Csodaszép Magyarország 384. Ráckeve

Savoyai kastély

Ráckeve

Három nemzet városa

Kiskunlacházától az Árpádról elnevezett hídon átkelve – a Ráckevei Duna-ágon – érhető el a Csepel-sziget déli részén fekvő Ráckeve, amely autóval megközelíthető az M0-ás gyűrű felől, valamint HÉV-vel is.

A város 1989-ben kapta meg ismét a városi jogot.

A település elődje Szentábrahámtelke volt (első írásos említése 1212-ből való), amely görög rítusú monostorával együtt a tatárjárás idején pusztult el.

A várost – és még számos települést a Csepel-szigeten – a török elől menekülő szerbek népesítették be a 15. században, akik ekkor kezdték először Kiskevének (Kiskeue írásmóddal), majd később Ráckevének nevezni. Keve volt ugyanis az a város az Al-Duna mentén, ahonnan elmenekültek. (A szerbeket pedig akkoriban rácoknak nevezték.)

A kastély felülről

Ugyancsak nekik köszönhető a település felvirágzása a középkorban.

Később az itt élő lakosság majdnem kipusztult.  A 17. század elején visszatért magyarok és szerbek mellé német telepesek költöztek, így a város háromnemze-tiségűvé vált és kifejezett rác jellege megszűnt.

A 19. század végén járási székhely lett. Ekkor építették az addigi fahíd helyett vasból az állandó hidat. A millennium alkalmából építették meg a városházát a lebontott régi helyére.

A templom

A város kiemelkedő kincse az 1487-ben épült gótikus stílusú Nagyboldogasszony templom, amely Magyarország egyetlen középkori ortodox szerb temploma. Falait 18. század végi, bizánci stílusú falképek díszítik.

A két gótikus oldalkápolnával bővített templom az úgynevezett Szerb porta udvarán áll, ugyanitt található a szerb plébániaház, a harangozó háza és az iskolaterem is.

 

Ortodox szerb templom

Az épületegyüttes harangtornya már a barokk kor remeke, élénk-kék színével  messziről vonzza a tekintetet.

Ráckeve kora barokk kastélya a Budánál 1686-ban győztes, törökverő Savoyai Jenő számára épült 1702-ben, a híres osztrák építész, Johann Lucas von Hildebrandt tervei szerint.
Érdekesség, hogy hadvezéri teendői miatt Savoyai Jenő soha nem tartózkodott itt. (A francia származású, előnytelen külsejű, papnak szánt Habsburg hadvezér szobrát Ferenc József vétette meg az alkotótól, s állíttatta a budai királyi palota elé.)

Savoyai kastély

A barokk kastélyban ma szálloda és konferenciaterem működik.

Az épület hallatlanul sokszínű és egyéni.

Ez nem csak az itáliai hatás eredménye, hanem annak is köszönhető, hogy az 1960-as években a kastélyt már az összedőlés fenyegette, s az felújításra szorult.

Az épület eredeti tervei azonban hiányoztak, ezért az építészek és a restaurátorok több esetben más, hasonló stílusú és korú kastélyokat használtak mintaként.

Az épület hangulatos belső udvart övez, amelynek fái védettek.

A kastély kupoláját a falújítás során a korábbi zsindely helyett rézlemezekkel fedték be.

Árpád híd

Ráckevén van a Duna-ág legdélebbi, gépjárművel is igénybe vehető hídja, az 1896-ban épült Árpád híd.

Az előtte álló erkély korlátján mitológiai alakok szobrai láthatók. A középső alak azonban a szájhagyomány szerint nem más, mint maga Eugen de Savoya, vagyis Savoyai Jenő herceg. A mellvéd fölött a hercegi címer látható.

Árpád fejedelem emlékét őrzi az a szobor, amely a kastélyhoz közel, egy kis park közepén áll. A fejedelemről kapta nevét a ráckevei múzeum is, ahol Fejezetek a Duna menti múltból címmel néprajzi, helytörténeti és régészeti kiállítás tekinthető meg.

János Vitéz Napok

A város egyik különlegessége a szombatonként tartott úgynevezett csónakos piac, ahová többen evezve érkeznek.

Aki pedig a kulturális programok kedvéért (is) jönne a városba, annak ajánljuk az Országos Nemzetiségi Fesztivált, a szerb búcsút, a Szent István napi éjszakai lampionos csónakfelvonulást, a Summerfest Nemzetközi Néptáncfesztivált, valamint a János vitéz napokat, ahol huszárfelvonulás, lovas karusszel, színielőadások, bábjátékok és vízi programok közül válogathat.
Neves szülöttei:

 Horváth Nepomuki János (1774–1847) huszártiszt, a testőrgárda őrnagya (valószínűleg róla mintázta Petőfi a János Vitézt)
 Katona Klári (1953–) énekes

Látnivalók:

 Ráckevei Kis-Duna Natúrpark

Hajómalom

 

Ráckevei Hajómalom - Magyarország első rekonstruált és egyben működő hajómalmát Ráckevén tekinthetik meg, amely a lakosság közösségi összefogásának köszönhetően 2007 és 2010 között épült fel. A ráckeveiek kedve a Hajómalom újbóli megépítésére a „Jelképünk volt és lehetne” gondolat mentén éledt fel, melynek köszönhetően a ráckevei vízimolnárság hagyományai felélesztésre kerültek.

  A településen minden héten szerdán és szombaton hajnaltól tartanak piacot, majd egy kilométeres hosszan a Duna-ág partján.