Bazilika |
Esztergom
Sokáig Magyarország
fővárosa volt, később már „csak” érseki székhely.
Akár Dömös felől, akár Dorog felől, akár sétahajóval
érkezünk Esztergomba, a város felfedezését a főszékesegyház (Bazilika) előtt
kell kezdeni.
Itt egymás mellett (olykor egymásra épülve) megannyi értékes
épület áll, amelyek nagy része a magyar történelem több, mint ezeréves
műemléke.
Vármúzeum |
Fontos egyházi központ.
A legfőbb katolikus papot, prímást (hercegprímást) mindig a város adta.
Közvetlenül a Bazilika mellett található a vár, a
rekonstruált királyi, majd érseki palotával.
Az épületegyüttes első tagjait még I. István építtette, ám ezeket a 12. század végén elbontották. Helyére épült az új palota román stílusban, amelyet később gótikus és reneszánsz részletekkel gazdagítottak. (A régészek megtalálták az István-kori palota falait is).
Az épületegyüttes első tagjait még I. István építtette, ám ezeket a 12. század végén elbontották. Helyére épült az új palota román stílusban, amelyet később gótikus és reneszánsz részletekkel gazdagítottak. (A régészek megtalálták az István-kori palota falait is).
A palotában ma Vármúzeum működik.
Millenniumi emlékmű |
Ha a Bazilika túlsó oldala felé sétálunk, a török
rondellához érkezünk, ahol Melocco
Miklós millenniumi emlékművét láthatjuk.
Szent István megkoronázásának állít emléket.(2002-ben avatta föl Mádl Ferenc köztársasági elnök)
Az emlékműtől a Macskalépcsőn jutunk le a Vízivárosba.
A honi reneszánsz építészet legértékesebb alkotása Bakócz
Tamás esztergomi érsek sírkápolnája (A törökök mecsetté alakították).
A Várhegyet a Bazilika méltóságteljes épülete uralja. A Székesegyház egyben legnagyobb hazai
szakrális épületünk is. Kincstára őrzi a koronázáskor használt kegyszereket,
eskükeresztet, püspöksüveget, palástot, pásztorbotot, valamint Hunyadi Mátyás
aranykálváriáját.
A főbejárat felőli oldalon magasodó hatalmas orgona
felszenteléskor egyedülálló volt Magyarországon.
Mindszenty tér |
Érdekesség: A Fürdőszálló elődjének vendége volt toborzó
körútján Kossuth Lajos is. Miután
megszállt, az eső vigasztalanul esni kezdett. A hagyomány szerint a kitartó
tömegekkor rögtönözte azt a Kossuth nótát, amelynek első sorai így
szólnak: „Esik eső karikára, Kossuth
Lajos kalapjára….”
Vasútállomás |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése