 |
| Dömös a magasból |
Dömös
Kirándulóhelyek kiindulópontja
Dömös Komárom-Esztergom megyében, a Dunakanyarban,
a Duna
jobb partján található, a megye és a Közép-Dunántúli régió legkeletebbre fekvő
települése.
 |
| Királyi palota és prépostság |
Visegrád és Esztergom között
a Dunyakanyar közepén fogadja az utazót Dömös.
A falu és környéke a
honfoglalás óta a fejedelmek és Árpád-házi királyok családi birtoka volt.
A Duna vonalát – a római birodalom Pannonia tartományának határát – kőből
épült, árokkal, palánkkal is megerősített őrtornyok és erődök láncolata védte a
túlparton lakó "barbár" népek támadásaival szemben.
A 11. században több királyi
udvarház és palota is állt itt.
Ezek egyikének átalakításával
alapították meg 1107-ben a Dömösi Prépostságot a temető feletti dombon.
 |
| Irányok |
Első közvetlen adatunk a
Képes Krónikában maradt fenn erről az időről. Az 1063. év eseményeinél
ugyanis a következők olvashatók: „A jámbor (I.) Béla király ezután betöltve
uralkodásának harmadik évét, királyi jószágán, Dömösön összezúzódott beomló
trónján” Béla király ekkor egy várható német támadás visszaverésére készülődve
tartott itt országgyűlést. A nyugati határok felé felvonuló csapatai után
vitték Dömösről sebesülten, amikor meghalt.
 |
| A kolostor alterme |
Az épületegyüttesből a
templom alapfalai és az altemplom maradt az utókorra, az utóbbit hitelesen
rekonstruálták.
A falu barokk római katolikus
temploma (1743) oltárának képét a nagy barokk mester F. A. Maulbertsch
festette.
A Dömösről induló turistautakon olyan kedvelt kiránduló célpontok érhetők
el, mint a Rám-szakadék, a Vadálló-kövek, vagy a Prédikáló-szék. |
| Prédikálószék |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése