Walter István: Csodaszép Magyarország 341. Gödöllő

Grassalkovich Kastély

Gödöllő

Erzsébet királyné kedvenc palotája egyben az ország legnagyobb kastélya is.

Gödöllő Budapesttől 30 kilométerre északkeletre, a Gödöllői-dombságban a Rákos-patak völgyében fekszik.
Közlekedési csomópont, a 3-as főút és az M3-as autópálya átszeli a várost, amit az M31-es autóút innen leágazva köt össze az M0-s körgyűrű keleti szakaszával. Ezeken kívül Vácra, Pécelre és Jászberénybe vezető alsóbbrendű utak vezetnek a településről.

Királyi váró

A Budapest–Hatvan-vasútvonal is érinti, továbbá a BKV H8 jelű HÉV járatának végállomása is itt található. Gödöllőnek 9 helyi buszjárata van és számos távolsági autóbuszjárat is átvezet rajta.
A gödöllői kastély építésének kezdete I. Grassalkovich Antal nevéhez fűződik, aki Mária Terézia oldalán a porosz háborúban nagy érdemeket szerzett, amiért grófi rangot kapott. 1751-ben a hűséges gróf meghívásának eleget téve maga Mária Terézia is ellátogat Gödöllőre.
A gróf fia (II. Antal) majd III. Antal is tovább építették a kastélyt. Utóbbi arról is nevezetes, hogy telkeket adományozott a Magyar Nemzeti Múzeum és az első Nemzeti Színház építésének céljára, ami a mai Astoriánál lévő irodaház helyén állt. (Egyébként a hatalmas családi kincstárat teljesen kiürítette).

A legenda szerint Kossuth a palota dísztermében vetette papírra a Habsburgok trónfosztásának hivatalos szövegét, amelyet nem sokkal később Debrecenben olvasott fel.

Belváros

A kiegyezés után az épületet a magyar állam megvásárolta és királyi használatra is alkalmassá tette. Egészen 1916-ig I. Ferenc József császár és neje Erzsébet királyné (Sisi) nyári rezidenciájaként szolgált.

1920-tól Horthy nyári rezidenciája volt, 1945 után szovjet kaszárnya lett, minek következtében az épület állaga nagyon leromlott.

1990-ben kezdődött az épület felújítása, de néhány része még felújításra vár.

Az egykori királyi lakosztályokban ma múzeumi tárgyak fogadják a látogatót, s a felújított barokk színház színpadmozgató berendezése is megtekinthető.

Máriabesnyő, Bazilika

Máriabesnyői kegyhely Legfontosabb nevezetessége a búcsújáró templom, amely a magyarországi Mária-kegyhelyek közül a második leglátogatottabb zarándokhely. Grassalkovich Antal alapította meg a máriabesnyői szent helyet, a templom a község régi temploma helyén épült, és a romok eltakarítása közben akadtak rá egy Mária-szobrocskára, mely Besnyőt kegyhellyé avatta. A kápolna felépülte után 1759-ben az olaszországi Loretóból egy Szűz Mária-szobrot is hozattak, a libanoni cédrusfából készült 1 méter magas kegyszobor ma is látható a főoltár mögött. A kegytemplom 2008-ban kis bazilika (basilica minor) rangot kapott.