2018. január 31., szerda

Csodaszép Magyaror5szág 373. Abony



Abony

Kúriák városa

Pest megye délkeleti részében, a Duna-Tisza közében helyezkedik el.
A 4-es főút mentén elterülő tanyás város területe a honfoglalás óta lakott.
Vasútállomás

A Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal mellett terül el. Vasútállomásai Abony vasútállomás, illetve Paládicspuszta mellett a megszűnt Paládicspuszta megállóhely.
Neve a török eredetű magyar Aba:>Ab személynévnek a kicsinyítő-becéző képzős származékából keletkezett.

Az itt élő Abonyi Lajos író jegyezte le a később Kodály ZoltánHáry János” című dalművében híressé lett „Sej, Nagyabonyban csak két torony látszik” kezdetű népdalszöveget. A dalban szereplő Nagyabony e községgel azonos.

Abonyi kúria



Vigyázó kúria









A török hódoltság alatt elpusztult, a 18. században népesült be újra; a század második felében számos nemesi család települt le itt – az ő emléküket őrzik a 19. századi klasszicista kúriák, mint a Lavatka-, a Szapáry-, a Teszáry-, a Vigyázó- vagy a Sívó-kúria.
Abonyban két templom található, Szent István király Római Katolikus Templom (1773) és a Református templom (1785). Nem jellemzőek a szent helyek, azonban találhatók a városban egyházi emlékművek, mint például: Ezredévi emlékmű (1869), Szentháromság szobor, Árpádházi Szent Erzsébet és Szent István szobor (1938), Bibliaórán elhunytak emlékszobor (1944), Lelkészek névsora (1993). A városban jelentős hitélet folyik, cserkészcsoport is működik.
Horgászegyesület

Érdemes elsétálni a szintén klasszicista zsinagógához, a katolikus Szent István templomhoz vagy a barokk református imahelyre is. Ez utóbbi festett famennye-zete érdemel kiemelést.
Egy 1750 táján épült barokk magtárban lelt otthonra az Abonyi Lajos Múzeum, amelynek termeiben a város környéki tanyák lakóinak élete elevenedik meg.
Az Állat- és Szabadidő- parkban Magyarország őshonos állataival ismerkedhet az érdeklődő, s ha kedve támad lovagolhat is.
Abony határában horgászni és vadászni is lehet, s a termálvizes strandfürdő is a hosszabb maradásra csábít.

Városi strand- és termálfürdő

Érdekes program a pünkösdölő, amikor a helyiek főzőversenyt is rendeznek.
Abonyban található Petőfi Istvánné sírhelye. Kossuth Lajos e városban is végzett toborzást, melyet emléktábla jelöl (1968). Találhatók még az Aradi 13 vértanúra, I. és II. világháborúra emlékező szobrok, táblák, de ezek inkább a műemlékek közé sorolhatók.

2018. január 29., hétfő

Csodaszép Magyarország 372. Cegléd

Református templom


                                                                      
Cegléd

Kossuth Lajos városa

Az „Alföld kapuja”.
A 4-es főúttól nem messze, a Duna-Tisza közén fekszik a jellegzetes alföldi mezőváros, Cegléd.
Dózsa emlékmű

A város neve is egyes források szerint a török eredetű „cegle”, „cigle” szóból származik, melynek jelentése: fűzfa. Más vélemények szerint a „szeglet” szóból ered az elnevezése, hisz fontos utak találkoznak a város határán.
A város első okleveles említése 1290-ből származik, IV. (Kun) László uralkodása idejéből.
1444-től mezővárossá lett, később vásártartási jogot kapott.
Az 1514-es parasztfelkelés idején Dózsa György itt adta ki gyülekezésre felszólító kiáltványát, szervezte seregét és mondta el a nemesség elleni nevezetes beszédét.
A török időket Cegléd aránylag „könnyen” vészelte át, mert a szultánnak adózó
hász-városok közé tartozott.
A hász-birtoknak minősülő mezővárosok a török időkben bizonyos jólétet élveztek és a többi településhez képest komoly fejlődési előnyre tettek szert.
A Pozsonyból áthozott erkély

Ceglédet gyakran emlegetik Kossuth Lajos városaként is:  itt volt a híres alföldi  toborzóútjának első állomása.
1848 szeptember 24-én elmondott híres beszéde óta szinte minden a 19. század kiemelkedő politikusáról szól a városban.
A Szabadság téren áll az ország legszebb, 1902-ben felállított, szecessziós talapzatú Kossuth szobra (Horvay János), amelyikről a New Yorkban 1928-ban felavatott alkotást is mintázták.
A szobor nem ott áll, ahol a politikus egykoron nevezetes beszédét elmondta, mert a Kossuth téren már Dózsa György emlékműve (Somogyi József) foglalta el a helyét.
Kossuth Múzeum

A tízezer darabot számláló régészeti, néprajzi és történelmi anyaggal büszkélkedő Kossuth Múzeum kincse Magyarország egyik leggazdagabb  Kossuth-ereklye-gyűjteménye (nagy politikusunk személyes tárgyai, iratai, fegyverei, képei és halotti maszkja szerepelnek a kiállított tárgyak között), de a múzeum szabadságharcról szóló dokumentumanyaga is jelentősnek mondható.
A református templom kertjében állították fel a pozsonyi Zöldfa vendéglőből elhozott Kossuth erkélyt, amelyről nemzetünk nagyja 1848-ban kihirdette a jobbágyfelszabadítást, és található a városban róla elnevezett gimnázium, tér és utca is.


 
Református templom


A református templomot már messziről is felfedezheti a Cegléd felé tartó utazó.
Az 1836 és 1870 között épült, késő klasszicista, Hild József tervezte templom
60 méter magas, 1896-ban készült kupolájával Közép-Európa egyik legmagasabb kupolás temploma.
A Ceglédi pályaudvar falán tábla állít emléket Tömörkény István írónak, az alföldi nép hiteles ábrázolójának, aki a korábban itt lévő indóházban látta meg a napvilágot (1866-1917).




Tömörkény emléktábla

Cegléd érdekes gyűjteménye a Dobmúzeum, ahol az ütős hangszerek egész arzenálja tekinthető meg. A látogatást előzetes bejelentkezésnek kell megelőznie. Minden évben megrendezik a Dobos-és Ütőgálát.
A város termálfürdőjét 2004-ben jelentősen felújították és bővítették. Az 1933-ban megtalált, 63 Celsius-fokos, jódos vize kellemes órákkal ajándékozhatja meg a vendégeket.


Sportuszoda

2018. január 27., szombat

Pipaszó 3. Még mindig a jegyvizsgálókról





                          PIPASZÓ




3.  Még mindig jegyvizsgálókról

Minden rendben


A kalauz vagy más néven ellenőr, a szlengben kaller, olyan személy, aki utazási jogosultságot, menetjegyeket ellenőriz tömegközlekedési járműveken. Feladatait mindig egyen-, illetve formaruhában látja el. Amennyiben egy utasnak nincs érvényes menetjegye, a kalauz leszállíthatja.
Gyakran követnek el atrocitásokat ellene
.


Igaz, hogy jegyvizsgáló csak egy évig voltam, de fiatalon szívesen járkáltam a vonaton előre-hátra, köszöngetve az utasoknak.
Később sem azért nem folytattam ezt a tevékenységet, mert nem tetszett, hanem azért, mert  más terveim voltak.
Nem tetszett, hogy kevés volt a szabadidőm.
Még ma is elég sokáig vannak távol az otthonuktól a jegyvizsgálók, főleg aki nem helyben lakik, mint annak idején én is.
Előző este be kellett mennem Győrbe, hogy a hajnali vonathoz időben tudjak jelentkezni.
Kínában is udvariasak!


Egy-két gondolat a jegyvizsgálókról:
Nem hinném, hogy valaki is vitatkozik velem azon, hogy a jegyvizsgáló is ember.
A napokban olvastam ezt a levelet:
KÖSZÖNET A VASUTASOKNAK!
Tegnap,a tizenöt óra körül párommal Budapestről utaztunk haza Oroszlányba, amikor a Pesti vonaton a jegyvizsgálót megkértük, hogy segítsen elérni a csatlakozó vonatot, mert párom térdműtéten esett át, és ezért a mozgásában korlátozott.
A jegykezelő,illetve a Tatabányai állomás dolgozói , mindent megtettek, hogy elérjük az oroszlányi csatlakozást, segítséget nyújtottak a vonatról való leszállásnál, illetve lehetővé tették a síneken való átkelést, oly addig, hogy a hangos beszélő bemondta, hogy késni fog a vonat, illetve az átjáróhoz állt a szerelvény. Ilyen emberséges, szolgálatkész magatartással , még nem találkoztunk. Ezúton szeretnénk megköszönni a segítőknek önzetlen , kedves segítségüket. Önöket csak hódolat illeti és nem bírálat!
 Még egyszer nagyon KÖSZÖNJÜK.
Pedig aranyosak


Egyik ilyen, másik olyan.
Volt olyan jegyvizsgáló az ismeretségi körömben, akiről az a hír járta, olyan szigorú, hogy az anyját is megbüntette, mert sok kiskacsával szállt fel a vonatra.
Ha nem is így igaz szó szerint, de szerintem is kitelhetett tőle.

Már oktató voltam, amikor a szintén oktató kolléganőmmel Pestre kellett utaznunk.
Azt már néhányan pedzegették, hogy a vasutas a legnagyobb bliccelő.
Nem azért mert nincs jegye, hanem azért, mert az nem elégséges arra helyre, vagy vonatra, ahol utazni akar.
Baj van!

Mi is azt vettük a fejünkbe, hogy az AVALA nemzetközi gyorssal utazunk, de nem veszünk helyjegyet. A kolléganőm körültekintően kinyomozta, hogy ki lesz a jegyvizsgáló.
Semmi vész.    Az illető a mi tanítványunk volt, biztosan elvisz bennünket.
Fel is szálltunk a vonatra.  A jegyvizsgálónak elárultuk, hogy nincs helyjegyünk.
Ahogy gondoltuk, rábólintott.   (próbált volna meg kekeckedni, a legközelebbi vizsgán el-kapott volna néhány  nehezebb kérdést).  Persze ez disznóság lett volna. Nem is tettünk ilyet.

Igen ám!    Mint derült égből a villámcsapás, egyszer csak feltűnt két fővizsgáló.
Ők az utasokat is és a jegyvizsgálókat is ellenőrzik.
Ráadásul egy másik állomás dolgozói voltak és nem ismertek bennünket.
Az egyiket sikerült meggyőzni, hogy hivatalos úton vagyunk és olyan gyorsan kell elutaznunk, hogy nem volt időnk helyjegyet venni.  Sajnos nem ő volt a főnök, hanem a társa.
Aki, amikor meghallotta, hogy két oktató hiányos jeggyel szállt fel a vonatra, megmakacsolta magát.  Lehet, hogy egy régebbi negatív élményből fakadt az ellenszenv irántunk, illetve az oktatók iránt, mert minket nem ismert, de már vette is elő az  utasleadási tömböt.
Ki is állította.  Persze  pótdíjjal együtt.
 Azóta nem találkoztam vele, hát most kérek tőle elnézést,  hogy megfosztottuk a jogos
10 %-tól, ami járt volna neki.
Ugyanis az utazás befejezése után a kolléganőm felhívta a kolléganőit a Menetkedvezményi csoportban, akik nagyon kedvesen elsimították az ügyünket.
A fővizsgáló talán még ma sem tudja, miért nem kapta meg a járandóságát.

Bringa a vonatra
De az a jegyvizsgáló, aki udvarias és előzékeny, nem biztos, hogy ennek hasznát látja.
Történt, hogy egy tanítónő egyik állomásról egy két állomással távolabb levő állomásra utazott, ahova a kerékpárját is magával vitte.
Az induló állomáson váltott is menetjegyet még a kerékpárjának is.
Visszaútban ugyancsak vonaton utazott a kerékpárjával együtt.
Jegyvizsgálatkor kiderült, hogy a kerékpárnak visszaútban nincs kísérőlevele.
A jegyvizsgáló megnézte az oda útban használt okmányokat és azt mondta a tanítónőnek, hogy nincs probléma, látja, hogy nem rossz szándékból van a kerékpár jegy nélkül a vonaton.
Ez eddig – szerintem és néhány jobb érzésű ember szerint – nagyon udvarias eljárás volt.
A tanítónő eldicsekedett a helyi napilapnál a cselekedetről, ahol írtak róla egy kis cikket.
A baj, hogy a cikket a vasút illetékes felsőbbsége is olvasta és csóválta a fejét:
Ez a jegyvizsgáló megkárosította a vasutat.  No megállj csak!
Nyomban kiküldte a hiánylatot és kártérítésre kötelezte a jegyvizsgálót.
A jegyvizsgáló eljárásával szemben a felsőbbsége intézkedése már nem volt annyira emberséges.
De előfordult.

2018. január 24., szerda

Csodaszép Magyarország 371. Pilis

A  Gerje  forrásvidéke


Pilis

Az óriás kereszt árnyékában

Beleznay kastély

Pest megye dél-keleti részében, a Dunától keletre.
A Monorhoz közeli Pilis szép műemléke a Beleznay-Nyári kastély, ahol nyaranta komoly- és könnyűzenei fesztiválokat rendeznek.
A helység határában ered a Magyarországon amúgy ritka síkvidéki források egyike, a Tiszába igyekvő Gerje-patak.
Forrásvidékén a település határában kilenchektáros park terül el, benne egy hármas tórendszer.
A tavak közepén kialakított mesterséges szigeteken vadkacsák, vadlibák, gólyák élnek. Itt található a Millecentenáriumi Emlékpark is, ahol Magyarország legnagyobb, nyolc és fél méter magas fakeresztje magasodik.
Pilis állomás

Megközelíthető
Közúton, a rajta áthaladó 4-es főúton
 Vonattal:
Pilis vasútállomás a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonalon fekszik.
A község első ismert birtokosa - ahogyan több írásos emlék is bizonyítja - a Pylisi család volt, innen kapta a település a nevét.
Beleznay-kastély – A megye egyik legrégebbi kastélya, az itteni földesúr, Beleznay János által (a szatmári béke után egy itáliai mesterrel) építtetett U-alakú, barokk stílusú kastély.


Evangélikus templom

A városban található az ország ötödik legnagyobb evangélikus gyülekezete (6500 fő). A barokk templom több lépcsőben épült a 18. század végén, jórészt a Beleznay család költségén. Boltozatos belsejében íves nyíláson nyugvó karzatok vannak. Szószékkel egybeépített oltára 1903-ban készült klasszicista elemek felhasználásával
A Hegyeki pincesor, amely szépségével és rendezettségével vetekszik az ország híres Hajósi pincesorával.
A városba látogató gazdag programot kaphat a már több éve működő Csilló-féle lovas iskolában, ahol évente megrendezik a Csilló lovas napokat. Itt bentlakásos lovas iskola is működik, főként gyermekek részére.
Csilló lovasiskola

A Csilló Lovarda immár 25 éve családias környezetben fogadja az ide látogató természet- és állatbarát vendégeket lovagolni, kikapcsolódni, feltöltődni. A helyszín Budapesttől mindössze 30 percnyi távolságra fekszik a 4- es főút mentén.
Pihenőpark a Gerje-patak mellett
A város szélén (Monorierdő felől) található a "SIPITO" Pihenőpark.
A Gerje-patak forrásának az elmúlt években újjávarázsolt területe pihenőparkokkal fog kibővülni. A táj összefüggő egységet képez az 1996-ban kialakított millecentenáriumi és a millenniumi emlékparkkal. E táj Magyarországon páratlan flórájával és faunájával rendkívüli látnivalót tud nyújtani az év minden szakaszában.

Sipito pihenőpark

Díszes szószék

2018. január 23., kedd

Csodaszép Magyarország 370. Monor

Pincefalu a Strázsa-hegyen


Monor

A strázsák őrizte szőlők falva

Monor Budapesttől 25, Magyarország mértani középpontjától, Pusztavacstól kb. 20 kilométerre található. A város déli szélén húzódik a 4-es számú (E60) országos főút és a települést átszeli a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal.
Rovásírásos helynévtábla

Monor elnevezésének eredete még ma sem tisztázott, de a település neve a ma leginkább elfogadott elmélet szerint a török eredetű, „köd” jelentésű személynévből származik.
A 4-es főúthoz közeli város lakosságának mindennapjaihoz évszázadok óta hozzátartozik a szőlőművelés és borászat.
A török időkben a helyiek strázsákat állítottak az ellenséges csapatok mozgásának folytonos megfigyelésére, innen kapta a nevét a Strázsa-hegy.
A hegyen található, mintegy 900 épületet magában foglaló Pincefalu a város, egyben a Közép-Dunavidék egyik kiemelkedő értéke.
Református templom

Monor „őslakói” a Kenderesalján és a Paplapos körzetében telepedtek meg. 1911-ben és 1928-ban a Forrás felé vezető út mentén mamut és ősszarvas csontok kerültek elő, egy részük a Nemzeti Múzeumba került.
A késői Árpád-korban Monor és Monorierdő területén 3-5 település állhatott, falvanként 50-200 lakossal. Monor ősén kívül Monorierdő területén megtalálták Újfalu maradványait is.
2011-ben felavatták a település rovásírásos helynévtábláját.
Nevezetességei:
Református Nagytemplom. Az 1630-ban épült korábbi templom alapjainak felhasználásával 1702-ben barokk stílusban újjáépítették, majd 1773-ban bővítették. Mai formáját, eklektikus stílusát 1882-ben kapta.
Róm. kat. templom

Római katolikus templom. A Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt templom klasszicizáló késő barokk stílusban épült 18001806 között.A templom berendezésének egy része – a szószék, a padok, a tabernákulum – a 18. század második felében készült. Korábban egyházi intézmények vették körül (plébánia, iskola, legényotthon, kántorház), de ezek jó részét az újabb városrendezés során lebontották, illetve más funkciót kaptak.
A Strázsa-hegyi pincesor, ahol 98, építészetileg értékes, eredeti XIX. századi állapotában megmaradt, és 132 részben átalakított, de így is jelentős borospince tekinthető meg. Jellemzője a pincéknek az ún. gádorok (földdel borított pinceboltozatok) sora.
Nepomuki Szent János

 


Nepomuki Szent János szobor egy kis fülkében áll egy hasáb alakú talapzaton. 1842-ben készült, a katolikus templom mellé 1925-ben helyezték.

2018. január 20., szombat

Pipaszó 2. Na, mi lesz ?








           PIPASZÓ






 Na, mi lesz  ?

A kérdés arra vonatkozik, hogy velem mi lesz?
Ez azért kérdés, mert sok helyen hallottam, olvastam, hogy az én koromban már nem szabad az életmódon változtatni.
Dávid király

A változtatás előre nem látható, főleg kedvezőtlen eredményeket hozhat felszínre.
A viccesebbje arra figyelmeztet, hogy már ne kezdjek ki fiatal nőkkel, mert ezt megsínylem.
Velük vitatkoznom kell, mert olvastam Dávid királyról, aki magához rendelte az orvosát és elrendelte, hogy írjon neki receptet annak érdekében, hogy hosszú életű lehessen.
Az orvos felírt neki két 19 éves lányt, akiknek mindig mellette kellett tartózkodjanak.
Arról nem ír a fáma, hogy mennyivel hosszabbították meg Dávid életét.
Talán nekem is sikerül

Nekem persze nincs ilyen orvosom, pedig szívesen kipróbálnám ezt a receptet.
Akiknek ezt meséltem visszakérdeztek.
Ugyan mit tudott az öreg Dávid csinálni a két fiatal nővel.
És most jövök én.
Elmondtam, hogy itt nem az a lényeg, hogy az öreg mit csinált a fiatalokkal, mondjuk az ágyban, hanem az, hogy állandóan vele voltak.
Nekem ugyan nem írta fel az orvos, de eddig sikerült úgy alakítani az életemet, hogy naponta 6-8 órát, 18-20 éves fiatalokkal lehettem.
Persze nem csak lányok voltak, hanem fiúk is, vegyesen.
Nehogy valaki félre értse, nem jártam úgy, mint a középkorban egy gazdag polgármester, aki olvasott Dávid király történetéről és magához rendelte az orvosát a hosszú élet érdekében.
Az orvos  -  valószínű azért, mert jól ismerte az illetőt   -  felírt neki két fiatal embert.


Fiatalokkal

Az, hogy naponta fiatalokkal vettem magamat körül, állítólag, hozzásegít ahhoz, hogy hosszú életű legyek.
A fiatalokból áradó életkedv, vidámság mondhatom, hogy a sok hülyeség segített abban, hogy jól érezzem magam.
Még akkor is, ha az együttlét a fiatalokkal nem volt mindig fenékig tejföl, hiszen én voltam a tanár, ők pedig a diákok.
Ebből adódóan, valószínű, hogy én jobban éreztem magamat velük, mint ők  -  néhány esetben   -  velem.
Igyekeztem azonban úgy viselkedni, ahogy annak idején én is elvártam volna a tanáromtól, hogy viselkedjen.
Mondtam is a tanulóknak, persze nem öntelten, nagyképűen, hanem egy kis humort adva a tananyaghoz, hogy:
Könnyű nektek.  Bárcsak nekem lett volna ilyen jó tanárom, mint én vagyok!
Így telt az élet.
Egészen (2012)  március végéig.
Akkor ugyanis a jobb sorsra érdemes feletteseim azt találták ki, hogy spórolni fognak.
Nem hibáztatom őket, mert valószínűleg nem saját maguk találták ezt ki, hanem a súgást felülről kapták.
Az „okos” gondolat úgy hangzott, hogy minek ebbe az iskolába, három-négy tanár, amikor egyetlen egy is el tudja látni ezt a feladatot.
Igaz, hogy már egy éve vadásztak arra az egy emberre, aki vállalta volna, hogy a négy tanár munkáját egyedül is el tudja látni.
Egy gimnáziumi példával  úgy ábrázolnám, hogy a magyar, történelem, matematika, kémia
tanításához  minek négy ember, hiszen naponta négyen együtt 8 órát tanítanak.
Elég lenne egyetlen tanár.
Hogy ért-e minden tantárgyhoz?
Kit érdekel?
Majd menet közben megtanulja.
Ezt mondták az én feletteseim is.
Csak itt más jellegűek a tantárgyak.
Vidámak

Többek között van  Forgalom ismeret,   Pénztári ismeret, Árufuvarozási ismeret, Személyszállítási ismeret,  Biztosítóberendezési ismeret,  Munkavédelmi ismeret, Számítógépes Irányítási  Rendszer.
Ezek eddig olyan szakmai tudást, hozzáértést kívántak meg, amit egy ember nem képes megtanulni, legalább is olyan mértékben, hogy tanítani is tudja!
Gondoltuk mi, néhányan, akik ezeket tanítottuk.
Rosszul gondoltuk.
A messzi távolból ide érkezett egy hölgy, aki vállalta, hogy ő ezeket egyedül fogja oktatni.
Sőt, még az ezekkel járó adminisztrációt is elvégzi.
Őt nem hibáztatom.
Kell a munka, kell a kereset.
Ráadásul fiatal, az élete derekán még jóval innen.
A fenti ismereteket még soha nem tanította.  Talán még nem is tanított semmit.
A főnökei azt mondták, hogy majd megtanulja.
(Nem tudom, hogy kapott-e határidőt, de április 1-től átvette az egész iskolát.)
Az igazsághoz tartozik, hogy ez az iskola  OKJ-s rendszerű képzésben, két év alatt farag vasutasokat az érettségi után ide jelentkezőkből.
Tehát két osztály van (13. és 14.).  Az osztálylétszám évenként változik.
Általában 18-20-an kezdenek és fele szokott végezni.
Jelenleg a végzős osztály 14 fő, a  kezdőké már csak 10 fő (16-an kezdtek).
Úgy hallottam, hogy az új tanévtől a 13. osztály körülbelül 25-28 fővel indul.
De nem is ez az én bajom, hanem az, hogy mit fogok magammal kezdeni?
Mondják, hogy mit akarsz még csinálni 73 évesen? 
Pihenj, sétálj, olvass, kirándulj, nézd a TV-t.

Az új tanítónénivel (a stréberek fogják az Utasítást!)

Ettől féltem.
Nem ez az én életem.  Eddig is olvastam, sétáltam, tévéztem, kirándultam, még blogot is írok, de hiányozni fog az eddigi környezet.
Ráadásul új főnököm lesz: A feleségem már két évre előre meg tudja mondani, hogy milyen feladataim lesznek itthon.
Látom sötét jövőmet.
Még az sem vígasztal, hogy lépten-nyomon azt beszélik, 2012-ben itt lesz a világvége.
És, ha mégsem?
Ráadásul az Európai Unió is az idén (2012-ben)  kapott Béke-nóbeldíjat,  amiért előmozdította Európában a békét, a megbékélést, a demokráciát és az emberi jogokat,
de ehhez semmi közöm.
Az EU a Nobel-békedíjjal járó pénzjutalmat azoknak a gyermekeknek a megsegítésére fordítja, akiknek nem adatik meg, hogy békében nőjenek fel.
De velem mi lesz?
Hívassam az orvosomat, hogy írjon fel valami Dávid-királyos orvosságot?
Hála Istennek még a háziorvosomat sem ismerem.

2018. január 18., csütörtök

Csodaszép Magyarország 369 Gyömrő

Tófürdő


Gyömrő

Canova emléke

Vasútállomás

Közigazgatási területét regionális és térségi jelentőségű utak érintik:
a MÁV 120a számú vonala a Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonal kétvágányú villamosított vasúti fővonal, a 31-es főút.
A település kertvárosi jellegű, teljes közművel ellátott, útjai, utcái teljes mértékben aszfaltozottak, széles sávú vezetékes és mikrohullámú internet elérhető.
A török kiűzése utáni legfontosabb esemény Gyömrő életében a Rákóczi-szabadságharc idején, 1705. július 3-án tartott fejedelmi seregszemle és beszéd volt. Ennek helyszínét ma emlékoszlop jelzi és Rákóczi csüggedő katonáihoz intézett beszéde is megtekinthető az eredeti kézírásos formában.

Teleki Kastély

 A 19. század derekán több történelmi személyiség fordult meg és tartózkodott itt rövidebb-hosszabb ideig, pl. Kossuth Lajos, Vörösmarty Mihály, Táncsics Mihály
A város leghíresebb látnivalói közé tartozik a volt Teleki-kastély  (1838-40), amelyet Hild József tervezett.
A jón oszlopokkal tagolt, erőteljes középrizalitú épület magható látvánnyal fogadja az arra járót.
A település 1818-24-ben épített református templomának déli oldalán látható, carrarai fehér márványból készült dombormű a híres klasszicista szobrász, Antonio Canova  (1757-1822) alkotása. 

Róm. kat. templom

A település 1777-ben emelt, barokk stílusú temploma is műemlék.
Látnivalók
Teleki-kastély
Tófürdő
Tőzeges-tó
Református templom (benne Antonio Canova domborműve
Katolikus öregtemplom (Barokk, 1777)
Rákóczi-emlékhely (a Mánya-réten)
Tájház
Magtár
Római kori kőhíd Gyömrő határában
Állatkert
 Magtár
Ref. templom


Canova dombormű