 |
| Siklósi vár |
Siklós
A legdélebbi város
A siklósi vár egyike hazánk
legjobb állapotban megmaradt középkori erődítményeinek. A török ágyúk
megkímélték, és I. Lipót osztrák császár sem romboltatta le.
Igazi mediterrán vidék.
Országos szinten itt a legkevesebb a fagyos téli nap, s ezen a vidéken
számlálják a legtöbb forró nyári napot.
Siklós dombjain már a
kőkorszaki ember is megfordult, a 3-4. századi illírek, kelták után a rómaiak
lakták e vidéket, akik Serena néven alakítottak katonai telepet.
Siklós nevét 1154-ben és 1251-ben
említik az oklevelek, amikor a Kán nembeli Suklos család ide helyezte birtokának
központját.
 |
| Malkocs bej dzsámija |
A siklósi vár falain 700 éves
múltjának szinte minden stílusjegye fellelhető a román kori ablakoktól a hazai
gótika tán legdíszesebb erkélyén, a 15. századi várkápolnán, a reneszánsz
kapuerődön és a felvonóhídon át a barokk várkastélyig.
„1482-ben, amikor kihalt a Garay család, Mátyás király
Soklos várát és mezővárosait Baranya megyében, minden tartozandóságaikkal
együtt egyetlen fiának, János liptai hercegnek és hunyadi grófnak adományozta.”
1515-től Perényi Imre kezébe
került a birtok s az ő nevéhez fűződik az épületegyüttes reneszánsz stílusú
átépítése.
Perényi második felesége,
Kanizsai Dorottya volt az, aki eltemettette a mohácsi csata áldozatait.
 |
| Kanizsai Dorottya |
Kanizsai Dorottya (1490-1532 után) a 15. és 16. században élt magyar főúrnő, Kanizsai
Miklós soproni ispán leánya. Születésének és
halálának körülményei ismeretlenek. A források utoljára 1532-ben
említik.Előbb Geréb
Péter nádorhoz ment férjhez, majd annak halála után a szintén nádor Perényi Imre
felesége, Perényi Ferenc
püspök (†1526) és Perényi Péter
mostohaanyja lett.Nyilvános iskola híján a nemesi családok leányaikat híres
főúri asszonyokhoz adták nevelőbe – Kanizsai Dorottya háza messze földön
ismertté lett. A lányok nemcsak a korabeli tudnivalókat sajátították el, hanem
emberségre, helytállásra is nevelte a nagyasszony példája őket. Második férje
halála (1519 februárja) után visszavonultan
töltötte az életét. A szegények és elesettek támogatója volt.A mohácsi csata (1526.
augusztus 29.) után Perényi Ferenc
holttestét keresve, a környék papjai és 400 jobbágya segítségével közös sírba
tétette az elesett hősöket, megadva a végtisztességet nekik. Utolsó éveit Sárváron töltötte testvére gyermekének nevelésével.
 |
| A vár |
Szulejmán 1543-ban,
háromnapos küzdelem után foglalta el a jó állapotú várat, majd közel másfél
évszázadon át erődként használták.
A 18. század végén Benyovszky
Lajos, a világutazó Benyovszky Móric dédunokája vásárolta meg az
épületegyüttest.
1940-től állami kézben van,
ma vármúzeum.
A török időkben hét dzsámi
működött a városban, ám a 19. századra mind eltűnt, köveit lakóházak építésére
használták fel.
 |
| A dzsámi egykori képe |
Ma egyedül Malkocs bej
dzsámija látható, melynek restaurálása olyan magas színvonalon sikerült, hogy a
város 1993-ban Europa Nostra-díjat kapott érte.
1401-ben a Garai vezette bárói liga öt hónapon át a
várban tartotta fogva Zsigmond királyt míg alá nem írta azt a szerződést,
amelynek értelmében az ország sorsát érintő kérdésekben csakis az ő
egyetértésükkel határozhat.
 | |
| Szebb időket megélt állomásépület |
A Tenkes kapitánya játékfilm nagy részét a siklósi
várban forgatták, s ennek emlékére egy panoptikumot rendeztek be a
vármúzeumban.
Tenkes a közeli hegy neve.
Tenkes a közeli hegy neve.
 |
| Joó Pincészet cégére |
 |
| Gózoni kert |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése