 |
| Dunamenti Erőmű |
Százhalombatta
Négyezer éves halomsírok
Százhalombatta Budapesttől
27 kilométerre fekszik, délnyugati irányban, a Duna nyugati partján, a
„Mezőföld csücskében”. A Benta-patak itt folyik a Dunába. A Budapest–Pusztaszabolcs-vasútvonal
mentén fekszik két vasútállomással (Százhalombatta vasútállomás illetve a Dunai Olajfinomító mellett
lévő Dunai Finomító vasútállomás).
 |
| Vasútállomás |
A hallstadti (régészeti)
kultúra idejéből származó halomsírokról elnevezett város történelméről átfogó
képet nyújt a település római kori nevét (Matrica) viselő múzeum.
Itt – a régészeti, néprajzi
és helytörténeti kiállításon – 4000 év történelme elevenedik meg a bronzkortól
napjainkig.
A Régészeti Park (kora vaskori halomsíros temető) az ország
első őskori szabadtéri múzeuma.
Rekonstruált bronz- és vaskori házaiban a látogató edényeket, ékszereket
készíthet, szőhet, fonhat, őskori lepényt kóstolhat.
 |
| Helyreállított halomsír |
Egy eredeti helyén
helyreállított, 2700 éves halomsírban pedig hang- és fény- effektusokkal kísért
multimédiashow keretében mutatják be a
korszak temetési szertartását.
Ennek a vaskori sírnak a
faszerkezete teljesen épen maradt meg.
A faluba települt szerbek
templomát 1750-ben emelték, ikonjai 1770 körül készültek.
 |
| Szent István templom |
A római katolikus templom az
1990-es évek közepén, Makovecz Imre tervei alapján épült.
A város neve egybeolvadt a
határában elterülő hatalmas erőművel és kőolaj-finomítóval. Ennek 200 méteres
vasbeton kéményei, vezetékei, csövei, égő gáz-fáklyája már messziről is jól
kivehetők, egyben jelzik a város elhelyezkedését.
Este elhaladva az erőmű mellett,
egyedi látvány tárul az utazó elé: a megannyi fénytesttel megvilágított üzem
olyan hatást kelt, mintha önálló város volna.
 |
| Óváros, kat. templom |
A legenda szerint a
Tárnok-patak völgyében zajlott le a sorsdöntő csata a rómaiak
és a hunok
között, amelyben 120 ezer hun, 210 ezer
római katona esett el. A monda
szerint Detrik (szász barbárok fejedelme) és Macrinus Potentiánál megütközve a
hunokkal azokat a Tárnokvölgybe szorította vissza.
A hagyomány szerint itt temették el Kevét
(Keveháza-Kajászó), Bélát és Kadosát. A Batta név először 1318-ban fordul elő
oklevélben. A 19. század elejéig a falu neve Százhalom
(Szászhalom? Sok szász halott?), Batta a mellette fekvő puszta. A Batta név
állítólag török eredetű és „itatót” jelent
Arany János Keveháza című költeményében írja le a véres ütközetet.
Arany János Keveháza című költeményében írja le a véres ütközetet.
 |
| Régészeti Parkban |
Az újváros római katolikus temploma Makovecz Imre értékes alkotása, míg a közelében levő református templomot Finta József tervezte.
 |
| Régészeti Park, skanzen |
Szintén „látványosságként” a város fölé magasodik az 1960-ban épült Dunamenti Erőmű három 207 méter magas kémény.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése