Csodaszép Magyarország 310. Szálka

Grábóc templom

Szálka

V  alakú község

A Szekszárdtól 12 kilométerre, a Szekszárdi-dombvidék mélyén, a Lajvér patak völgyében megbúvó, sajátos  V  alakot formázó községet tiszta levegője,

5,7 hektáros mesterséges tava,  vadban gazdag erdői teszik vonzó úti céllá.

Két völgyben, a szekszárdi dombvidék déli részén, erdős vidéken fekszik.

Kápolna

A falu határában, a domb tetején látható, 1891-ben épült katolikus Mausz-kápolna mellől csodálatos kilátás nyílik a Duna menti tájra.
A kápolna elnevezése Krisztus emmauszi útját idézi.

A település a honfoglalás idején jött létre, évszázadokon át apró falu volt. 1015-ben említették először Zaka néven. Az 1300-as évek elején már temploma is volt.

1946-ban a német lakosság nagy részét kitelepítették Németországba, helyükre magyarokat költöztettek; az első magyar telepeseket a Heves megyei Erdőkövesdről hozták.

Látnivalók:
Mayer kápolna (19. század végén épült, a 2000-es években felújították)
 A kápolna azon a ponton áll, ahol a Szekszárdi-dombság találkozik a Sárközzel. Mellőle felejthetetlen kilátás nyílik az egész Duna-mentére, Sárközre. Jól látszik Szekszárd, Decs, Várdomb, Bátaszék és jó idő esetén még Baja is. A kápolna a 19.sz. végén épült és a 2000-es években újították fel.

Szálka központja

A Mayer kápolna másik ismert neve a Mausz kápolna. Ez a bibliai Emmausz, illetve a valamikori "Emmausz-járás" nevű népszokás nevét őrzi. A faluból ehhez a kápolnához mentek fel húsvét után a hívek, hogy megemlékezzenek az emmauszi tanítványok és Jézus útjára.

A bibliai Emmausz,  falu a Bibliában, ahol az úgynevezett „emmauszi vacsora” során, a kenyér megtörése közben két tanítványa felismerte a feltámadt Jézust.

 

 

Művésztelep

Szálkai bika
 A központban Szálka büszkesége áll, az 1891-ben elejtett "szálkai bika" pontos mása. Agancsa az első olyan nyilvántartott trófea volt, mely hosszú ideig, közel 60 évig vezette a világranglistát!
Az elbeszélések szerint ( Mayer Károly erdőmérnök fia) a szarvast Reinspach János szálkai vadász lőtte.

Szarvas-kút

 A Szarvaskút név nem véletlen, ugyanis nappal is gyakran látni erre szomjas bikákat, őzeket. A mai napig közkedvelt kirándulóhely. a forrás és környéke 1979-ben lett felújítva.

Szálkai tó

Szálkai-tó

 A Lajvér-patak medrébe került völgyzáró gát által mesterségesen létrehozott tó 57 hektár vízfelülettel rendelkezik, mintegy 3 millió köbméternyi tiszta, ma is szinte ivóvíz minőségű víztömeggel. Igen intenzíven halasított, főleg ponty, amur és süllő - de egyre inkább fehér halak is foghatók.

Szálka, Panzió