. Halála után házát, amely Kápolnapuszta
egyetlen lakóháza volt ledózerolták, és napjainkban csupán néhány romos épület
bizonyítja, hogy egykoron a falu létezett.
![]() |
Az áldozatok emlékére |
1944 őszétől
kezdve Kápolnapuszta környékén rendszeresen orosz partizánok jelentek meg
élelmet szerezni, és vérfürdővel fenyegettek, ha a lakosok elárulják őket. Az
itt élők 1944 karácsonyáig hallgattak, majd feljelentést tettek a csendőrségen,
akik német páncélozott járművel mentek a faluba, ahol tűzharc alakult ki. Az
egyik partizánt sikerült elfogni, aki azonban a Mór felé vezető úton el tudott
menekülni.
A visszaemlékezők szerint ő tért vissza a 2. ukrán front felderítő zászlóaljával 1945. március 16-án. Megtorlásképpen minden férfit betereltek a házak pincéjébe és kivégezték őket.
Hogy valóban így történt-e, azt máig nem tudjuk pontosan, ugyanis a túlélők különbözőképpen emlékeznek vissza az eseményekre. Vannak, akik úgy tudják, hogy két civil ruhás magyar katona lőni kezdte a szovjeteket, és ez vezetett a falubeliek kivégzéséhez.
A visszaemlékezők szerint ő tért vissza a 2. ukrán front felderítő zászlóaljával 1945. március 16-án. Megtorlásképpen minden férfit betereltek a házak pincéjébe és kivégezték őket.
Hogy valóban így történt-e, azt máig nem tudjuk pontosan, ugyanis a túlélők különbözőképpen emlékeznek vissza az eseményekre. Vannak, akik úgy tudják, hogy két civil ruhás magyar katona lőni kezdte a szovjeteket, és ez vezetett a falubeliek kivégzéséhez.
![]() |
Sírok a temetőben |
A túlélők Pusztavámra, vagy Gántra költöztek, bár 4-5 család még ugyan maradt itt, de az 50-es években ők is elköltöztek.
Az áldozatokat
később a falu temetőben temették el, ahol 1993-ban emlékművet is állítottak
emlékükre. 2013-ban, a tragédia 68. évfordulójára pedig egy emléktáblát is
avattak, amin Právetz Antal egykori csákberényi erdész, és több szemtanú
visszaemlékezéséből összeállított történet olvasható, és látható rajta a falu
korabeli képe, amelyre a házak mellé felírták az ott élők és az áldozatul esett
emberek nevét.
Akik a borzalmakat
túlélték, már nem kívánkoztak vissza, így a falu feledésbe is merült, egészen
1979-ig. Ekkor a “Másfélmillió Lépés Magyarországon” felvételei során
Rockenbauer Pál és csapata interjút készített Kápolnapuszta egyetlen, és egyben
utolsó lakójával, Farkas Lászlóval.
![]() |
A falu kihalt |
Farkas László egymaga gazdálkodott, és kéthetente járt be Gántra vásárolni. Természetesen a filmben, 1979-ben nem esett, nem eshetett szó a falu tragikus történetéről.
Az interjú után egy évvel Farkas László meghalt, a házát a másik lakatlan épülettel együtt ledózerolták, ezzel pedig a falu hivatalosan is kihalt.
Mára az utolsó megmaradt ház is, amiben a Fejér Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala 1958-ban turistaházat rendezett be -, lassan a földdel válik egyenlővé. Ma már csak a temető és a település utolsó épülete őrzi a falu borzalmas emlékeit…
![]() |
Bivaly a rezervátumban |
Az egykoron őshonosnak számító háziállatok állománya a
kilencvenes évek elejére oly mértékben lecsökkent, hogy félő volt, a bivalyok
teljesen eltűnnek hazánk élővilágának térképéről.
A Rezervátumot 1992-ben
nyitották meg.
A nagy munkabírású, igénytelen bivaly igen jámbor állat,
amely békésen hagyja, hogy a látogatók akár meg is simogassák.
Kezdetben csupán tizenhét állat élt Kápolnapuszta oltalmában, számuk mára eléri a kétszázat.
Kezdetben csupán tizenhét állat élt Kápolnapuszta oltalmában, számuk mára eléri a kétszázat.
A hatalmas parkban faforgáccsal borított ösvényen számos
egyéb érdekes látnivaló is várja a vendégeket, hiszen a parkban nem csak
bivalyok élnek.
Ilyen például a gyurgyalag- és ürgeles, ahol távcsővel lehet
megfigyelni az említett állatok életét, amelyek egy mesterséges löszfalban leltek
otthonra.
![]() |
Kilátó |
De a vállalkozó szellemű turista felmászhat a kilátóba is,
ahol denevérek „cincogása” és szerencsés esetben bagolyhuhogás kíséretében élvezheti
a 10 méter
magas építmény tetejéről nyíló panorámát.
Az énekesmadarak fészkelő-helye is kileshető egy belül elsötétített faházból,
amelybe mindössze annyi fény jut, amennyi az épület külső falán elhelyezett
madárodú bejáratán beszűrődik.
De nem hiányozhatnak a bivalyhajtásra alkalmazott négylábúak, a pulik, a pumik, a kuvaszok és a komondorok sem.
De nem hiányozhatnak a bivalyhajtásra alkalmazott négylábúak, a pulik, a pumik, a kuvaszok és a komondorok sem.
Emellett a bivalytartással kapcsolatos és egyéb
mezőgazdasági munkák során használt szerszámokból, valamint a környék második
világháború előtti fényképeiből álló tárlat várja a látogatókat.
![]() |
Kecske a NEM IVÓVÍZ feliratú csapnál (ha tudna olvasni...!) |
A bivalyokról: A
borjak születésük pillanatában még csak 20 kilót nyomnak, de a kifejlett
példányok a hétszáz kilót is elérhetik.
Átlagosan 20 évig élnek, de nem ritka a 25-30 éves egyed sem.
Átlagosan 20 évig élnek, de nem ritka a 25-30 éves egyed sem.
A hátukon „utazó” barázdabillegetőt azért tűrik meg, mert
megszabadítják a bőrükön élősködő rovaroktól.
A munkavégzésre tartott bivalyok húsa rostosabb, mint a
szarvasmarháé.
A bivalytej több ásványi anyagot tartalmaz, mint a tehéntej, zsírtartalma is nagyobb.
A bivalytej több ásványi anyagot tartalmaz, mint a tehéntej, zsírtartalma is nagyobb.
Az olasz mozzarella sajt egyik alapanyaga a bivalytej.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése