 |
| Várrom |
Drégelypalánk
Ahol a mai napig ápolják a hősök emlékét
A Börzsöny északi lejtői és a kanyargós Középső-Ipoly mocsári árterei,
égeres láperdői között fekszik, Drégely és Palánk hajdan két község volt. A
községen keresztülvezető patak képezte a határt közöttük.
 |
| Vasútállomás |
Vonattal a MÁV 75-ös számú (Vác–Diósjenő–Drégelypalánk–Balassagyarmat)
vonalán közelíthető meg. Működik a Drégelypalánk vasútállomás és a Drégely megállóhely. A 75-ös számú vonal a
Börzsöny lábánál és az Ipoly völgyében vezet, Magyarország
egyik legszebb vasútvonala.
1546-ból származó királyi
dekrétum Dréghelyet említ. Ez a szó kiváló és alkalmas helyet jelent.
A falu egykor Csák Máté, majd
az esztergomi érsek birtoka volt.
 |
| Drégely vára |
A községtől 5 kilométerre, a 444 méter magas várhegyen
emelték a 13. század során Drégely várát.
A népi hiedelem szerint
valaha errefelé óriások is tanyáztak, s a környező hegyekben, a várromoktól nem
messze, az Óriás-kőnek nevezett sziklánál nyomaik is felfedezhetők.
A környék hasonló építményei
közül nem tartották különösen kiemelkedőnek
(a legerősebb erőd Nógrád vára volt), mégis Drégely volt a leghíresebb.
(a legerősebb erőd Nógrád vára volt), mégis Drégely volt a leghíresebb.
Esztergom
és Nógrád eleste után, Várdai érsek Szondy Györgyöt nevezte ki a drégelyi
uradalom intézőjévé és a vár parancsnokává, aki később hősies önfeláldozásával
örökre emlékezetessé tette Drégely várát.
A falu „palánk” utótagja arra utal, hogy az ostrom
után romhalmazzá vált vár helyett a törökök egy palánkvárat emeltek.
 |
| Szondy Emlékmű |
Helyi nevezetesség az
1988-ban leleplezett Szondi-szarkofág,
amely Kő Pál szobrászművész alkotása.
Drégely várát 1552-ben Szondy György vezetésével
mindössze 146 katona védte a tizenkétezres török túlerővel szemben. S bár a
csata végére mindannyian elestek, négy napig tartották magukat. Tettük a
törökök elleni hősies küzdelem szimbólumává vált. A vár
elesett, de Ali pasa hősként ünnepeltette a vár védőjének holttestét; katonái
előtt magasztaló beszédet tartott fölötte, díszes sírba helyezte Szondy tetemét
és föléje kopját tűzött le.
Az ostromnak Arany János a Szondy két apródja című művében állít emléket.
Az ostromnak Arany János a Szondy két apródja című művében állít emléket.
 |
| Szent Erzsébet |
Látnivalók: Barokk templom: itt őrzik Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéjét.
II. András magyar király és Merániai Gertrúd lánya.
Szentháromság-szobor: az 1762-es pestisjárvány emlékére emelték.
Szondi-park
Szondi-szarkofág
Szondi-emlékszoba
II. András magyar király és Merániai Gertrúd lánya.
Szentháromság-szobor: az 1762-es pestisjárvány emlékére emelték.
Szondi-park
Szondi-szarkofág
Szondi-emlékszoba
 |
| Turisztikai központ |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése