Viadukt |
Kőröshegy
Középkori épületegyüttes
A Balaton déli partjától 3 km-re, egy völgyben fekszik.
Mára összeépült Balatonföldvárral.
Kőröshegy legfőbb vonzereje a községen áthaladó út mellett
álló Ferences Rendi Templom és az egykori kolostor épületegyüttese, illetve
annak romjai (a kolostor a 18. században elpusztult).
A templomot a 14-15. században emelték gótikus stílusban,
igaz, ez a többszöri átépítés miatt már csak részleteiben látható.
Szent Ferenc templom |
A templomban tartott orgonakoncertek és zenei rendezvények
maradandó élményt kínálnak az érdeklődőknek.
A római katolikus templomot gótikus
stílusban építette: Báthory István országbíró.
A templom teljes hossza kívülről 33,7 m. Az aránylag hosszú szentélye 14,5 m, szélessége 7,7 m. A hajó 16,1 m hosszú és 8,9 m széles. A templom nyugati kapuja fölött kerek ablak az ún. rózsaablak vagy Szent Katalin kereke található, melyben egy középső hatszöget kőrácsos halhólyagmintával díszítettek.
A templom teljes hossza kívülről 33,7 m. Az aránylag hosszú szentélye 14,5 m, szélessége 7,7 m. A hajó 16,1 m hosszú és 8,9 m széles. A templom nyugati kapuja fölött kerek ablak az ún. rózsaablak vagy Szent Katalin kereke található, melyben egy középső hatszöget kőrácsos halhólyagmintával díszítettek.
Református templom |
Református templom
Miután a török elhagyta a falut, a templomot
leromboltatta és felégette. A ma is fennálló templomot 1813 tavaszán kezdték
építeni, 1818
augusztusában készült el. Renoválása 1987-ben és újabban 2004-ben történt.
A faluból Kaposvár felé haladva az út jobb oldalán áll az
1790 körül épült késő barokk Széchenyi-Kastély, amelynek utolsó tulajdonosa
Széchenyi Zsigmond, a híres vadász volt.
Széchenyi Kastély |
A Széchenyi-kastélyt
Széchenyi György, a pölöskei és egervári végházak főkapitánya építtette 1680 körül. Erre az
épületre vagy ennek helyére épült a jelenlegi késői barokk
kastély 1780
körül. Leghíresebb lakója a vadász-író Széchenyi Zsigmond 1923-tól, nyolc éven
keresztül , 1931
őszéig lakott a kastélyban. Itt született meg első máig is nagy sikerű műve –
első vadászexpedíciójának élményéből – a Csui.
Nevének eredete
A legnagyobb valószínűség szerint a kőrisfáról
kapta nevét. Ez a fafaj ennek a területnek jellemző fája. A
középkori határleírásokban Kreuris tue (azaz Kőristő), mint határjel
szerepel. A „-hegy” utótag Somogyban csak dombot jelent, Kőröshegyet
félkörben dombok veszik körül.
Darnay Kajetán szerint egy szittya
király neve volt Kőrös, akinek országa Ázsiában
terült el. Népe magával hozta ezt a nevet, és elhelyezte Magyarország
számtalan helyére.
Népi etimológia szerint: mivel a falut körös-körül hegy
veszi körbe, erről kapta a nevét.
Oláh Miklós esztergomi érsek 1536-os írásában Kereszthegynek
nevezi.
Parasztház |
A településen népi parasztházak találhatók:. A fehérre
meszelt, oromfalas, nádtetős parasztházak legattraktívabb része az oszlopos,
boltíves tornác.
Muskátli Vendéglő |
A Kőröshegyi völgyhíd viadukt az M7-es autópályán, Magyarország leghosszabb hídja.
A kiválasztott nyomvonalat – és annak részeként a völgyhíd megépítésének szükségességét – számos kritika érte, elsősorban magas költségei miatt; ennek elsődleges oka, hogy az engedélyeztetés jogszabályi háttere miatt a gazdaságossági szempontokat felülírták az önkormányzati érdekek. Maga a műtárgy ugyanakkor vitathatatlanul egyedülálló mérnöki alkotás, melynek építése során csúcstechnológiákat alkalmaztak.
A kiválasztott nyomvonalat – és annak részeként a völgyhíd megépítésének szükségességét – számos kritika érte, elsősorban magas költségei miatt; ennek elsődleges oka, hogy az engedélyeztetés jogszabályi háttere miatt a gazdaságossági szempontokat felülírták az önkormányzati érdekek. Maga a műtárgy ugyanakkor vitathatatlanul egyedülálló mérnöki alkotás, melynek építése során csúcstechnológiákat alkalmaztak.
A Balaton partjától 2–3 km-re húzódó változat Balatonföldvár és Kőröshegy
települések között vezetett volna. A tervező és az Autópálya Igazgatóság ezt
tartotta a legkedvezőbbnek és legköltséghatékonyabbnak; a lakossággal csak ezt
a változatot egyeztették. Ez a nyomvonal azonban lakott területet átvágva
haladt volna, ezért az érintett önkormányzatok nem járultak hozzá (abban az
esetben sem, ha föld alá süllyesztették volna), ennek hiányában pedig nem
kaphatott építési engedélyt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése