2017. november 4., szombat

Csodaszép Magyarország 339. Visegrád

Visegrádi vár


Visegrád

Királyi székhely, a Dunakanyar legfestőbb történelmi települése.

Ha Visegrád szóba kerül, sokaknak Hunyadi Mátyás és a királyi palota jut először eszébe.
Pedig az első várat Visegrádon még a rómaiak építették (Pone Navata vagy Pons Navatus), ami a mai Sibrik-dombon állt.
Ennek a köveiből épült fel a honfoglalás utáni első vár.
A közhiedelemmel ellentétben itt, és nem a Salamon-toronyként emlegetett várban tartotta fogva I. László király Salamont (1081-83 között).
Királyi vár

Az első vár romjaival szemközt láthatók a 11. századi esperesi templom maradványai. A falakat hajdan kőfaragások ékesítették és a templom déli oldalán bukkantak rá a legkorábbi időkből származó magyarországi freskóra, amely ma is megtekinthető.





A visegrádi temetőben nyugszik Áprily Lajos költő, a város szerelmese és Schulek János építész, aki 1934 szilveszterén egy beomlásba becsúszva felfedezte – később fel is tárta – a már örökre elveszettnek hitt palota alapjait.

Mátyás király múzeum

A Salamon-torony tulajdonképpen az alsó vár  egy része, amit a nép az egykori királyról nevezett el.
A Duna partján áll a középkori vízibástya, amely valaha a dunai hajóforgalmat tartotta ellenőrzés alatt.
Innen nem messze találjuk a Mátyás nevéhez fűződő királyi palotát, aminek felépítését  Károly Róbert fejezte be, idehelyezve székhelyét Esztergomból.




Itt próbált a király életére törni Zách Felicián (lányának meggyalázása miatt), azonban ez meghiúsult s a király egész családját megölette. (Arany János:  Zách Klára)
Ennél nevezetesebb a visegrádi „királytalálkozó” 1335-ben, ahol I. Károly kezdeményezésére katonai szövetséget kötött a lengyel, cseh és a magyar király.
Visegrádon töltötte életének utolsó évtizedeit a több, mint 90 évet megélt honvédtábornok, a világosi fegyverletétel tábornoka, Görgey Artúr.
A palota díszudvara

A kutatások szerint a fellegvár tornyának második emeletén lehetett hajdan a Szent Erzsébetnek szentelt várkápolna. A palotát függőkert, oszlopcsarnokok és márvány szökőkutak díszítették.








Visegrád nyaranta még ma is az ország fővárosa lesz, csupán három napra.
Minden év júliusában itt tartják a Visegrádi Palotajátékok rendezvénysorozatot, amely több tízezer embert vonz.
Pisztrángos tavak
                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              Van itt olyankor minden, amit a turista csak kívánhat: középkori forgatag, vásári komédia, lovagi torna, reneszánsz konyha, és persze a kézműves vásárosok és lacikonyhák kínálata is csábító.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése