 |
| Evangélikus templom |
Dunakeszi
Ügetőpálya a főváros határában
A Duna
túloldalán elhelyezkedő Budakalász várossal
megosztva a „Dunakanyar
kapuja"-ként is emlegetik.
Dunakeszi az utóbbi évek
során szinte egybeépült Budapesttel.
 |
| Alagi pompás ló |
A harmincezres lélekszámú
városban fennmaradtak a hajdani Római Castrum és Hídfő maradványai (a horányi
révnél).
Dunakeszin halad át hazánk
első vasútvonala: a 70-es
számú, a várost a Szentendrei-szigettel
(Horány)
rendszeres kompjárat köti össze
A híd egykor a
Szentendrei-szigettel biztosított összeköttetést.
A lóversenypálya
szomszédságában vitorlázó repülőtér működik, elsősorban hobbi és sport célból
(vitorlázó, sárkány, helikopter, kis gépek).
A Duna túlpartján egy
szarmata ellenerőd maradványai találhatók.
Dunakeszi környékén az újkőkortól találtak letelepedési nyomokat.
Egy kb. háromezer évvel ezelőtt itt élő nép deszkalapokkal, kosárfonattal,
kivájt szilfatörzsekkel bélelt kútjai meglepően jó állapotban maradtak fenn.
A dunakeszi lovassport
története 1889-ben kezdődött, amikor a Magyar
Lovar Egylet – első elnöke gróf Széchenyi István
volt – megvette Alagpusztát
Dunakeszihez tartozik a vele
egybeépült, egy kor önálló település, Alag.
A város szélén –
Káposztásmegyer irányában – terül el az Alagi Lóversenypálya amely a magyar
lovassport bölcsője volt. Az itteni híres edzőtelepen készítették fel hajdanán
a pompás versenylovakat.
 |
| Alagon van Overdose testvére |
1989-ben
újjáalakul a Magyar Lovar Egylet. 1994 óta ismét van verseny
Alagon. Dunakeszin minden tavasszal megrendezik az alagi lovasmajálist.
A lóversenyek mellett a
közelben található sportrepülőtéren vitorlázó és motoros repülésre is mód
nyílik, a három klub egyikénél.
 |
| Vasútállomás ! |
A Magyar
Államvasutak 1911-ben 77 hold területet vásárolt meg, a váci
vasútvonal és az országút között elterülő legelőkből, s megkezdte a MÁV
Főműhely építését. Az építkezés szükségessé tette, hogy a MÁV Dunakeszi-Alag és
Göd között külön megállót létesítsen. Az iparvágányok lefektetése után 1918-ra
elkészültek a nagy kocsiszerelő csarnok főfalai. 1926. május 23-án megnyitották
a főműhelyt, mely kizárólag személy-, kalauz- és postakocsijavítással
foglalkozott; a felügyeleti személyzet létszáma 58, a dolgozók létszáma 598
fő volt. A MÁV az itt dolgozók részére szolgálati lakásokat, az egyedülállók
részére "Legényotthon"-t épített. Szerény üzletsor és közlekedési
utak épültek. A MÁV a Műhelytelepen 1928-ban 3 tantermes elemi iskolát
emelt.
 |
| Bombardier MÁV Kft |
Az időközben a kanadai Bombardier cég tulajdonába került
járműjavító jelenleg jelentős mennyiségű kocsit újít fel, amelyek nemcsak a
MÁV, hanem számos külföldi vasúttársaság megrendelésére is készülnek.
 | ||
| Lóversenypálya |
 |
| Repülőtér |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése