Csodaszép Magyarország 283. Hencse

Golfpálya

Hencse

Golfpálya és arborétum

Kaposvártól délnyugatra, Kadarkút, Hedrehely és Lad közt fekvő település.

Hencse nevét a 15. századtól kezdve említik az oklevelekben. 1443-1449 között Hedrehely mezővároshoz tartozott

Márffy kastély

1848 előtt Márffy Dénes, Spissich Lajos és Somogyi Lajos, az 1900-as évek elején pedig Márffy Béla és neje Lyka Katalin volt a nagyobb birtokosa. A községbeli úrilakot Márffy Dénes építtette.

A közel 500 fős falu dísze a 19. század elején épült Márffy-kúria – ma szálloda -  illetve a természetvédelmi területnek nyilvánított arborétum.

Golfklub

A faluban 18 lyukú, 90 hektáros, erdőkkel, tavakkal övezett golfparadicsom várja a vendégeket.

Református templom

Látnivalók:

Református temploma - 1870-ben épült.

Márffy-kúria
Hencsén található az egykori magyar rezidencia ( Somogy megye), amely a Márffy család kastélyaként épült 1813-15 között késő barokk stílusban.
A téglány alakú, egyszerű és elegáns kis kastély a park előterében épült, mellette korszerű kiegészítő épületek a vendéglátást szolgálják.
A földszintes épület homlokzatát  2 pár oszlopon  lévő timpanon díszíti.

Jelenleg a European Laker Golf és Country Club tulajdona
European Lakes Golf & Country Club .
Az 1994-ben meg­nyi­tott a Hencse National Golf and Country Club kü­lön­le­ge­sen szép hegy­vi­dé­kes kör­nye­zet­ben ta­lál­ha­tó a Ba­la­ton­tól dé­li irány­ban 80 km-re.
A pá­lyát gyö­nyö­rű ta­vak és ős­fák tar­kít­ják, a lan­kás te­rep pe­dig iz­gal­mas ki­hí­vást je­lent a ka­lan­do­sabb gol­fot ked­ve­lők szá­má­ra.

Itt született Szentmártoni Béla (1931-1988), a neves csillagász, akiről a 3427-es számú kisbolygót elnevezték.

Alerán horgásztó

Népesség-fogyása negatív rekord, lakosainak száma 2009-ben 440 fő volt.

Somogy megyében a Zselici dombok déli peremén a Kadarkút és Hencse közötti főúttól 500 méterre a Gyöngyös patakot is tápláló alereáni mellékágon kialakított mesterséges horgászvíz.
A vízgyűjtő területen több forrás adja a vízmennyiség nagyobbik felét, - amiből következik, hogy a tó vize tiszta, hordaléktól mentes. Az erdőkkel, gyepes oldalakkal körbezárt patakmeder hossztöltéssel történő lezárásával egy időben a tó fenékkotrása is megtörtént, - mely többnyire akadálymentessé teszi a horgászatot.

Világháborús emlékmű

Állomása a Kaposvár-Barcs vonalon megszűnt.

Valamikori Hencse-Hedrehely állomásépülete

Csodaszép Magyarország 282. Nagyatád

Szoborpark

Nagyatád

Fürdő  és  fasor
A parkok, szobrok és fürdők városa

Nagyatádot a honfoglalás idején alapította a Horka nevű törzs, de a leletek tanulsága szerint a terület már az ókorban is lakott volt. A település neve a török eredetű ata (atya) szóból származik. Nagyatád első írásos említése 1190-ből való. A korai falu a mai város északi részén, a Kápolna utca környékén települt. Első okleveles említése 1382-ből való, ekkor Populi et cives in villa Athad néven hivatkoztak rá.

Szent kereszt róm.kat. templom

Somogy délnyugati térségének legnagyobb települése a megye talán legszebb, az ezredfordulón felújított gyógyfürdőjéről vált híressé.

1941-ben Nagyatádhoz csatolták Bodvica, Henész és Kivadár községeket.

A város büszke vadgesztenye- és hársfasorára és a rengeteg értékes fafajra
(közülük külön említést érdemel a kínai császárfa), amelyek a város parkjaiban találhatók.

 

Szoborpark

Több, mint hatvan nagyméretű, fából készült műalkotás várja a látogatókat a Nemzetközi Faszobrász Alkotótelep szoborparkjában.

A helybeliek és a turisták kedvelt kirándulóhelye a város közelében fekvő
Baláta-tó, illetve a vadállományáról híres Kaszói erdő, amelyben kisvasút közlekedik.

A Baláta-tó több ritka élőlény otthona, ilyen a lebegő hínár rovarfogó növénye, az aldrovanda; jellemző ritka halfaj a lápi póc és a réti csík.; a környező erdőkben pedig a keresztes vipera fekete változata is előfordul.
A város legrégebbi épületegyüttese a barokk római katolikus templom és volt ferences kolostor.

Ferences rendház

A ferencesek kezdetben a fatemplomot használtak, majd 1751-ben tették le az új rendház alapkövét. 1759-ben a szentély építésével megkezdődött az új templom falainak felhúzása is. A ma is látható klasszicista torony 1844-re készült el.

A város szélén, a Göröndi út és a Malom árkot kísérő erdősáv közötti lankás területen kialakított szoborparkban álló, közel 60 szobor együttes látványa feledhetetlen esztétikai élményt nyújt a látogatóknak. Minden évszak és napszak más és más látványt tár elénk és minden idelátogatót megérint a `Hely Szelleme`. Nagyatádon az év bármely napján megtekinthető a szabadtéri szoborgyűjtemény. Magyar, és a föld számos országából ideérkező művész gyarapította a Szoborpark szabadtéri gyűjteményét, akik részt vettek a nemzetközi faszobrász alkotótelep munkájában.

Mándl kastély

A valaha szép kastély nagyon elhanyagolt állapotban van. A nyílászárók bedeszkázva, beázások, vakolat és tégla hullások. A hatalmas park tele gyönyörű fákkal, elbozótosodva, gondozatlan

Triatlon verseny

Nevezetességek
Minden júliusban Nagyatádon rendezik Magyarország egyetlen hosszú távú triatlonversenyét.
Ferences kolostor
Szent Kereszt Plébániatemplom
 Szent Rókus Kápolna
Mándl kastély
Szoborpark
Nagyatádi Termál- és Gyógyfürdő: A Széchenyi tér parkjában épült létesítmény, 2007-ben újították fel.

Székelykapu a Parkban

 

Henészi kápolna

Csodaszép Magyarország 281. Kaposvár

Csiky Gergely Színház

Kaposvár

A festők városa

Kaposvár számos múzeummal és termálfürdővel is várja az ideérkezőket.

Itt született több híres festőnk, s a helyi teátrum az ország egyik legjelentősebb színházi alkotóműhelye.

 

Díszkönyv

A város neve a „kapu” és a „vár” szóösszetételből származik, a mocsaras Kapos-völgyben a 13. században felépített várra emlékeztet.

A Kapos folyó két oldalán fekvő város a régió egyik gazdasági és kulturális központja.

A várost először 1009-ben említik. 1061-től egyházi központ szerepét töltötte be, majd a 13. században felépült a vára is, amely a török időkben egyre fontosabb szerephez jutott.

Egyetem

Kaposvár mára a Dunántúl egyik legjelentősebb városa lett. Gazdasági, kulturális és sportközpont, az ország egyik legdinamikusabban fejlődő települése. Egyetemével, sokrétű oktatási rendszerével, diákok ezreivel igazi iskolaváros.

Kaposvár a fővárosból a Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalon, majd Dombóvártól a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalon érhető el.

Itt látta meg a napvilágot Rippl-Rónai József és Vaszary János festő, Kónyi Manó (Deák Ferenc beszédeinek gyorsírója, összegyűjtője és későbbi magyarázója) vagy a tragikus sorsú Nagy Imre.   Nem itt született de több szállal kötődik a városhoz Csokonai Vitéz Mihály is.

Vasútállomás

A város épületei egyenként nem képviselnek kiemelkedő építészeti értéket, de összességében kellemes, szerethető városképet alkotnak.

Kaposvár – Somogyország fővárosa – 2004-ben arany minősítést kapott Franciaországban, az európai virágos városok és falvak versenyén.

Városháza

A főtér egyik meghatározó eleme a neoreneszánsz stílusú városháza, színes üveg-ablakaival és díszes faburkolattal.
A másik jellegzetes épület az 1734-ben emelt Nagyboldogasszony templom, 1993 óta püspöki székesegyház.

A templom mellett állították fel a fertőrákosi mészkőből készített Mária-oszlopot (1770 körül), amely egykor a Festetics család tulajdona volt.

A szökőkútjaival mediterrán hangulatot idéző főtér dísze még a névadó Kossuth Lajos szobra.

A belváros ékköve még a szecessziós stílusú Csiky Gergely színház.

Az egész évben működő, 60 Celsius fokos vize (1960-ban tárták fel) bizonyítottan hatásos keringési, mozgásszervi és gyógyászati panaszok kezelésére.

A Róma hegyen, Rippl-Rónai József egykori lakóházában (volt vármegye házában) találhatók a művész festményei.

Vaszary János munkássága előtt tiszteleg a Vaszary Képtár. Itt található Somogyi Győző 53 királyportréból álló  Magyar királyok arcképcsarnoka.

Nagyboldogasszony templom

Egyéb látnivalók:   Ásványgyűjtemény,   öntöttvasgyűjtemény, Somogyi Sportmúzeum, vasúttörténeti kiállítás, Kaposfüredi Galéria és Szoborpark, Üveg Alkotótelep, Kaposszentjakabon  a 12. századi bencés apátság romjai (jelenleg múzeumi kiállítóhely)

 

Bencés apátság romjai

A Gugyuló Jézus-szobor Kaposvár egyik legrégebbi szobra, műemléki védelem alatt áll.

Gugyuló Jézus a Római hegy lábánál

 Az 1721-ben készített, fából készült szobor Jézus Krisztust ábrázolja igen különleges módon: ülő testhelyzetben – innen ered a szobor népies elnevezése.

 

Gugyuló Jézus a Városházán

A szobor készítője ismeretlen. 1721-ben állították fel a képoszlopot a mai helyén, benne a szoborral, amely ott állt ezután csaknem 300 évig. 1994-ben a város önkormányzata az Országos Műemlékvédelmi Hivatal segítségével felújíttatta, azonban 2003. június 3-áról 4-ére virradó éjjel a szobrot ellopták. Szerencsére a rendőrség még abban a hónapban megtalálta, s azután többé már nem helyezték vissza az utcára. A „kaland” során megrongálódott lábfejét restaurálni kellett, ezzel egy időben másolat is készült a róla, az eredetit áthelyezték a Városháza első emeleti lépcsőfordulójába. 2006 februárjában ismét ellopták a Csalogány utcai szobrot, de így az már nem az eredeti volt.

Zsolnay kút

 

Napkerék az Európa parkban

Csodaszép Magyarország 280. Siklós

Siklósi vár

Siklós

A legdélebbi város

A siklósi vár egyike hazánk legjobb állapotban megmaradt középkori erődítményeinek. A török ágyúk megkímélték, és I. Lipót osztrák császár sem romboltatta le.

Igazi mediterrán vidék. Országos szinten itt a legkevesebb a fagyos téli nap, s ezen a vidéken számlálják a legtöbb forró nyári napot.

Siklós dombjain már a kőkorszaki ember is megfordult, a 3-4. századi illírek, kelták után a rómaiak lakták e vidéket, akik Serena néven alakítottak katonai telepet.

Siklós nevét 1154-ben és 1251-ben említik az oklevelek, amikor a Kán nembeli Suklos család ide helyezte birtokának központját. 

Malkocs bej dzsámija

A siklósi vár falain 700 éves múltjának szinte minden stílusjegye fellelhető a román kori ablakoktól a hazai gótika tán legdíszesebb erkélyén, a 15. századi várkápolnán, a reneszánsz kapuerődön és a felvonóhídon át a barokk várkastélyig.

„1482-ben, amikor kihalt a Garay család, Mátyás király Soklos várát és mezővárosait Baranya megyében, minden tartozandóságaikkal együtt egyetlen fiának, János liptai hercegnek és hunyadi grófnak adományozta.”

1515-től Perényi Imre kezébe került a birtok s az ő nevéhez fűződik az épületegyüttes reneszánsz stílusú átépítése.

Perényi második felesége, Kanizsai Dorottya volt az, aki eltemettette a mohácsi csata áldozatait.

Kanizsai Dorottya

Kanizsai Dorottya (1490-1532 után) a 15. és 16. században élt magyar főúrnő, Kanizsai Miklós soproni ispán leánya. Születésének és halálának körülményei ismeretlenek. A források utoljára 1532-ben említik.Előbb Geréb Péter nádorhoz ment férjhez, majd annak halála után a szintén nádor Perényi Imre felesége, Perényi Ferenc püspök (†1526) és Perényi Péter mostohaanyja lett.Nyilvános iskola híján a nemesi családok leányaikat híres főúri asszonyokhoz adták nevelőbe – Kanizsai Dorottya háza messze földön ismertté lett. A lányok nemcsak a korabeli tudnivalókat sajátították el, hanem emberségre, helytállásra is nevelte a nagyasszony példája őket. Második férje halála (1519 februárja) után visszavonultan töltötte az életét. A szegények és elesettek támogatója volt.A mohácsi csata (1526. augusztus 29.) után Perényi Ferenc holttestét keresve, a környék papjai és 400 jobbágya segítségével közös sírba tétette az elesett hősöket, megadva a végtisztességet nekik. Utolsó éveit Sárváron töltötte testvére gyermekének nevelésével.

A vár

Szulejmán 1543-ban, háromnapos küzdelem után foglalta el a jó állapotú várat, majd közel másfél évszázadon át erődként használták.

A 18. század végén Benyovszky Lajos, a világutazó Benyovszky Móric dédunokája vásárolta meg az épületegyüttest.

1940-től állami kézben van, ma vármúzeum.

A török időkben hét dzsámi működött a városban, ám a 19. századra mind eltűnt, köveit lakóházak építésére használták fel. 

A dzsámi egykori képe

Ma egyedül Malkocs bej dzsámija látható, melynek restaurálása olyan magas színvonalon sikerült, hogy a város 1993-ban Europa Nostra-díjat kapott érte.

1401-ben a Garai vezette bárói liga öt hónapon át a várban tartotta fogva Zsigmond királyt míg alá nem írta azt a szerződést, amelynek értelmében az ország sorsát érintő kérdésekben csakis az ő egyetértésükkel határozhat.

Szebb időket megélt állomásépület

 

A Tenkes kapitánya játékfilm nagy részét a siklósi várban forgatták, s ennek emlékére egy panoptikumot rendeztek be a vármúzeumban.
Tenkes a közeli hegy neve.

Joó Pincészet cégére

 

Gózoni kert              

Csodaszép Magyarország 279. Mohács

Történelmi emlékhely

Mohács

Gyászos emlék,  busóünnep

Új-Mohács kompkikötő

A Duna útja Bajánál két ágra szakad. A szélesebb Duna-ág délnyugati irányt vesz, majd derékszögben délkeletre fordul. A keskenyebb dél felé folytatja útját. A két ág a horvát–szerb határon találkozik ismét. Ahol a szélesebb, az „öreg” Duna elfordul, ott fekszik Mohács.

A város nevének eredete ismeretlen. A helynévkutatók között különböző nyelvészeti találgatások születtek. Mohács nevét a történelem során többféle írásmódban használták. A városnév a honfoglalás előtt itt élő népek adománya lehet. Az indogermán eredetű ’’mu’’ és a ’’hats’’ szó együttesen ’’(muhats)’’ földvárat jelent.

Ez Magyarország legdélebbi Duna-parti települése. 

Busójárás

A város egyik legfőbb nevezetessége az évente megrendezett, ezrek által látogatott busójárás, amelyet 2009-ben felvettek az UNESCO szellemiörökség-listájára

Az ország déli dunai kapuja elsősorban az 1526-os csatavesztésről ismert, ám Mohács ma nyüzsgő város, kellemes parkokkal és számos kulturális lehetőséggel.

 Műemlék épületek közül kiemelkedik a Széchenyi téren látható Fogadalmi Templom, amelyet a mohácsi csata 400. évfordulójára emlékezve emeltek neobizánci stílusban.

Alapjaiba 3000 magyar község, 52 város és 25 megyeháza udvarából származó egy-egy kilogrammos emlékföldet helyeztek el a nemzeti összefogás szimbólumaként. (Ez az összefogás hiányzott 1526-ban!).

Háromleány

Az együtt élő nemzetiségek és magyarok összefogását jelképezi a városháza előtti zászlórúd mellett egy magyar, egy német és egy délszláv népviseletbe öltözött női bronzalak.

Átellenben, az iskola előtt három férfialak a szerb megszállás alóli felszabadulás emlékére készült.

A városháza mögött kapott helyet a Kanizsai Dorottya Tájmúzeumban népművészeti alkotások mellett a mohácsi csatát bemutató kiállítás várja a látogatókat.

A várostól délre (9 kilométerre) a csata színhelyén létesített parkot 1976-ban avatták fel. A monumentális kapu bronzelemeit tizenötezer szegeccsel állították össze (az elesettek számát szimbolizálva).

Mohácson a sokácok (délszlávok) farsang végi „alakoskodásának” népszokása máig fennmaradt, és a város idegenforgalmi látványosságává vált.

A busójárás eredeti jelentése téltemetés, gonoszűzés, termékenységi szertartás.

A helyi monda szerint a famaszkos-állatbőrös, zajt keltő emberek űzték ki a városból a törököket.  (Ennek nincs történelmi alapja, mert a török hódoltság idején Mohácson csak gyér számban éltek sokácok.)

Kapu tizenötezer szegeccsel

Minden év februárjában tartják a busójárást. A hagyományok szerint az asszonyok ilyenkor farsangi fánkot készítenek, a férfiak pedig felöltik a maszkjukat, kifordított báránybundájukat, kézbe kapják kereplőiket, busó-kürtjüket és botjukat, s kezdetét veszi a hatnapos mulatság.

A mohácsi csata mindössze egy futballmérkőzésnyi ideig tartott: másfél óra alatt dőlt el a csata és ezzel százötven évre Magyarország sorsa.

S valóban a mohácsi tragédiánál aligha érhet egy nemzetet nagyobb veszteség, így joggal szól a közmondás :”Több is veszett Mohácsnál!”

Vasutállomás

Vasút: A várost a Villány–Mohács-vasútvonalon lehet megközelíteni, amely 1857-ben készült el Mohács és Pécs között, és akkor a mai Magyarország 2. személyszállítási vasútvonala lett.

A város és Újmohács között már régóta jár a mohácsi komp fél óránként. 2007 októberében adták át a mohácsi határkikötőt, mely az Európai Unió egyetlen folyami határkikötője.

A temető           

   

Székely Bertalan:
II. Lajos holttestének megtalálása

 

ZORA Néptáncegyüttes

Csodaszép Magyarország 278. Szekszárd

Bodri  Pincészet

Szekszárd

Ötezer borospince városa

Mezőföld, Sárköz és a Dunántúli-dombság találkozásánál fekszik Szekszárd, a közel 40 ezres kisváros, amely joggal büszke borkultúrájára, híres szülötteire és néphagyományaira.

A kelták által épített kis települést a rómaiak Alisca néven, az itt húzódó hadi út fontos állomásává tették.

Újvárosi templom

A török uralom alatt szandzsákszékhely lett.

Evlia Cselebi 1660-ban tornyos várat, több fürdőt, négy mecsetet és a környező dombokon virágzó szőlőművelést jegyzett fel.

Szekszárd központja a Béla király tér, a történelmi városközpont legmagasabban fekvő pontja.

Középpontjában a római katolikus plébániatemplom épülete áll, ez Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma. Elődjét 1794-ben tűzvész pusztította el.

Ékessége a négy domborművel díszített szószék.

Naponta háromszor (10, 12 és 17 órakor szólal meg a templom harangjátéka.

Vármegyeháza

A templom mellett ál az apáti székház, mellette pedig a városháza klasszicista épülete, amelyet 1846-ban adtak át, de hatvan évvel később a falai annyira megrepedeztek, hogy a képviselők kiláttak a réseken ezért 1905-ben átalakították.

A szomszédságban levő igazságügyi palota építéséhez a téglát Esztergomból szállították ide dunai uszályon. Az épületben börtön is helyet kapott, ami arról híres, hogy itt vezették be először a központi fűtést, valamint itt akasztották fel az utolsó női elítéltet Magyarországon.

A vármegyeháza az ország egyik legvédettebb épülete. Itt működik a megyei levéltár, itt tekinthetők meg a bencés apátság romjai, és itt látogatható egy Liszt Ferenc emlékkiállítás is.

Garay tér

A Garay tér központjában áll annak a Garay Jánosnak a szobra, aki a Háry János figurája révén vált halhatatlanná és aki először használta a bikavér szót a négy (sőt a középkorban nyolc) borból előállított specialitás jellemzésére a  Szegzárdi bordal című versében.

A téren áll Magyarország egyetlen német nyelvű színháza, a Deutsche Bühne.

Patakoccintás:
A Garay szobortól mindössze kétpercnyi sétára a Háry János szobor különös szertartás színhelye a városi borfesztiválok idején: ilyenkor a borrendek díszruhás tagjai a Szent István téren álló szoborhoz vonulnak, hogy patakoccintással ( a nagyotmondó Háry János lovának patájához koccintva poharukat) ünnepeljék a zamatos szekszárdi borokat.

Kilátó

Szekszárd egyik legszebb épülete az egykor mór stílusban épült zsinagóga, ma a Művészetek Házaként képzőművészeti kiállítások és koncertek otthona.

A Kálvária hegyen magasodó Kilátó szobor, amelyről fenséges panoráma nyílik a városra, a várost övező csaknem ötezer borospincére.

Szekszárd egyedi látnivalója a Prométheusz-szoborcsoport, valamint a plébánia-templom különleges szépségű orgonája.

Babits szobor a szülőháza előtt

A Babits utca elején szinte érintetlenül áll a költő 1780-ban épült szülőháza.

Szekszárdi strand