 |
| Református templom |
Cegléd
Kossuth Lajos
városa
Az „Alföld kapuja”.
A 4-es főúttól nem messze, a Duna-Tisza közén fekszik
a jellegzetes alföldi mezőváros, Cegléd.
 |
| Dózsa emlékmű |
A város neve is egyes források szerint a török
eredetű „cegle”, „cigle” szóból származik, melynek jelentése: fűzfa. Más
vélemények szerint a „szeglet” szóból ered az elnevezése, hisz fontos utak
találkoznak a város határán.
A város első okleveles említése 1290-ből származik,
IV. (Kun) László uralkodása idejéből.
1444-től mezővárossá lett, később vásártartási jogot
kapott.
Az 1514-es parasztfelkelés idején Dózsa György itt
adta ki gyülekezésre felszólító kiáltványát, szervezte seregét és mondta el a
nemesség elleni nevezetes beszédét.
A török időket Cegléd aránylag „könnyen” vészelte át,
mert a szultánnak adózó
hász-városok közé tartozott.
hász-városok közé tartozott.
A hász-birtoknak minősülő mezővárosok a török időkben
bizonyos jólétet élveztek és a többi településhez képest komoly fejlődési
előnyre tettek szert.
 |
| A Pozsonyból áthozott erkély |
Ceglédet gyakran emlegetik Kossuth Lajos városaként
is: itt volt a híres alföldi toborzóútjának első állomása.
1848 szeptember 24-én elmondott híres beszéde óta
szinte minden a 19. század kiemelkedő politikusáról szól a városban.
A Szabadság téren áll az ország legszebb, 1902-ben
felállított, szecessziós talapzatú Kossuth szobra (Horvay János), amelyikről a
New Yorkban 1928-ban felavatott alkotást is mintázták.
A szobor nem ott áll, ahol a politikus egykoron
nevezetes beszédét elmondta, mert a Kossuth téren már Dózsa György emlékműve
(Somogyi József) foglalta el a helyét.
 |
| Kossuth Múzeum |
A tízezer darabot számláló régészeti, néprajzi és
történelmi anyaggal büszkélkedő Kossuth Múzeum kincse Magyarország egyik
leggazdagabb Kossuth-ereklye-gyűjteménye
(nagy politikusunk személyes tárgyai, iratai, fegyverei, képei és halotti
maszkja szerepelnek a kiállított tárgyak között), de a múzeum szabadságharcról
szóló dokumentumanyaga is jelentősnek mondható.
A református templom kertjében állították fel a
pozsonyi Zöldfa vendéglőből elhozott Kossuth erkélyt, amelyről nemzetünk nagyja
1848-ban kihirdette a jobbágyfelszabadítást, és található a városban róla
elnevezett gimnázium, tér és utca is.
 |
| Református templom |
A református templomot már messziről is felfedezheti a
Cegléd felé tartó utazó.
Az 1836 és 1870 között épült, késő klasszicista, Hild
József tervezte templom
60 méter magas, 1896-ban készült kupolájával Közép-Európa
egyik legmagasabb kupolás temploma.
A Ceglédi pályaudvar falán tábla állít emléket
Tömörkény István írónak, az alföldi nép hiteles ábrázolójának, aki a korábban
itt lévő indóházban látta meg a napvilágot (1866-1917).
 |
| Tömörkény emléktábla |
Cegléd érdekes gyűjteménye a Dobmúzeum, ahol az ütős
hangszerek egész arzenálja tekinthető meg. A látogatást előzetes
bejelentkezésnek kell megelőznie. Minden évben megrendezik a Dobos-és Ütőgálát.
A város termálfürdőjét 2004-ben jelentősen
felújították és bővítették. Az 1933-ban megtalált, 63 Celsius-fokos, jódos vize
kellemes órákkal ajándékozhatja meg a vendégeket.
 |
| Sportuszoda |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése