![]() |
Templom és Kolostor |
308.
Grábóc, Majs
Ortodox templomok
Grábócot nevezetessé a török
elöl menekülő szerb szerzetesek tették, akik a dalmáciai Dragovity kolostorából
1580-ban menekültek ide. Először csak fatemplomot építettek, majd a budai basa
engedélyével 1587-ben kőtemplomot. A törökök 1667-ben feldúlták a kolostort,
mely 1703-ban elnéptelenedett.
![]() |
Nagyboldogasszony templom |
A grábóci szerb templom
építésének pontos dátumát is ismerjük, 1736 és 41 között épült.
Az ikonosztáz készítője az újvidéki Vaszile Osztójity volt, a harang pedig Vajnert Péter pécsi harangöntő mester munkája.
A templomban őrzik Szent Borbála egyik ereklyéjét.
Az ikonosztáz készítője az újvidéki Vaszile Osztójity volt, a harang pedig Vajnert Péter pécsi harangöntő mester munkája.
A templomban őrzik Szent Borbála egyik ereklyéjét.
A szocializmus
éveiben ide száműzték a bolgár ortodox egyház vezetőjét, a szófiai
pátriárkát.
Az ortodox kolostor 1974-ig,
az utolsó szerzetes haláláig működött, utána szociális otthonná alakították. 1994 óta a templommal
együtt
ismét a szerb ortodox egyház tulajdona, ma apácák
élnek itt.
![]() |
Apácakolostor |
Kilátó (2015-ben épült a falu
fölötti dombon.
![]() |
Kilátó és piknikhely |
![]() |
Szerb templom |
Majs (Majsa, Egyházas-, Kis-, Nagy-) nevét az oklevelek a
pécsi püspök lt. szerint 1235-ben említették először Moysa néven.
A majsi szerb templom
előcsarnokában, azaz a női templomrészben egy faragott kő keresztelőkút is
látható.
A templom falain csak nemrégiben fedezték fel az eredeti freskókat, faliképeket.
A templom falain csak nemrégiben fedezték fel az eredeti freskókat, faliképeket.
A száz évvel ezelőtti
átfestés ugyanis lepergett, s így tűntek elő az eredeti, 200 évvel korábbi
alkotások, amelyeket rendkívül aprólékos
kidolgozásuk tesz egyedülállóvá.
A barokk stílusban épült
templomok kőtornyain aránytalanul nagy toronysapkák már messziről elárulják,
hogy az ortodox (görög keleti) vallás szentélyei.
Belső térkialakításuk hűen
követi és tükrözi a hagyománytisztelő ortodox egyház szokásrendszerét.
Három fő részből állnak, az ikonosztázt körülvevő liturgikus részből, a férfiak templomából (naosz), és a nők templomából (pronaosz).
Három fő részből állnak, az ikonosztázt körülvevő liturgikus részből, a férfiak templomából (naosz), és a nők templomából (pronaosz).
![]() |
Régi temető |
A templombelső lenyűgöző látványt nyújt, hiszen a falfelületeket szinte teljes egészében szentképek és freskók díszítik.
Az Ikonosztáz egy képállvány, amelyre az ikonokat,
azaz a szentképeket rögzítik, s amely a szentélyt választja el a templomhajótól.
![]() |
Keresztelőkút |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése