 |
| Tér a kanyargó Duna sziluettjével |
Tolna
Visszafordul az utca
Közúton az M6-os autópályán, a 6-os és a 63-as főúton (közigazgatásilag itt ágazik
el); vonattal a Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonalon érhető el.
A megye névadó településének
története a bronzkorig nyúlik vissza.
 |
| Kat. templom |
A Római Birodalom bukása után
az egykori erődítményeket az idesodródó népcsoportok vették birtokba.
Az 1055-ben kelt Tihanyi
Alapítólevél már említést tesz Tolnáról.
A települést 1055-ben, a tihanyi apátság alapítólevelében említik
először. Neve valószínűleg a telona, azaz „vámok” szóból ered.
A települést a 15. század
végéig Tolnavár néven említik.
1279-ben jelenik meg először egy oklevélben külön a vár és a falu.
1279-ben jelenik meg először egy oklevélben külön a vár és a falu.
Több országgyűlés színhelye
volt (1463, 1465, 1518).
Itt gyülekezett 1526-ban II.
Lajos Mohácsra induló serege is.
Napjainkban a település két
részből áll, Tolna inkább városias, Mőzs inkább falusias.
Érdekesség, hogy az egyik
leghosszabb Tolnai utca számozása az egyik oldalon elindul, majd az utca végén
a másik oldalon „visszakanyarodik”.
 |
| Kékfestő műhely |
Így lehetséges, hogy a
Bajcsy-Zsilinszky utca 116-os házával szemben találjuk a 12-es számú
épületet. (Idegen postás vakarhatja a
fejét!)
A város műemlékei közül
említést érdemel az 1773-ban, barokk stílusban emelt római katolikus templom, a Bajcsy-Zsilinszky és Madách utcai eklektikus
épületegyüttes, a Hősök terén létesített Emlékpark (az első és a második
világháborús, illetve 56-os emlékművel), valamint a Festetics udvarház.
 |
| Sztárai Mihály Gimnázium |
Az egykori huszár-, majd szovjet laktanya ma a Sztárai
Mihály Gimnázium otthona.
A 19. században
szabályozták a Duna
déli szakaszát, a tolnai ág eliszaposodott, így a város megmenekült az állandó
árvízveszélytől, de kikötőjét elveszítette, a halászatot jelentősen sújtotta az
intézkedés, és a vízimalmokat is át kellett telepíteni.A selyemfonó 1900 és 1971 között működött, ma
kis múzeum állít neki emléket.1989-ben Tolnához csatolták Mözs
községet,
ezzel egy időben városi rangot kapott. |
| Szentháromság szobor |
Látnivalók:
Tolnai Kékfestő Műhely és Múzeum
Festetics-kastély
Szentháromság-szobor (1790)
Katolikus templom (1773)
Kálvária-kápolna (1779)
Mözsi templom (1822)
Selyemfonó-emlékszoba
A tolnai hernyóselyem-fonoda 1900. tavaszán kezdte meg a selyemfonalgyártást, ami hetvenegy évi folyamatos termelés után 1971. augusztusában fejeződött be
Textil-emlékszoba
Garay-kastély
MAG-Ház Turisztikai Látogatóközpont
Holt-Duna
 |
| Nepomuki Szent János szobor |
Itt született 1130-ban II. Géza magyar király
Az 1720-ból származó Nepomuki
Szent János szobor nemcsak Tolna, hanem a megye egyik legrégibb barokk szobra,
a vízi emberek védőszentje. A Hősök tere és az Árpád utca találkozásában áll.
Feltehetően az 1061-ben
alapított bencés apátság szerzetesei kezdték építeni a várpincét, hogy az
apátságnak járó bort legyen hol tárolni.
 |
| selyemgubók |
 |
| Hernyóselyem Fonoda |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése