Szakácsmúzeum |
Nagyszakácsi
Reneszánsz étkek
Nagykanizsától
keletre, Marcalitól
délnyugatra, Felsőzsitfa, Tapsony,
és Mesztegnyő
közt fekvő település.
Az alig 500 lelket számláló
Nagyszakácsi története évszázadok óta összekapcsolódik a kulináris
élvezetekkel.
Róm.kat. templom |
Nagyszakácsi (Szakácsi) a 15. században
a királyi szakácsok földje volt.
A falu a Szent Egyedről nevezett kupahegyi konvent itteni határjárásakor Királyszakácsi néven is előfordult. 1378-ban már említették Mindenszentek tiszteletére szentelt templomát, 1382-ben pedig plébániáját is.
1401-ben két temploma is volt; az egyiket Szent Domonkos, a másik Mindenszentek tiszteletére szentelték. Szent Domokosról elnevezett temploma mellett állt a hasonló nevű pálos kolostor is: a dűlőt, ahol állt, ma is Barátoki dűlőnek nevezik.
A falu a Szent Egyedről nevezett kupahegyi konvent itteni határjárásakor Királyszakácsi néven is előfordult. 1378-ban már említették Mindenszentek tiszteletére szentelt templomát, 1382-ben pedig plébániáját is.
1401-ben két temploma is volt; az egyiket Szent Domonkos, a másik Mindenszentek tiszteletére szentelték. Szent Domokosról elnevezett temploma mellett állt a hasonló nevű pálos kolostor is: a dűlőt, ahol állt, ma is Barátoki dűlőnek nevezik.
Hiteles okmány bizonyítja,
hogy északi határában egy „kiérdemesült” királyi szakács kapott földet Mátyás
király feleségétől, Beatrix királynétól, sőt a helyiek szerint a falu több
egykori szülötte is szolgált szakácsként a budai királyi udvarban.
A középkorban
a mai Nagyszakácsi mellett feküdt Kölked
is, ahol már 1272-ben
a királyné Gunya nevű szakácsa lakott.
Az 1464 évi kiváltságlevelében
Mátyás király is elismerte az itteni lakosokat és felmentette a vármegyei
bíróság illetékessége alól.
Nagyszakácsi Királyi Szakácsverseny |
A település elöljáróinak
éppen ez a forrás adhatta az ötletet a „királyi szakács” címért folyó verseny
kiírására.
Az 1993 óta egyre nagyobb
látogatottságú nemzetközi rendezvényt augusztus első hétvégéjén tartják.
A népi és amatőr
főzőversenyek mellett bajvívó- és lovas-íjász bemutatók színesítik a programot,
s reneszánsz zenészek, vásári bábosok, zászlóforgatók, kígyóbűvölők, középkori
harcosok és napjaink népszerű zenészei gondoskodnak a tízezernyi látogató
szórakoztatásáról.
Királyi szakácsok földje |
A látványos
konyhai sürgölődés mellett számtalan szórakoztató program várja az
odalátogatókat.
Az Aranykard Sárkányos Lovagrend íjászati és fegyverbemutatójától a reneszánsz táncosok és zenészek, illetve a gólyalábasok programján.
Az Aranykard Sárkányos Lovagrend íjászati és fegyverbemutatójától a reneszánsz táncosok és zenészek, illetve a gólyalábasok programján.
Szent István szobor |
Nagyszakácsiban
a millennium tiszteletére 2000-ben Szent István-szobrot emeltek. Az alkotás a
templom hátulsó falánál került elhelyezésre. A templom tornya és bejárata nem a
főút felé néz, hanem az ellenkező irányba. Így a főút felől érkezve a
mellszoborral találjuk magunkat szembe.
A mellszobor egy körülbelül másfél méter magas mészkő talapzaton látható, melynek felirata:
A mellszobor egy körülbelül másfél méter magas mészkő talapzaton látható, melynek felirata:
„Szent István
Állíttatta Nagyszakácsi Önkormányzata 2000”
A talapzaton – szemből nézve – baloldalon alul levő felirat:
„Készítette Gera Katalin és Csernák Máté
A gólyafiókákat elsodorta a vihar |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése