Csodaszép Magyarország 297. Bölcske

Róm. kat. templom

Bölcske

Víz alatti erőd

A község területe ugyan a Dunántúl része, de földrajzilag az Alföldhöz sorolható, talaja, annak szerkezete és táji jellege miatt. Az itt élők körülményeit, létfeltételeit a mai napig nagyban meghatározza a község keleti határát átszelő Duna.
 A földrajzi sajátosságok közül említésre érdemes továbbá az alföldi jellegű tájból kiemelkedő, a falu lakói által „hegynek” nevezett, de inkább csak szelíd domboknak tekinthető vonulat, amelyen a középkorban még több apró falucska volt. 

Elhagyott állomásépület

Rajta fekvő kertjeinek tulajdonosai nagyrészt a szomszédos Madocsa lakói.
A megszűnt Bölcske vasútállomás a Pusztaszabolcs–Dunaújváros–Paks-vasútvonalon volt elérhető.

Bölcske neve összefonódik a magyar víz alatti régészet történetével. Itt zajlott hazánkban az első tervszerű víz alatti régészeti kutatás.

A víz alól

A Duna bölcskei szakaszán érdekes régészeti leletet tártak fel a szakemberek a kilencvenes évek elején:  egy római kori erődítményt.

A 76 méter hosszú és 56 méter széles egykori épület sarkainál tornyok maradványai láthatók, különösen alacsony vízálláskor.

Az erőd fontos kövei a katolikus templom melletti kőtárban láthatók.

Tátorján. Fokozottan védett

Bölcske természeti adottságai is egyedülállók: a falu határában található az ország legnagyobb TÁTORJÁNOS populációja, amely májusban mutatja legszebb arcát.
A fokozottan védett tátorján jelentős hazai állománya található itt. A löszgyepekre jellemző fajgazdagságot találunk. Megtalálható a védett borzas len.
1982 óta fokozottan védett növény, meleg kori maradványfaj. A szakirodalomból ismert korábbi állományainak jelentős része mára kiveszett; csak néhány helyen, löszsztyeppek és erodálódó, meredek löszfalak növényzetében találhatók izolált, néhány száz tőből álló populációi

Ref. templom

 

Hanzely kastély

Nevezetességei

Római katolikus temploma a Szentháromság tiszteletére szentelve (1796, barokk), az egykori madocsai apátság köveiből épült

 Református templom (1844, klasszicista)

Hanzely-kastély (1915, szecessziós)

Szakáts-kastély (ma Szent András Kastély) 

Pincefalu

 Pincefalu

A pincefalu közel 400 pincéből áll. Hangulatos utcáiban sétálva lehetőség van pincelátogatásra és a pincében érlelődő borok kóstolására

 Helytörténeti és régészeti magángyűjtemény

Római-kori kő  (A  Kőtárban)

Csodaszép Magyarország 296. Dunaföldvár

Beszédes József híd

Dunaföldvár

Csonka torony és Duna-híd

A város az ország közepén, a Duna jobb partján fekszik, Budapesttől délre mintegy 90 kilométer távolságra.

Csonka torony

 
Fontos közúti csomópont. Itt találkozik a 6-os, a 61-es és az 52-es út;
a Beszédes József híd itt köti össze a Dunántúlt az Alfölddel.

A millennium évében, 1896 decemberében befutott Dunaföldvár újonnan épült állomására az első vonat. A Pusztaszabolcsról kiinduló vasútvonal ma is csak Paksig vezet, a megyeszékhellyel nem teremtett közvetlen összeköttetést.

Vonattal a Pusztaszabolcs–Dunaújváros–Paks-vasútvonalon volt elérhető 2009-ig. Korábban Solttal is összekötötte vasútvonal, ezt azonban már felszedték, és a vasúti töltés helyén 2015-ben kerékpárút épült.
A Duna-híd nagyjavítása során a vasutat 2000-ben végleg felszámolták. Az 1979 óta már csak teherforgalmi célokat szolgáló pályát felszedték, az úttest a hídon aszfaltburkolatot kapott, a régi pályatest további részének helyén a városközpontot elkerülő utat alakítottak ki.

Öreg templom

Neve a Római Birodalom részeként Annamatia volt.

Egy feljegyzés szerint:  „nem lehet kétséges, hogy már a 11. században volt Dunaföldvárnak egy igen figyelemreméltó, kőfaragványokkal díszített temploma…”, ezt talán Szent Ilona tiszteletére szentelték.

A Duna parti város egyik nevezetessége a 16. század elején épített négyszögletes alaprajzú erőd, amely a török korban a budai pasa irányítása alá tartozott és amelyet  Csonka toronynak neveznek a helyiek.

A város híres Csonka-tornyának keletkezéséről szintén hiányoznak a megbízható adatok. Korábban a IV. Béla király idején emelt lakótornyok egyikének vélték, de a régészeti kutatás azt mutatta, hogy az 1530-as évekből vagy csak kissé korábbról való. Miután a törökök elfoglalták a vidéket, erődítményt, sáncokat építettek itt, amihez a monostor és díszes templomának faragott köveit is felhasználták, és a vár körül település alakult ki.

Ma helytörténeti és börtönmúzeum.

Gőzmalom

A város fejlődésében nagy szerepet játszott a Duna: partján teljes fordulatszámon őrölt a vízimalom, s az árúk célba juttatásához nélkülözhetetlen volt a hajózás.

Dunaföldváron két helyen működött vízimalom, az egyik Felső-révnél, a másik Alsó-révnél.

Ma a nagy folyó partján strand, horgásztanya, üdülőfalu és halászcsárda várja a pihenésre vágyókat.

Dunaföldvárt 1930 óta híd köti össze a folyó bal partján álló Solttal.

Szulejmán szultán a mohácsi csata (1526) után Földváron fogadta Buda város tanácsát, hogy tőlük a város kulcsait átvegye. A török uralom idején Jur Hisszarit volt a település neve.

Föld-levegő rakétabázis

1989. március 1-jén pedig várossá nyilvánították. A rendszerváltás egyik első jeleként kiürítették az itteni szovjet laktanyát, leszerelték a föld–levegő rakétabázist, 1990. április 22. és május 14. között a szovjet csapatok elhagyták Dunaföldvárt. A felújított épületekben több száz fiatal család lelt otthonra

Beszédes József vízépítő mérnök volt (vasútmérnökként is tevékenykedett).
Kidolgozta egy Kolozsvártól Gratzig hajózható csatorna építésének tervét is.
Széchenyi István kezdeményezésére az országgyűlés 1840-ben törvényt hozott a Beszédes által elképzelt Duna–Tisza-csatorna építéséről.  (De nem volt rá pénz).

Strand

Csodaszép Magyarország 295. Fadd

Fadd temploma

Fadd

Horgászok paradicsoma

FADD Tolna megyében található, a valamikori élő Duna mellett. Ma már tó szerű, mintegy 14 km hosszú kellemes holtág, igazi horgászparadicsom. Átlag vízmélysége kb. 1,5 m, de a harcsa búvóhelyeken az 5-6 métert is eléri.

Füzespart horgásztó

Fadd nagyközség két nagy földrajzi tájegység, a Mezőföld és a Sárköz találkozásánál fekszik Szekszárdtól északra, a faddi Holt-Duna partján. A Duna fő ága a 19. század nagy folyamszabályozása nyomán került távolabb – mintegy 5 km-re – a falutól.

A település a Duna holtága (Faddi-Duna)mentén fekszik.

Hozzá tartozik a népszerű üdülőhely, Dombori.
Az úgynevezett Volent-öbölnél szépen kiépített Üdülőkörzet található, kempinggel, panzióval, teniszcentrummal.

Üdülőtelepek a holtág mellett

A holtág a horgászoknak és a vízi sportok szerelmeseinek, a községben található Mitosz-és Mesegaléria pedig a mesék világát  kedvelőknek kínál kellemes kikapcsolódást.

Fadd-Dombori, a falutól délre, a megye legnagyobb üdülőtelepe, ugyancsak a Duna egyik holtága mellett.

Kezdetektől fogva a mezőgazdaság jelentette a legfontosabb megélhetési forrást. Ehhez minden adottság megvan.

Fadd-Dombori Üdülő

Az ókorban erre húzódott az Aquincum–Mursa hadiút, amelynek egy útjelző kövét a község közelében találták meg.

A török kiűzését követően új szakasz kezdődött a település történetében.

A század elején tolnai reformátusok, majd 1727-töl felvidéki szlovákok érkeztek. Ez utóbbiak annak a nagyszabású telepítési programnak a keretében, amelyet gróf Mercy Claudius császári fővezér a temesi bánság kormányzója szervezett. A szlovákok elmagyarosodtak, de katolikus vallásukat megtartották.

I. Világháborús emlékmű

A vadregényes, háborítatlan természet kellemes pihenést nyújt, a Duna vize vízi-sportokra és fürdésre is alkalmas. Kényelmes faházak állnak vendégeink rendelkezésére, melyben található nappali, konyha, fürdőszoba, 2 háló a tetőtérben 5 fő részére. Akár a szabadban is elkészítheti ételét grill,stb. Ideális környezet a csendre, nyugalomra vágyó természetkedvelőknek, tavaszi-őszi időszakban vadászati lehetőség.
A téli sportok kedvelői szintén megtalálják szórakozásukat.

Ez se semmi!

 

 

Ebben az Európa hírű vízben fogta egy faddi horgász az Európa rekorder harcsát, mely mintegy 100 kg súlyú és 2,10 méter hosszúságú.

Ifjúsági szállások

 

 

 

 

Csodaszép Magyarország 294. Nagyszakácsi

Szakácsmúzeum

 

Nagyszakácsi

Reneszánsz étkek

Nagykanizsától keletre, Marcalitól délnyugatra, Felsőzsitfa, Tapsony, és Mesztegnyő közt fekvő település.

Az alig 500 lelket számláló Nagyszakácsi története évszázadok óta összekapcsolódik a kulináris élvezetekkel.

Róm.kat. templom

Nagyszakácsi (Szakácsi) a 15. században a királyi szakácsok földje volt.
A falu a Szent Egyedről nevezett kupahegyi konvent itteni határjárásakor Királyszakácsi néven is előfordult. 1378-ban már említették Mindenszentek tiszteletére szentelt templomát, 1382-ben pedig plébániáját is.
1401-ben két temploma is volt; az egyiket Szent Domonkos, a másik Mindenszentek tiszteletére szentelték. Szent Domokosról elnevezett temploma mellett állt a hasonló nevű pálos kolostor is: a dűlőt, ahol állt, ma is Barátoki dűlőnek nevezik.

Hiteles okmány bizonyítja, hogy északi határában egy „kiérdemesült” királyi szakács kapott földet Mátyás király feleségétől, Beatrix királynétól, sőt a helyiek szerint a falu több egykori szülötte is szolgált szakácsként a budai királyi udvarban.

A középkorban a mai Nagyszakácsi mellett feküdt Kölked is, ahol már 1272-ben a királyné Gunya nevű szakácsa lakott.

Az 1464 évi kiváltságlevelében Mátyás király is elismerte az itteni lakosokat és felmentette a vármegyei bíróság illetékessége alól.

Nagyszakácsi Királyi Szakácsverseny

A település elöljáróinak éppen ez a forrás adhatta az ötletet a „királyi szakács” címért folyó verseny kiírására.

Az 1993 óta egyre nagyobb látogatottságú nemzetközi rendezvényt augusztus első hétvégéjén tartják.

A népi és amatőr főzőversenyek mellett bajvívó- és lovas-íjász bemutatók színesítik a programot, s reneszánsz zenészek, vásári bábosok, zászlóforgatók, kígyóbűvölők, középkori harcosok és napjaink népszerű zenészei gondoskodnak a tízezernyi látogató szórakoztatásáról.

Királyi szakácsok földje

A látványos konyhai sürgölődés mellett számtalan szórakoztató program várja az odalátogatókat.
Az Aranykard Sárkányos Lovagrend íjászati és fegyverbemutatójától a reneszánsz táncosok és zenészek, illetve a gólyalábasok programján.

Szent István szobor

Nagyszakácsiban a millennium tiszteletére 2000-ben Szent István-szobrot emeltek. Az alkotás a templom hátulsó falánál került elhelyezésre. A templom tornya és bejárata nem a főút felé néz, hanem az ellenkező irányba. Így a főút felől érkezve a mellszoborral találjuk magunkat szembe.
A mellszobor egy körülbelül másfél méter magas mészkő talapzaton látható, melynek felirata:

 
„Szent István
Állíttatta Nagyszakácsi Önkormányzata 2000”
A talapzaton – szemből nézve – baloldalon alul levő felirat:
„Készítette Gera Katalin és Csernák Máté    

A gólyafiókákat elsodorta a vihar

                                    

Szakácsnők is vannak

Csodaszép Magyarország 293. Őrtilos

Őrtilosi templom

Őrtilos

Itt torkollik a Mura a Drávába

Állomás

A Drávától mintegy 2 km-re; a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal mellett (az állomás a falutól kb. 3 km-re, Szentmihályhegynél van).

 Az 1700-as évek elején a leírások Őr-t (Eör), mint római katolikus horvát falut említik.

Ebben az időszakban a leírásokban már két néven is említik, néha Őr, néha pedig Tilos néven. Ezeket még az 1800-as évek végén is felváltva használják különböző okmányokon.
Nevében az Őr a középkorban itt élő határvédő őrök lakhelyére és birtokára utal, a későbbi Tilos pedig feltehetően tilos területet jelentett.

Szentmihályhegy az akkor még Légrádhegyen (Légrád a Dráva túloldalán, ma Horvátország területén található község) 1740-ben felépített, Szent Mihályról elnevezett falazott kápolnáról kapta ma is használatos nevét.

Farkasölő sisakvirág

A 700 lelket számláló falu ugyancsak páratlan természeti értékei miatt érdekes.

A nagyobb erdőségek völgyeiben többek között tündérfürt, farkasölő sisakvirág, völgycsillag nyílik.
A Dráva holtágaiban pedig az édesvízi medúza is megél.

Ezen a helyen torkollik a Mura folyó a Drávába, ami Őrtilos környékét a természetkedvelők, természetbúvárok paradicsomává teszi. Innen indulnak a vízitúrázók kalandos útjukra, és itt halad el a „Három folyó” nemzetközi kerékpártúra útvonala is.

48-as emlékmű a Fesztungon

A Drávát kísérő magas-part őrtilosi szakaszának egyik legszebb panorámát nyújtó pontján található a Fesztung, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékhelye.
 A piros kereszttel jelzett túraútvonalon található az a feltételezett Új-Zrínyivár, amivel az egykor Zrínyi Miklós által építtetett palánkvárnak, illetve a hazát védelmező hadvezérnek állítottak méltó emléket.

Az elképzelt Zrínyi vár                          

Csodaszép Magyarország 292. Zákány

Dráva-híd a horvát-magyar határnál

Zákány,  Zákányfalu

Meghatározó szerepe van a vasútnak

A Csurgótól nyugatra, Surd déli szomszédjában, Horvátország határán fekvő település.

A két határfalu a horvát határ mentén fekszik, a Dráva felett átívelő hídja Magyarország legnagyobb déli vasúti kapuja.

Vasútállomás

Zákányfaluban az egykori Zichy kastély – ma iskola – kellemes parkja, a Dráva partján pedig a csodálatos természet jelent vonzerőt.

Sokak szerint a Látó-hegyről nyílik a legszebb kilátás a Drávára.

Történelmének gyökerei egészen a római korig nyúlnak vissza, olyan örökséget hagyva hátra a jövő nemzedékének, mint a Széchenyi-kastély, az 1931-ben Szent Imre tiszteletére adományokból épült római katolikus templom, az iskola, vagy a falu életében meghatározó szerepet betöltő vasút.

Területén három hegység vonulata húzódik: Magashegy, Tölöshegy és Látóhegy, ahonnan csodálatos panoráma tárul az idelátogató szeme elé.

Közlekedés szempontjából a legfontosabb a vasút, ami a Dél-Dunántúl egyik legfontosabb határátkelője is a Budapest-Zágráb-Fiume útvonalon (ez a Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalról Dombóvárnál kiágazó Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal.
Az utasnak mégis Gyékényesen kell leszállnia, mivel a pályaudvar megépítésekor már állt egy Zákány nevű vasúti megálló (a Nagykanizsa–Barcs–Pécs-vonalon) – ezért az átkelő a szomszédos falu, Gyékényes nevét kapta. Nagykanizsára és Csurgóra szintén vonattal lehet a legegyszerűbben eljutni.

Szent Imre róm.kat templom

Árpád-kori település, nevét már a tatárjárás előtt, 1227-ben említették az oklevelekben Zacun alakban írva, majd 1309-ben Zakaan alakban fordult elő. Várát 1325-ben említették először, és neve az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben is fel volt tüntetve, tehát ekkor már plebániája is volt.

1342-ben már városi kiváltságokat élvezett és ugyanekkor Tours-i Szent Márton tiszteletére szentelt temploma is említve volt. 1379-ben I. Lajos király Zákányi Bodiszló fiának, Miklósnak, adta új adományul. 1380-ban már két Zákány: Alsó- és Felső-Zákány is létezett, mint királyi birtok,

Zákány híres szülötte:  Bencze Ilona színművész      

Tánccsoport

        

Zákány

 

 

 

Zichy kastély