Kőszentes híd |
Vác
A püspökök városa
A város nevének eredetéről
több elmélet is született.
Az egyik szerint a névadó a közelben élt Vác nevű remete, egy másik szerint a Vath magyar törzs alapján kapta nevét a város.
Az egyik szerint a névadó a közelben élt Vác nevű remete, egy másik szerint a Vath magyar törzs alapján kapta nevét a város.
Ám az is lehet, hogy az
elnevezés a szláv vác szóhoz köthető, amelynek jelentése: fontosabb település.
![]() |
Székesegyház |
A váci püspökség alapításának
időpontját egyesek Géza fejedelemhez, mások
I. Istvánhoz kötik.
Székesegyházát a 11. század elején emelték, ezt azonban a törökök 1685-ben felrobbantották, s csak a 18. században épült újra, más helyen.
Székesegyházát a 11. század elején emelték, ezt azonban a törökök 1685-ben felrobbantották, s csak a 18. században épült újra, más helyen.
A városba Budapest felől
érkezve két remek barokk műemlékkel találkozunk.
A sportpálya melletti erdő
híres búcsújáró helyet rejt.
Feljebb egy 1757-ben átadott, kétlyukú kőhídon át vezet az út, mellette különböző szentek szobrait láthatjuk. Ha itt leparkolunk, a Gombás patak mentén kisétálhatunk a Duna partra. Az ártéri bemutatóhelyen a vízimadarak közül kócsagot, szürke gémet és kormoránt is lehet látni.
Feljebb egy 1757-ben átadott, kétlyukú kőhídon át vezet az út, mellette különböző szentek szobrait láthatjuk. Ha itt leparkolunk, a Gombás patak mentén kisétálhatunk a Duna partra. Az ártéri bemutatóhelyen a vízimadarak közül kócsagot, szürke gémet és kormoránt is lehet látni.
Az iskolával szemközt
meredezik a ferencesek barokk temploma és kolostora.
A Duna felőli oldalon az
úgynevezett ágyúterasz és I. Géza bronzszobra
figyelhető meg, aki Salamon
mogyoródi legyőzése emlékére építtette meg a templom elődjét és városi rangra
emelte a települést. 1077-ben ide temették.
A Konstantin téren áll a papi
szeminárium s itt találhatók az oktatási intézmények.
Pár lépésre a püspöki palota épülete és annak pompás kertje (amely előzetes bejelentkezés után látogatható), szemben a püspöki könyvtár épület.
Pár lépésre a püspöki palota épülete és annak pompás kertje (amely előzetes bejelentkezés után látogatható), szemben a püspöki könyvtár épület.
Fő tér |
Magyarország egyik legszebb
barokk városának műemléki jelentőségű magja a 18. század második felében
alakult ki. Ekkor épült a városháza, valamint a jelenleg máltai kórháznak helyt
adó épület és a nagypréposti palota.
A tér háromszögformájával
egyedülálló Magyarországon.
![]() |
Diadalív |
A Kőkapu vagy Diadalív
nemcsak a régióban, de az országban is egyedülálló építmény. Migazzi püspök
építtette 1764-ben Mária Terézia fogadására.
A legenda szerint a Kőkaput mindössze két nap alatt
építették fel. Ezt meghallván Mária Terézia kikerülte a tiszteletére emelt
diadalívet, mert félt, hogy a sebtiben emelt építmény majd összedől, amikor
áthalad alatta. Ám félelme nem igazolódott be, hiszen a kapu még ma is áll.
(2004-ben gyönyörűen helyreállították.)
A Diadalív mellett a Mária
Terézia által alapított Theresianum áll, amely később kaszárnya, majd katonai
akadémia, végül 1855-től börtön lett. (Ma fegyház).
Vác kulturális élete és
programkínálata olyan gazdag, hogy túlzás nélkül mondható: itt mindig történik valami.
A mindennapos koncertek,
előadások, fúvószenekari térzene mellett különösen a tavaszi fesztivál, a Váci
Világi Vigalom, a borfesztivál és a Nemzetközi Gregoriánkúrus-fesztivál
eseményei vonzzák a látogatókat és a helybélieket egyaránt.
![]() |
Felirat hozzáadása |
Hazánk első vasútvonala 1846-ban Pest és Vác között
épült ki.
Az első vonatúton részt vett Kossuth Lajos és Széchenyi István, sőt Petőfi Sándor is, aki a Vasúton és az Anyám tyúkja című költeményét egyaránt szüleinek váci meglátogatása alkalmából írta.
Az első vonatúton részt vett Kossuth Lajos és Széchenyi István, sőt Petőfi Sándor is, aki a Vasúton és az Anyám tyúkja című költeményét egyaránt szüleinek váci meglátogatása alkalmából írta.
Vasútállomás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése