Csodaszép Magyarország 306. Ozora

Ozorai Pipo vára

306.          Ozora

Illyés Gyulára emlékezve

Az ozorai vár eredete a 15. század elejére nyúlik vissza.

A páratlan szépségű tolnai lankák között megbújó, friss vizű patakokkal átszelt települést egy 1315-ben kelt oklevél említi „Azara” néven. A település felé közeledve már messziről szemünkbe tűnik a szőlőhegyek által körülölelt páros domb, amely egyikén a templom, a másikon a várkastély látható. Valamikor a várárkon átívelő híd kötötte össze őket. A várdombot és a templomot ma is a Sió és a Cinca-patak vize veszi körül, amelyen hangulatos hidacskák vezetnek át a piactérre. A település különös módon mind a mai napig megőrizte reneszánsz hangulatát. 

Ozora a magasból

Középkori állapotában maradt meg a firenzei mintára épített Sáfrán-kút is.

A birtokot Ozorai András leánya, Borbála örökölte meg, aki 1399-ben nőül ment a firenzei kereskedőcsaládból származó Philippo Scolarihoz. (Pippo tizennyolc győztes hadjáratot vezetett a török ellen).

A tornyokkal díszített kora reneszánsz vár a török ellen vívott harcok során

erősen megrongálódott, majd az új tulajdonos, az Esterházy család építtette újjá barokk stílusban.
Ozorán Petőfi Sándor is megfordult: 1839-ben az egyik helyi vendéglőben lépett életében először színpadra segédszínészként.Az 1848-as magyar honvédség itt aratta első komoly győzelmét (Ozorai ütközet) Roth és Filipovics csapatai felett.
Ozorai példa: 1848 őszén Ozora körül gyülekeznek az általános támadásra készülő császári seregek. Az első szabad szüretet ünneplő ozoraiakat nem rémíti meg a hír, furfanggal futamítják meg a többszörös túlerőben levő hadat… 

Szent István templom

Illyés Gyula gyermekkora egy részét itt töltötte a nagyszüleinél, az emlékek megjelentek Ozorai példa és Ozorai füzetek című művében is.
Ma a várban Illyés Gyula életútját bemutató kiállítás látható, az író szobra pedig a falu főterén kapott helyet.

2001. május 26-án nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt az ozorai várkastély, melyben Illyés Gyula életművét és hagyatékát bemutató kiállítás, és Bazsonyi Arany festőművész állandó kiállítása látható, ezek idegenforgalmi szempontból a település életében igen meghatározóak.

Ozorai Pipo

Mondják, hogy Pipo középtermetű, fekete szemű, szőke, élénk tekintetű ember volt, és úgy tűnt, mintha mindig mosolyogna. Alkatára nézve szikár volt, de jó egészségű … Külsejéről ítélve megtartóztatta magát mind az evésben, mind az ivásban, de kiváltképp mértékletesnek mutatkozott a test más gyönyöreiben. … Oly szívélyes volt és közvetlen, hogy barátai gyakran a szemére is hányták: nem ügyel eléggé a méltóságára. Házát királyi pompával rendezte be, minden aranytól-ezüsttől csillogott benne. Cselédeit úgy kordában tartotta, hogy erényük bárkinek például szolgálhatott. Szabad idejében, már amennyire a háborúk fáradalmai után maradt, pihenésül leginkább vadászni járt.”

Fesztivál, bejárat

 

Ozora, Dádpuszta Az Ozora a béke és a szeretet fesztiválja, ide nem vadulni jönnek az emberek, hanem táncolni és jól érezni magukat. A közösség és a megnyugvás völgye az Ozora, ahogy a fesztivál üdvözlő táblája is írja, egy talpalatnyi Földi Paradicsom.

Ozorai Fesztivál

 

Ozorai példa (kép a filmből)