Csodaszép Magyarország 289. Barcs (Darány)

Határátkelő

 

Barcs,  Darány

A Dráva kapuja

A Barcsi járás természetes központja, a horvát határ és a Dráva folyó mellett helyezkedik el. A város a Duna–Dráva Nemzeti Park területén fekszik.

Vasútállomás

Megközelíthető a 6-os és a 68-as főúton (az előbbi útnak itt van a végpontja, határátkelő Horvátországba), vasúton a Nagykanizsa–Pécs-vasútvonalon.
A többi vasút, ami a várost érintette (Kaposvár, Nagyatád valamint Sellye-Harkány–Villány, Horvátország felé), megszűnt.

A Dráva bal partján fekvő hangulatos kisvárosnak – amely közúti határátkelő -  egyedülálló természeti környezetet kölcsönöz a Dráva ártere, illetve az ősborókás.

Ősborókás

Bár Trianonban Magyarországnak ítélték, a délszláv csapatok 33 hónapon át nem ürítették ki, néhány hónapra a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság nevű szerb bábállam része lett.

Barcs város és a helyi halászat történetét, sajátságos növény- és állatvilágát, a térség népművészetét a Dráva Múzeum mutatja be.

A városban termálvizes strand várja a vendégeket.

A 836 méteres mélységből feltörő, 38 Celsius fokos víz kiválóan alkalmas mozgásszervi panaszok enyhítésére.

Gyógyfürdő

A meglehetősen gyors folyású Dráva nem kedvez a fürdőzőknek, de a város határában kijelölt partszakaszon biztonságos a strandolás.

Barcs a vízitúrák kedvelt kiindulópontja is, ahonnan kellemesen le lehet csorogni egészen Drávaszabolcsig.

Barcs 1979-ben kapott városi címet, ekkor egyesült vele Drávaszentes és Somogytarnóca.

1991. október 27-én az esti órákban egy jugoszláv repülőgép behatolt Magyarország légterébe, s a város szélére robbanótölteteket dobott le. Személyi sérülés nem történt, de néhány lakóház megrongálódott.

Krisztus király templom

Barcs szomszédságában, a 6-os főúton haladva, Szigetvár felé félúton található

a Dráva Múzeum - A múzeumot 1979-ben alapították, Belső-Somogy illetve a Dráva mente történeti, néprajzi kincseinek és az itt élő nemzetiségek kulturális értékeinek gyűjtésére és megőrzésére. 

Római katolikus templom (1814–1821) 

Széchenyi Kastély

A somogytarnócai Széchenyi-kastély (1874)

A Széchenyi család kápolnája (1907) a somogytarnócai temetőben^[7]

 Az ősborókás (1974 óta védett).

Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ: 55 fokos, nátrium-hidrogén-karbonátos víze 1317 m mélységből jut a felszínre, főleg mozgásszervi panaszok és gyulladások kezelésére alkalmas. 

Kremsier kastély romjai

Izraelita temető

Kremsier-kastély Belcsapusztán, Barcs felső vasúti megállóhely közelében. Állapota romos.

Középrigóc vasútállomás közelében, a 6-os út mellett áll az ország egyik legnagyobb tölgyfája, a nép által sokat emlegetett betyárról elnevezett Patkó Bandi fája, ettől nem messze pedig egy különleges alakú fa, az úgy nevezett lant alakú fenyő 

Patkó Bandi fája

 

Lant alakú fenyő

. Ugyancsak itt található egy erdei tó is, amely mellett asztalokkal, padokkal és esőbeállóval kirándulóhelyet építettek ki.

 Itt született 1956-ban Szili Katalin az országgyűlés volt elnöke.

Itt született 1959-ben Falusi Mariann magyar énekesnő.

Itt volt TSZ-elnök és itt töltötte nyugdíjas éveit Losonczi Pál, az Elnöki Tanács egykori elnöke

Kikötő

Darány.

A barcsi ősborókás
A barcsi ősborókás értékeire 1923-ban hívta fel a figyelmet Boros Ádám, neves magyar botanikus. 1942-ben nyilvánították védetté a Rigóc patak középső szakaszát, Patkó Bandi fáját, és a lant alakú feketefenyőt. 1974-ben 34 négyzetkilométernyi területen megalakították a Barcsi Ősborókás Tájvédelmi Körzetet.

Díszes híd

Az ezer főt számláló település elsősorban a Barcstól a határáig elterülő Ősborókásról ismert.

A páratlan értékű természetvédelmi területen számtalan különleges növény- és állatfaj él: ilyen a királyharaszt, de itt található Somogy második legnagyobb fája, egy közel 4000 éves kocsányos tölgy, amelynek több, mint 6 méteres a törzskerülete, s ma Patkó Bandi fájaként ismert.

Nagy számban fordul elő szürke gém, fekete gólya, kabasólyom, mocsári teknős valamint őz és vaddisznó is.