Csodaszép Magyarország 255. Zamárdi

Kőhegyi kilátó

Zamárdi

A Szamárkő falva

Zamárdi a Balaton déli partján, Somogy megyében, a Siófoki járásban, Siófok és Balatonföldvár között fekvő város. Neve 1932 és 1943 között Balatonzamárdi volt

A déli part egyik legkedveltebb fürdővárosa Zamárdi, amely mára szinte egybeépült Széplakkal és Siófokkal.

A lakott terület legmagasabb pontja a Kőhegy (176 m).
Megközelíthető a 7-es főúton, az M7-es autópályán, illetve a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonalon.

Tájház

A falu nevét a mellette álló, 174 méter magas kőtömbről, a Szamárkőről kapta, amelyhez turistaút vezet.

A település neve először 1082-ben tűnik fel Scamard alakban egy határjárási iratban, majd 1171-ben Zamardként egy hiteles oklevélben. Nevét a 13. századtól Somárd, Somárdi, majd a 18. századtól Szamárdi alakban írták. Zamárdiként először egy községbírói számadásban szerepelt 1828-ban.

A község Fő utcájában található Tájházban tájtörténeti és néprajzi kiállítás fogadja a vendégeket.

1939-ben, Lengyelország lerohanása után itt létesült az első gimnázium és líceum a Magyarországra menekült lengyelek számára. 1980-ban emléktáblát avattak az egykori iskolaépület falán, amelyben akkor a Fővárosi Gyermekotthon és Általános Iskola működött.

2008. július 1-jén kapott városi címet.

A város egyik legfőbb nevezetessége a Szamárkő. A Szamárkő a város nyugati végén, a Kiserdő szélén található.

A Szamárkő legendája: A képződményhez több legenda is kapcsolódik. Az egyik szerint erre járt a gyermek Jézus Szűz Máriával és Szent Józseffel szamárháton. A kő mellett elmenve, a szamár odakapott a szikla oldalán kinőtt fűcsomóhoz, ezért lett a kő neve Szamárkő. A kisebb kövön látható két nyom pedig Jézus lábnyoma és a szamár patájának nyoma. Más legendák pedig arról szólnak, hogy a követ a tihanyi tűzhányó vetette mostani helyére, vagy éppen a vízözön hagyta ott. Egy régebbi balatoni ismertető szerint pedig a Szentföldről hozták a keresztes lovagok.

Hősök kápolnája

A kirándulóúton megközelíthető Kőhegy tetején található kilátóból gyönyörű panoráma tárul elénk. A 2000-ben, a Millenium emlékére épült kilátó helyén egykoron a tihanyi apátság présháza állt egészen 1948-ig.

A Kőhegyre a Zamárdi vasútállomásról induló sárga jelzésű túraútvonalat követve juthatunk fel

A Tengeri Akváriumban a látogatók különleges élőlényeket, többek között remeterákot, szirti cápát, tengeri pókot, doktorhalat is láthatnak.

A Kálvária-dombon álló Hősök-kápolnája (1934) neobizánci stílusban épült, Gecse Viktor tervei alapján, s ma a két világháború áldozatainak állít emléket.

A Honfoglalás emlékmű (1996) Szervátius Tibor alkotása.

Zamárdi temploma

A Fő utcában található római katolikus templom 1771 és 1774 között épült barokk stílusban. Az oltárkép, a szószék és a keresztelőkút műemléknek számít. A templom nyaranta hangversenyek helyszíne, búcsúja szeptember elején van (Kisboldogasszony). A templom előtt kőkereszt áll, amely 1862-ből származik. Mögötte Nepomuki Szent János szobra áll egy falazott fülkében, amely szintén műemlék.

Magyar fájdalom szobor

A Magyar fájdalom című szobor a vasútállomás közvetlen szomszédságában, a Szabadság téren található és Margó Ede (1872-1946) szobrászművész alkotása. A magyar fájdalom emlékművét a Trianoni békeszerződés miatt érzett fájdalmának kifejezésére ajándékozta a városnak. A szobor egy izmos férfialakot ábrázol, aki csónakjában a viharos vízen hánykolódik és ezzel a magyarság magányos küzdelmét testesíti meg. Csak 1956-ban kerülhetett ismét köztéren kiállításra.

 

MIG gyakorlógép

Military park (Szent István utca, a Magyar Néphadsereg muzeális eszköz- és gépparkja, a második világháborúban és az ötvenes, hatvanas, hetvenes években használt tankok, rakétalövők és egyéb harci eszközök kiállítása).

Néprajzi gyűjtemény