Határátkelő |
Barcs, Darány
A Dráva kapuja
A Barcsi járás természetes központja, a horvát határ és a Dráva folyó mellett helyezkedik el. A város
a Duna–Dráva
Nemzeti Park területén fekszik.Vasútállomás |
Megközelíthető a 6-os és a 68-as főúton (az előbbi útnak itt van a végpontja, határátkelő Horvátországba), vasúton a Nagykanizsa–Pécs-vasútvonalon.
A többi vasút, ami a várost érintette (Kaposvár, Nagyatád valamint Sellye-Harkány–Villány, Horvátország felé), megszűnt.
A Dráva bal partján fekvő
hangulatos kisvárosnak – amely közúti határátkelő - egyedülálló természeti környezetet kölcsönöz
a Dráva ártere, illetve az ősborókás.
Ősborókás |
Bár
Trianonban Magyarországnak ítélték, a délszláv csapatok 33 hónapon át nem
ürítették ki, néhány hónapra a Baranya–bajai
Szerb–Magyar Köztársaság nevű szerb bábállam része lett.
Barcs város és a helyi
halászat történetét, sajátságos növény- és állatvilágát, a térség népművészetét
a Dráva Múzeum mutatja be.
A városban termálvizes strand
várja a vendégeket.
A 836 méteres mélységből
feltörő, 38 Celsius
fokos víz kiválóan alkalmas mozgásszervi panaszok enyhítésére.
Gyógyfürdő |
A meglehetősen gyors folyású
Dráva nem kedvez a fürdőzőknek, de a város határában kijelölt partszakaszon
biztonságos a strandolás.
Barcs a vízitúrák kedvelt
kiindulópontja is, ahonnan kellemesen le lehet csorogni egészen Drávaszabolcsig.
Barcs 1979-ben kapott városi
címet, ekkor egyesült vele Drávaszentes és Somogytarnóca.
1991. október 27-én az esti órákban egy jugoszláv repülőgép behatolt Magyarország
légterébe, s a város szélére robbanótölteteket dobott le. Személyi sérülés nem
történt, de néhány lakóház megrongálódott.
Krisztus király templom |
Barcs szomszédságában, a 6-os
főúton haladva, Szigetvár felé félúton található
a Dráva Múzeum - A
múzeumot 1979-ben alapították, Belső-Somogy illetve
a Dráva mente történeti, néprajzi kincseinek és az itt élő nemzetiségek
kulturális értékeinek gyűjtésére és megőrzésére.
Római katolikus templom (1814–1821)
Széchenyi Kastély |
A somogytarnócai Széchenyi-kastély (1874)
A Széchenyi család
kápolnája (1907) a somogytarnócai temetőben[7]
Az ősborókás
(1974 óta védett).
Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ: 55 fokos,
nátrium-hidrogén-karbonátos víze 1317
m mélységből jut a felszínre, főleg mozgásszervi
panaszok és gyulladások kezelésére alkalmas.
Kremsier kastély romjai |
Izraelita temető
Kremsier-kastély
Belcsapusztán, Barcs felső
vasúti megállóhely közelében. Állapota romos.
Középrigóc
vasútállomás közelében, a 6-os út
mellett áll az ország egyik legnagyobb tölgyfája, a nép által sokat emlegetett
betyárról elnevezett Patkó Bandi fája,
ettől nem messze pedig egy különleges alakú fa, az úgy nevezett lant alakú fenyő
Patkó Bandi fája |
. Ugyancsak itt
található egy erdei tó is, amely mellett asztalokkal, padokkal és esőbeállóval
kirándulóhelyet építettek ki.
Itt született 1956-ban Szili Katalin az országgyűlés volt elnöke.
Itt született 1959-ben Falusi Mariann magyar énekesnő.
Itt volt TSZ-elnök és itt töltötte nyugdíjas éveit Losonczi Pál, az Elnöki Tanács
egykori elnöke
Kikötő |
Darány.
A barcsi ősborókás
A barcsi ősborókás értékeire 1923-ban hívta fel a figyelmet Boros Ádám, neves magyar botanikus. 1942-ben nyilvánították védetté a Rigóc patak középső szakaszát, Patkó Bandi fáját, és a lant alakú feketefenyőt. 1974-ben 34 négyzetkilométernyi területen megalakították a Barcsi Ősborókás Tájvédelmi Körzetet.
A barcsi ősborókás értékeire 1923-ban hívta fel a figyelmet Boros Ádám, neves magyar botanikus. 1942-ben nyilvánították védetté a Rigóc patak középső szakaszát, Patkó Bandi fáját, és a lant alakú feketefenyőt. 1974-ben 34 négyzetkilométernyi területen megalakították a Barcsi Ősborókás Tájvédelmi Körzetet.
Díszes híd |
Az ezer főt számláló
település elsősorban a Barcstól a határáig elterülő Ősborókásról ismert.
A páratlan értékű természetvédelmi
területen számtalan különleges növény- és állatfaj él: ilyen a királyharaszt,
de itt található Somogy második legnagyobb fája, egy közel 4000 éves kocsányos
tölgy, amelynek több, mint 6 méteres a törzskerülete, s ma Patkó Bandi fájaként
ismert.
Nagy számban fordul elő
szürke gém, fekete gólya, kabasólyom, mocsári teknős valamint őz és vaddisznó
is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése