 |
| Tájház, mögötte az ősi templom |
Ócsa
A premontrei rend legszebb temploma
 |
| Állomás |
Ócsa közúton az M5-ös autópálya, valamint
az 5-ös számú főút felől megközelíthető. Ócsa vasútállomás a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonalon
fekszik.
A község és talán az egész
régió egyik legértékesebb műemléke a premontreiek által alapított templom és
monostor (utóbbinak ma már csak a nyomai láthatók).
A templomot napjainkban a
református gyülekezet használja, miután a török kiűzését követően birtokba
vették.
 |
| Ref. templom |
Az építmény a Bélapátfalván
található ciszterci apátsági templom mellett az egyetlen hazánk területén épen
maradt középkori, Latin Kereszt Alaprajzú templom. Ám míg a Bélapátfalvinak nincsenek tornyai,
az ócsai promentrei templomnak két hatalmas, vaskos tornya emelkedik az ég
felé.
Az akkori mocsaras vidéken
legalább tíz méteres alapot kellett ásni ahhoz, hogy az az épület irdatlan
súlyát elbírja.
Köveit Óbudáról hozatták,
leúsztatták a Dunán, majd ökrös szekerekkel hordták az építkezés színhelyére.
A templom főhomlokzatán nincs
kapu, mert a mellé épült monostorba oldalról jártak át. A kapu helyén két kőbe
vésett arab felirat található: egyik „Juszuf”, a másik „Allah Akbar!” (Isten
hatalmas!). Ezek a török hódoltság idején kerültek ide, mivel az oszmánok
dzsáminak használták az épületet.
 |
| Tájház udvara |
Az 1994-98 ig tartó
felújítást Europa Nosztra-díjjal ismerték el, erről emlékplakett tanúskodik a
bejárat mellett.
Az 1234-ben prépostsági
székhelyként említett nagyközségben a templom körül máig megmaradt a hajdani
kertes, két beltelkes településszerkezet, melyben a lakóházak zegzugos utcákban
állnak egymás mellett.
A templom tövében, nádfedeles
tájházakban geológiai és archeológiai leletek mellett a 19-20. század
fordulójáénak a vidékre jellemző házai és berendezései is megtekinthetők.
 |
| Régi kopjafák |
Az ócsai Öreghegyen közel
száz különleges építészeti megoldású, többágú pince sorakozik.
A református temetőben
félezer faragott kopjafa ékesíti a sírokat.
Ócsa temetőjében nyugszik
Halászi Károly honvédszázados, tanító, akit Haynau 1849-ben itt végeztetett ki.
A falu is része a természeti
értékekben bővelkedő Ócsai Tájvédelmi Körzetnek.
A környék természeti kincsei
közül a legértékesebb a ritka növény- és állatfajokban rendkívül gazdag
mocsaras vidék (tízezer éve itt folyt a
Duna), a turjános, ami szigorú védelem alatt áll, csak bizonyos részei
látogathatók.
 |
| Selyemréti tanösvény |
Ócsa mellett terül el a
Turjánvidék, Turjános vagy Öregturján nevű ősi tőzegláp. Ritka fajok, mint a rákosi vipera,
a fekete gólya,
a kerecsensólyom, a jégmadár,
az ezüst sávos szénalepke
élőhelye. Egyedülálló, 3575 hektáros jégkorszaki ősmocsár-maradvány. Az Ócsai Tájvédelmi Körzet a Duna–Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik
 |
| Gyógynövénytúra |
 |
| Kerecsensólyom |
Legenda: a 18.
században Mária Terézia úgy rendelkezett, hogy ha a váci püspök be tud jutni az
ócsai templomba, akkor az visszakerül a katolikusokhoz, ellenkező esetben a
protestáns felekezet tulajdonában maradhat.
A rendeletnek és a püspök érkezésének gyorsan híre
futott, s ekkor – legenda szerint – több ezer protestáns hívő zsúfolódott össze
az épületen belül és kívül, hogy templomukat megtarthassák, így a püspöknek
dolgavégezetlenül kellett visszatérnie Vácra.
 |
| "Halott falu" |
Lakótelep a devizahiteleseknek:
Sem a tervezőasztalon, sem a
megvalósítás során, sem azóta nem állta ki a józan ész próbáját az ócsai
devizahiteles gettó – hiába volt a sok figyelmeztetés. A projekt tervezett 500
lakóházából mindössze 80 épült meg horribilis, 2,5 milliárdos összegből. Azóta
már nevet és funkciót váltott a „lakópark”: szociális menekültteleppé formálta
át a kormány. A fejlesztés leállt, és szinte mindenki rosszul érzi magát az
egyentelepen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése