Csodaszép Magyarország 304. Dombóvár

Helytörténeti Múzeum

Dombóvár

Gólyavár, a múlt emléke

A 21 ezer lakosú Dombóvár Tolna megye második legnépesebb települése, a megyeszékhely, Szekszárd után.

Megközelíthető a 61-es főúton, amelyből innen indul a 611-es főút Sásdra. Jelentős vasúti csomópont: a Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalból ágazik le a Dombóvár–Kaposvár–Gyékényes és a Dombóvár–Baja–Kiskunhalas-vonal.

Állomás

1990 előtt itt kezdődött a megszűnt Dombóvár–Tamási–Lepsény-vasútvonal.

Városrészei: Újdombóvár, Tüske, Gunaras, Kakasdomb, Szuhajdomb, Kertváros, Szőlőhegy, Óváros, Belváros.

A város a római korban Pons Sociorum Mansuectina néven (Kapos-folyó átkelő) létezett, de csak egy híd volt itt, míg egy közeli faluban, Alsóhetényben katonai erőd működött. Az 5. században „eltűnt” város, Iovia is a környéken lehetett; e település újabb régészeti kutatások szerint valamivel északabbra, Alsóheténytől mintegy 7 kilométerre, Szakcs határában fekhetett.

A Járásbíróság egy korabeli képen

A vártorony már a 12. században állt.

A város a 14. század elején a Dombay család birtokába került, innen ered a település mai neve.
A vár (mai nevén Gólyavár) török kézre kerülése után tönkre ment, manapság  már csak két megmaradt falcsonk árulkodik a múltról.

Dombóvár nevezetessége a Fekete István Múzeum, amely az ismert írónak állít emléket; a közelmúltban megnyitott helytörténeti gyűjtemény, valamint a fővárosból (a parlament elől) 1952-ben ideszállított és a Szigeterdő sétányai mentén, szétszórtan felállított Kossuth szoborcsoport.

Szoborpark, Kossuth csoport

Gyógyulásra, felfrissülésre kiválóan alkalmas a várostól öt kilométerre fekvő Gunarasi Gyógyfürdő

Dombóvár határában, a Kapos partján található a dombói várrom, mely a mai Gólyavár elnevezést az itt fészket rakó madarakról kapta. A feltárások szerint egy jelentősebb reneszánsz épület állhatott itt.

A dombóvári vár 1535-ben Werbőczy István tulajdonába került, s a neves jogtudós itt írta meg a Hármaskönyv, a Tripartitum nagy részét, amely középkori joggyűjteményként egészen 1948-ig meghatározta a magyar jogrendet.

E falak között vetette papírra Tinódi Lantos Sebestyén1538-ban Jáson és Medea című művét .

Későbbi évszázadokba ugorva a dombóvári gimnáziumban tanult Illyés Gyula 1913-14 között, az iskolából való távozását a Puszták népe című művének egyik fejezetében írta le.

Kör alakú földsánc

A kör alakú földsánc, amely a központi kiemelkedést körülveszi, napjainkban is elég ép és jól mutatja, hogy mesterséges erődítmény maradványa
Természettudományi bemutatóterem

1991-től a Belvárosi Általános Iskola Oktatóközponti tantermében nyert elhelyezést a megye madárvilágának egy részét bemutató anyag. A madártani anyagon kívül trófeák, tojás-, fészek-, termés-, bogár-, és lepkegyűjtemény is megtekinthető a tárlókba.

Gunaras fürdő

 

 

 

 

 

 

 

A Dombóvári Helytörténeti Múzeum 2001. szeptember 22-én nyílt meg a város által felújított és e célra átadott volt főszolgabírói lakban.

A vonal első Menetrendje