Csodaszép Magyarország 309. Pécsvárad

Pécsváradi vár

Pécsvárad

Bencés monostor

(Szent István ajándéka a koronáért)

Az állomásépület sűrű lombok között

A Keleti-Mecsek déli lejtőjén, a Mecsek legmagasabb csúcsa, a 681 méter magas Zengő lábánál, a 6-os főút, a megszüntetett Pécs–Bátaszék-vasútvonal mellett fekszik, Pécstől 19 kilométerre.

1909-ben kezdték építeni a Pécs–Bátaszék vasútvonalat, ahol 1912-ben indult meg a személyszállítás. 1997-től fokozatosan leépítik előbb a személyforgalmat majd a teherfuvarozást, és a vonal 2009-re véglegesen megszűntté vált.

Bencés apátság

I. István 1015-ben megalapította és gazdagon javadalmazta a pécsváradi bencés monostort. Első apátjául azt a püspököt – Asztrikot – nevezte ki, aki elhozta számára a koronát Rómából.

A bencés rend jelmondata: „Ora et labora!”, azaz „Imádkozz és dolgozz!”.
A rendet Nursiai Szent Benedek, a nyugati szerzetesség atyja alapította.
Ő többek között a rézművesek és barlangászok védőszentje.

Kolostorvár

1212-ben Várad néven említik, a név kis várat jelent. Pécsvárad (Pechwarad) formában Károly Róbert király említette először 1316-ban, , amikor itt keltezte egyik levelét.

A mecseki település az ország állam- és egyházszervezési központjaként  évszázadokig megőrizte kiemelkedő szerepét.

A vár hazánk egyik legjelentősebb középkori emléke, vártörténeti múzeum és szálloda.

Pécsvárad a Kelet-Mecsek legjelentősebb városaként egyben kulturális központ.

Számos képzőművész talált itt otthonra; mesterségük oktatása mellett a városban rendszeresen be is mutatkoznak alkotásaikkal.

Női kamarakórus

Friss gesztenyeillat, tánc és fergeteges mulatság – ezzel a néhány szóval jellemezhető leginkább a híres pécsváradi leányvásár hangulata.
Egykor hagyományosan minden év október 18-án, Lukács napján sereglettek össze Zengőalja és a Sárköz eladósorban lévő lányai, legényei, hogy hajnalig ropják a táncot.

Manapság minden páros évben tartják meg az ünnepséget.

Aki nem megy férjhez, „pártában marad”, s a lányságát jelképező ékes fejdísz helyett nem kapja meg az ifjú asszonyoknak, a „fehérnépnek” kijáró fehér kendőt.
Ezt a kendőt ugyanúgy bíbornak nevezik, mint a fehér vásznat, amelyből készítik.

Pécsvárad 1993-ban kapott ismét városi címet.

Templom

A települést szőlők és szelídgesztenye-erdő koszorúzza. A város országos ritkaságszámba menő látnivalója a 10. századi kápolna Géza fejedelem és István király idejéből, korabeli freskómaradványokkal. A vár, amit Pécsvárad önkormányzata hosszú csatározások után 1996-ban saját kezelésbe vett és a romkert a román, gótikus és reneszánsz monostor emlékeit őrzi. A Nagyboldogasszony-templom 1767-ben épült rokokó oltárokkal, szószékkel és berendezéssel. A Mindenszentek-kápolna a 12. századból, református templom 1785-ből való.

 

 

Polgármesteri hivatal

 A Városházát (A Szentháromság téren) 1857-ben építette neogótikus stílusban Gianone Ágoston svájci olasz származású építész. Nevezetes épület a volt katonai kórház és lovassági laktanya, a gyógyszertár, a Kossuth téri épületegyüttes (kápolna, katolikus, református parókia, régi iskola), a német parasztházak. Szent István bronzszobrát 1969-ben állították, Borsos Miklós.

Dombay tó

Kószavár