Csodaszép Magyarország 291. Csurgó

Csokonai Gimnázium

Csurgó

Csokonai nyomában

A település Somogy megye délnyugati részén található, Somogy megye legnyugatabbi városa. A horvát határhoz is közel fekvő Csurgó három tájegység találkozásánál épült fel: az északnyugati Öreghegy és az Újhegy a Zalaapáti-hát legdélibb része, a Zákány–őrtilosi-dombság peremvidéke, északkeleten Belső-Somogy közel sík homokhátai határolják, míg délen a Dráva egykori medrének magas partja.

Vasútállomásw

Vonattal a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalon érhető el, amely mentén két megállója is van: magában a városban Csurgó vasútállomás, a Szenta felőli határon, külterületen pedig Zrínyitelep megállóhely.

Csurgón lépten-nyomon Csokonai Vitéz Mihály emlékébe botlunk.

A neves költő 1799 májusától 1800 februárjáig a város Festetics György alapította református gimnáziumának helyettes tanára volt.

Csokonai itt fejezte be Dorottya című vígeposzát.

Szent István emlékmű

Több művét is a gimnázium falai közt írta, így az Özvegy Karnyónét is

Ittlétének állít emléket a róla elnevezett gimnázium, amelynek parkjában található az 1759-ből származó díszes Festetics-kapu, illetve Berzsenyi emlékműve és Csokonai emlékpadja.

A költő nevét viselő gimnáziumi könyvtár ad helyet a muzeális értékű, 16-17 századi nyomtatványoknak és a közel 200 korabeli kéziratnak.

A Csokonai Református Gimnázium (18. század vége, eklektikus) és annak könyvtára Somogy megye első történelmi emlékhellyé nyilvánított helyszíne.

 Csokonai Közösségi Ház 

Ágneslaki Arborétum

A város középkori emléke a 13. századi tornyos katolikus templom, valamint a 17. századi Basa-kút.

A 15. században épült vár mára szinte nyomtalanul eltűnt.

Csurgótól három kilométerre található az Ágneslaki Arborétum, ahol több botanikai különlegesség – így például 100 fenyőfaj, ujjasjuhar, tulipánfa – található.

Városi Múzeum 

Basa-kút

 Szentlélek-templom (13. századi eredetű, a barokk korban átépítették, de tornya még romantikus stílusú).

Városi Könyvtár

 Sportcsarnok

 Meller-kastély: a 19. század végén épült eklektikus, saroktornyos épület bejárati folyosójának oldalát szecessziós, eozinmázas csempék díszítik, és ugyancsak szecessziós a főkapuja is. Belül még eredetiek a kerámia padlólapok, a parketta, a falépcsők és a faburkolatok is.

Basakút: egy korábban meglevő forrás megásatásával 1600 táján építtette ki Ibrahim pasa.

A Basa-kút állítólag a falu északnyugati részén volt, nagyjából az országútról Förhéncre vezető bekötőúttal átellenesen, középütt a Principális-csatorna .

Zis-tó

 Zis-tó: az Alsok városrészben található tó helyén régen mocsaras terület volt, később a földet kitermelték belőle, így kialakult a tó medre. 1990 után kikotorták a medret, a környéket rendezték, azóta kedvelt horgász- és kirándulóhely.
A tó Csurgó-Alsok város részében, délkelet irányban található. Keletkezése az alsoki idősek elmondása alapján az 1500-as évekre tehető. A tó mai helyén egykor ingoványos terület volt, mely meggátolta a Nagykanizsa irányába vonuló törökök áthaladását. Az átkeléshez szükséges földterület kitermelése következtében kialakult mélyedés talajvízzel töltődött fel, mely kialakította a tó kezdetleges formáját.
Elnevezése a tó egykori méretére irányuló szóbeszédre utal. A kis tó egy István nevű gazda tulajdona volt. Kis mérete ellenére az emberek azt mondták „ez is tó". A későbbiekben ebből maradt fenn a Zis-tó név.

Meller kastély

 

 

 

Meller-kastély

Az impozáns, kastély jellegű, tornyos épület (amit a helybeliek neveznek "kastélynak") a XIX. század végén épült eklektikus stílusban. Az utca felőli bejárati kaput szecessziós kapurács díszíti, és ugyanilyen stílusú eozinmázas csempékkel rakták ki a bejárati folyosó oldalát. Az épületben még megvannak az eredeti falépcsők és kerámia padlólapok, a faburkolatok és a  parketta.

Gémeskút Palin