2017. május 6., szombat

Csodaszép Magyarország 257. Kőröshegy

Viadukt


Kőröshegy

Középkori épületegyüttes

A Balaton déli partjától 3 km-re, egy völgyben fekszik. Mára összeépült Balatonföldvárral.
Kőröshegy legfőbb vonzereje a községen áthaladó út mellett álló Ferences Rendi Templom és az egykori kolostor épületegyüttese, illetve annak romjai (a kolostor a 18. században elpusztult).
A templomot a 14-15. században emelték gótikus stílusban, igaz, ez a többszöri átépítés miatt már csak részleteiben látható.
Szent Ferenc templom

A templomban tartott orgonakoncertek és zenei rendezvények maradandó élményt kínálnak az érdeklődőknek.
A római katolikus templomot  gótikus stílusban építette: Báthory István országbíró.
A templom teljes hossza kívülről 33,7 m. Az aránylag hosszú szentélye 14,5 m, szélessége 7,7 m. A hajó 16,1 m hosszú és 8,9 m széles. A templom nyugati kapuja fölött kerek ablak az ún. rózsaablak vagy Szent Katalin kereke található, melyben egy középső hatszöget kőrácsos halhólyagmintával díszítettek.
Református templom

Református templom  Miután a török elhagyta a falut, a templomot leromboltatta és felégette. A ma is fennálló templomot 1813 tavaszán kezdték építeni, 1818 augusztusában készült el. Renoválása 1987-ben és újabban 2004-ben történt.


A faluból Kaposvár felé haladva az út jobb oldalán áll az 1790 körül épült késő barokk Széchenyi-Kastély, amelynek utolsó tulajdonosa Széchenyi Zsigmond, a híres vadász volt.








 
Széchenyi Kastély
A Széchenyi-kastélyt Széchenyi György, a pölöskei és egervári végházak főkapitánya építtette 1680 körül. Erre az épületre vagy ennek helyére épült a jelenlegi késői barokk kastély 1780 körül. Leghíresebb lakója a vadász-író Széchenyi Zsigmond 1923-tól, nyolc éven keresztül , 1931 őszéig lakott a kastélyban. Itt született meg első máig is nagy sikerű műve – első vadászexpedíciójának élményéből – a Csui.

 
Nevének eredete
A legnagyobb valószínűség szerint a kőrisfáról kapta nevét. Ez a fafaj ennek a területnek jellemző fája. A középkori határleírásokban Kreuris tue (azaz Kőristő), mint határjel szerepel. A „-hegy” utótag Somogyban csak dombot jelent, Kőröshegyet félkörben dombok veszik körül.
Darnay Kajetán szerint egy szittya király neve volt Kőrös, akinek országa Ázsiában terült el. Népe magával hozta ezt a nevet, és elhelyezte Magyarország számtalan helyére.
Népi etimológia szerint: mivel a falut körös-körül hegy veszi körbe, erről kapta a nevét.
Oláh Miklós esztergomi érsek 1536-os írásában Kereszthegynek nevezi.
Parasztház


A településen népi parasztházak találhatók:. A fehérre meszelt, oromfalas, nádtetős parasztházak legattraktívabb része az oszlopos, boltíves tornác.






Muskátli Vendéglő

A Kőröshegyi völgyhíd viadukt az M7-es autópályán, Magyarország leghosszabb hídja.
A kiválasztott nyomvonalat – és annak részeként a völgyhíd megépítésének szükségességét – számos kritika érte, elsősorban magas költségei miatt; ennek elsődleges oka, hogy az engedélyeztetés jogszabályi háttere miatt a gazdaságossági szempontokat felülírták az önkormányzati érdekek. Maga a műtárgy ugyanakkor vitathatatlanul egyedülálló mérnöki alkotás, melynek építése során csúcstechnológiákat alkalmaztak.
A Balaton partjától 2–3 km-re húzódó változat Balatonföldvár és Kőröshegy települések között vezetett volna. A tervező és az Autópálya Igazgatóság ezt tartotta a legkedvezőbbnek és legköltséghatékonyabbnak; a lakossággal csak ezt a változatot egyeztették. Ez a nyomvonal azonban lakott területet átvágva haladt volna, ezért az érintett önkormányzatok nem járultak hozzá (abban az esetben sem, ha föld alá süllyesztették volna), ennek hiányában pedig nem kaphatott építési engedélyt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése