 |
| Hősök tere |
Nagykőrös
Arany János városa
Budapesttől
körülbelül 80 kilométerre délkeletre, Cegléd
és Kecskemét
között félúton fekszik. Az Alföldön,
a Duna–Tisza közi homokhátságon terül el.
 |
| Vasútállomás |
A város területének kb. 35%-a
erdő, uralkodó fafajtája a tölgy,
a nyár,
az akác
és a kőris.
A város neve az utóbbiból származik.
A város neve az utóbbiból származik.
Nagykőrös vasútállomás a Cegléd–Szeged-vasútvonalon fekszik.
A Kiskunság északi részén
fekvő város nevét először 1266-ban említi oklevél, később, 1467-ben mezővárosi
rangra emelkedett.
 |
| Arany János Múzeum |
A török hódoltság alatt
Ceglédhez hasonlóan hászváros volt.
Az 1848-as szabadságharc
alatt Kossuth toborzókörútján ide is ellátogatott.
Református gimnáziumában
tanított 1851-60 között Arany János.
Arany János mellszobra
egykori háza közelében, a templomkertben fogadja a látogatót. Arany Jánosról
nevezték el a magyaros szecessziós épületben működő gimnáziumot, valamint a
múzeumot is, amelyet egy klasszicista stílusban emelt hajdani huszárlaktanya
főtiszti épületében alakítottak ki.
A múzeumban várostörténeti
tárlat és irodalomtörténeti kiállítás mellett természetesen Arany János
relikviái is megtekinthetők.
Több kéziratán, képén és
könyvén kívül egyéb személyes tárgyait is bemutatják.
A 19-20. századi iskolák
hangulatát idézi az Iskolatörténeti kiállítás.
 |
| Cifra kert |
A város határában pedig egy
másik klasszicista ház, a Cifra Csárda hosszú, árkádos épülete érdemel
figyelmet.
A 2500 főt befogadni képes
református templomot többször átalakították 15 századi felépítését
követően. Kiváló akusztikájáról és
orgonájának fenséges hangzásáról az itt rendezett koncerteken győződhetnek meg
a zenebarátok.
 |
| Beretvás kúria |
Nagykőrös egykori rangjáról
tanúskodnak a ma is látható, 150-200 éves klasszicista kúriák.
A város strandfürdőjében 45 Celsius fokos,
jódos-sós termálvíz segíti a pihenést.
A gótikus eredetű református
templomot a 15. században építették és 1844-45 között felújították.
A Hősök szobra az első
világháború áldozataira emlékeztet.
Az Arany János Múzeum előtti Nagy tanári kar című, Nagykőrös fénykorára emlékeztető
szoborcsoport Varga Imre alkotása.
1897-ben a vasút melletti
telephelyen megalakult a Gschwindt-féle szeszfőzde. Ebből nőtt ki a 20. század
folyamán a város legjelentősebb ipari létesítménye, a 111 évig fennállt Nagykőrösi Konzervgyár.
 |
| Református templom |
Nevezetességek:
Református templom; középkori, gótikus eredetű, többször átépítve
Városháza, késő barokk stílusú, tornyos épület
Szent László római katolikus templom, copf stílusú
Cifra-kert
Hősök tere
Tímárház (1820 körül), a megye egyetlen, még álló bőrszárító épülete (Ceglédi út 8.)
Református templom; középkori, gótikus eredetű, többször átépítve
Városháza, késő barokk stílusú, tornyos épület
Szent László római katolikus templom, copf stílusú
Cifra-kert
Hősök tere
Tímárház (1820 körül), a megye egyetlen, még álló bőrszárító épülete (Ceglédi út 8.)
 |
| Timár-ház |
A város határában található a legnagyobb európai pusztai tölgyes
A pusztai tölgyes
hazánk legszárazabb homoki talajainak jellemző erdőtársulása. A leggyakrabban a
buckatetőkön és melegebb lejtőkön jön létre – olyan helyeken, ahol a talajvíz
hatása már nem érvényesül.
Nagykőrösi Strandfürdő
Nagykőrösi Strandfürdő
 | |
| Pipagyár |
Beretvás-kúria, klasszicista.
Szabó Pipagyár, a leghíresebb - és egyetlen - magyarországi pipagyár.
A nagykőrösi Szabó Pipagyár Kft a magyar pipagyártás hazája a város központjában a főútvonal mellett található.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése