Csodaszép Magyarország 268. Balatonszentgyörgy

Csillagvár

Balatonszentgyörgy

Vadászházból  „végvár”

Balatonszentgyörgy a Balaton délnyugati csücskénél fekszik, a Zala folyó és a 7. sz. főközlekedési út között, a Kis-Balaton Természetvédelmi Terület határában.

Templom

 A község a déli Balaton-part és Somogy megye kapuja. Aki a Budapest-nagykanizsai főút felől érkezik hozzánk gépkocsival, a Somosi dombtető gyönyörű panorámája fogadja. Elérhető távolságban ott csillog a Balaton víztükre; kicsit lejjebb a völgyben már Balatonszentgyörgy látható, a házak közül kiemelkedő római katolikus templomával.

Vasútállomás

A település a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal mellett található. Innen indul a Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk vasútvonal.
Római és népvándorlás kori leltek is bizonyítják, hogy Balatonszentgyörgy és Fenékpuszta között ősi, balatoni átkelőhely volt. Területükön az első ismert helységnév a Besenyő, a honfoglalás utáni időből
.Szentgyörgy S. Georg módon írva szerepel a 16. századi térképen. Névadó templomával először 1298-ban került oklevélre. A templom a mai temetőben állt. A 15. században Mentő-Szentgyörgy és Sárköz-Szentgyörgy alakban fordul elő.
Mai nevével 1722-ben alakult községgé. Addig Balatonberény pusztájaként szerepelt.

Battyánpusztai Kastély

A Balatontól néhány kilométerre, az egykori római kereskedelmi út mentés fekvő község nevezetes látványossága az 1820-23-ban emelt Csillagvár,, Festetics László egykori erődszerű vadászlakában ma a végvári életet bemutató kiállítás látható.

Balatonszentgyörgytől alig 1,5 km távolságra fekszik Battyánpuszta, mely közigazgatásilag Balatonszentgyörgy település része.

A battyánpusztai kastélyt és a hozzá kapcsolódó uradalmi épületeket 1945-ben államosították. Itt működött a Balatoni Nádgazdasági Vállalat, illetve a Dunántúli Nádgazdaság battyánpusztai telephelye, melyben az építkezéseknél használt nádszövetet és nádpadlót gyártották.
 

Strand

Az 1990-es évek közepén egy német vállalkozó megvásárolta és felújíttatta az épületet. és a fűrészüzemet is tovább működtette.
Csillagvár Múzeum
Családok kedvenc kirándulóhelye
Állandó kiállítás: Európa legnagyobb plüssmaci kiállítása és középkori életpanoptikum. Másfél hektáros pihenőpark, parkoló, csárda. 

Gulyás Csárda

A közel másfél hektárnyi bekerített területen várjuk vendégeinket. A volt grófi istállóból kialakított csárda is várja vendégeit.
Gulya Csárda: Balatonszentgyörgy határában, Keszthelytől 12 km-re, a 76-os főút mellett található. Közel van a sármelléki Fly Balaton repülőtér (kb. 10 km), valamint az M7-es autópálya két lehajtója is. A Balatont körbeívelő kerékpárút itteni szakasza az étterem előtt kanyarogva szeli át a tájat. A bicajosok számára külön menüajánlattal kedveskedünk.

Amíg az ételre várnak, a gyerekek sem unatkoznak! Az éttermet hatalmas, füves-fás terület öleli körbe – biztonságos távolságra az úttól. A füves területen az önfeledt szórakozást a játszótéren fából készült szabadtéri játékok és homokozó biztosítják. Az étterem tetején kis kilátó található, ahonnan gyönyörű panoráma tárul Balatonszentgyörgyre; a közeli Kis-Balaton Természetvédelmi Területre; a híres-nevezetes, közelben legelő szürkemarha gulyára.

Magyar szürke

Csodaszép Magyarország 267. Balatonkeresztúr

Festetics kastély

Balatonkeresztúr

Grófi arckép a falon

A Balaton déli partján, annak is a nyugati végén található Balatonkeresztúr, éppen ott, ahol a tó mellett futó 7-es főút Nagykanizsának tartva délre kanyarodik. 

Utak és vasutak kereszteződésében fekszik a település, egyes feltételezések szerint e sajátosságra utalhat a neve is, bár az eredetről számos elképzelés él.

A Balatonkeresztúr község története című könyvben olvashatunk arról is, hogy a falu első birtokosa a Keresztúry család volt 1433-tól. A szerző valószínűsíti: nagyobb az esélye annak, hogy a család kapta a nevét a faluról és nem fordítva, amint azt némelyek vélik. 

Templom

A község jelentős emléke  a Szent Kereszt Felmagasztalásának tiszteletére épült barokk templom (1753-58).

Barokk templom, melyet Festetics Kristóf építtetett. A karzat és a templomhajó a középkori templom maradványaiból épült. Kereszt formájú alappal bír, a tornya kétemeletes, az oldalfalakon 3 hegedűtok ablak található. A kupolát, valamint az oldalfalakat értékes, színgazdag, bibliai témájú freskók, girlandok díszítik.

Műemléktemplom

Az épület érdekessége, hogy freskóiról az építtető, Festetics Kristóf és felesége Szegedy Judit  - ferencesek társaságában – tekint a nézelődőre.

A nemesi család sarját az oratóriumablakban, míg nejét a hajó festett ablakában örökítette meg a képek festője.

Rózsakert Étterem

Állomás

Rózsakert Étterem:
Kellemes környezetben, családias hangulatú kisvendéglőben házias ízekkel, mosolygós kiszolgálással és hagyományos vendégszeretettel várjuk kedves vendégeinket.

Csodaszép Magyarország 266. Somogyvámos

Krisnavölgy

Somogyvámos

Egy lúdtojáson 1202 patkó

A nyugalom völgye

Somogyvámos a Balatontól délre a Fonyód és Kaposvár közötti úton található. A települést dombok veszik körül, amelyeken rétek és ösvényekkel szabdalt kisebb erdők váltják egymást. Lengyeltóti a legközelebbi város, kb. 14 kilométerre található. A településnek nincs saját vasútállomása, de a Kaposvár–Fonyód vonalon Somogyvártól autóbusszal lehet eljutni.

A faluhoz tartozó Gilye vagy Gilla elhagyott temetője még ma is látható, benne egy 1921-ben emelt kőkereszt áll. A másik ősi település Remetepuszta volt, emlékét ma már csak két 196 éves kőkereszt őrzi.

Pusztatorony

Somogyvámos látszólag nem különbözik a többi kicsiny somogyi falutól:  egy főút, néhány utca, 820 lakos.

De az az egy főút, amely végigkanyarog a községen igen izgalmas látnivalókkal büszkélkedhet.

A faluba érve máris tábla jelzi:  Tojáspatkoló kiállítás.
Hanzel László népi iparművész műhely-múzeumának vitrinjeiben sorakoznak a házigazda legszebb remekművei.
Nevezetes világrekordja:  egyetlen lúdtojáson 1202 piciny patkót helyezett fel.

Somogyvámos határában 60 Celsius-fokos termálvizet találtak.

A település szélén áll egy 12. századi toronytemplom, a Pusztatorony.
Román stílusú ugyan, de karcsú, égbetörő tornya azt sejteti, hogy építői a gótika elsajátítására törekedtek.

Elefántszobor

A somogyi dombok között található egy szelet India.
Színes táblák igazítanak útba a Krisna-völgybe.

Bejáratánál míves kapu, az út elején két életnagyságú elefántszobor.

Távolabb tavacskák, emlékhelyek, a dombtetőn maga a templom a szentéllyel.

Minden körbejárható, megtekinthető, az ott élő hívők nagy örömmel vezetik a látogatókat.

Az ebédlőben a szerzetesek aznapi – vegetáriánus – menüjét is megkóstolhatják.

Délben a szentélyben található oltár függönyét összehúzzák, hogy a szerzetesek elvégezhessék az ilyenkor szokásos szertartást.

A templom belseje

Az ebédből először mindig Krisnát és kedvesét kínálják meg.

Krisna divat:  a nők 5-6 méter hosszú, test köré tekerhető ruhát (szárit) viselnek, ami rendkívül színes. Kivéve az özvegyasszonyoké. Az övéké fehér.

A férfiak fehérben járnak, kivéve, aki nem szeretne családot, vagy már idős. Azoké narancsszínű.

A Krisna-tudat négy alapelve:

Kegyesség:  Nem bántják az állatokat, vegetáriánusok.

Lemondás: Nemi életet csak gyermeknemzés céljából élnek a házastársak.

Tisztaság:  Kábító tartalmú szereket (kávé, cigaretta, alkohol, drog) nem fogyasztanak.

Igazmondás: Nem játszhatnak szerencsejátékot sem.

Ruházat

A házasságkötést alaposan meg kell gondolni, mert válásra nincs mód.

Csodaszép Magyarország 265. Somogyvár

Széchenyi kastély

Somogyvár

Történelmi emlékhely

Somogy megyében, Lengyeltótitól délre, Lengyeltóti, Öreglak és Somogyvámos közt fekvő település.
Vonattal megközelíthető a Kaposvár–Fonyód-vasútvonalon.

Bencés apátság

Az 1091-ben felépült Szent Egyed Bencés templom és Monostor a középkori Magyarország déli részének kultikus és kulturális centruma volt mintegy 500 éven keresztül.

A Bazilikát és az Apátságot  Szent László király alapította.

. A közeli Kupa-várhegyen végzett ásatások során egyértelműen bizonyították, hogy az 1091-ben Szent László király által felszentelt Szent Egyed bencés monostor körül valószínűleg csak a 12. században épült várfal.

1095-ben itt temették el Lászlót. Holttestét később vitték át a nagyváradi templomba.

Mára az egykor hatalmas épületcsoport csupán romjaiban tekinthető meg, ám a látvány még így is lenyűgöző.

Az Apátság romjai

A romkert Pusztaszer és Mohács mellett a harmadik Történelmi Emlékhely az országban.

2003-ban egy újabb elemmel, a háromemeletes kilátóval bővült az Emlékpark.

Szentesica forrás

500 méterre az emlékhelytől az erdőben található a Szentesica forrás, ahol két kopjafa és egy emlékkő áll.

A legenda szerint Szent István a Koppány felett aratott győzelme után e helyütt pihent meg  és mosta meg véres kezét az itt álló kútnál, amelyet aztán meg is áldott.

A település 1989 óta minden évben megrendezi az alapító Szent Lászlóhoz kapcsolódó kupavári napokat.

A somogyvári monostorban őrizték a Halotti beszédet tartalmazó híres Pray-kódexet, amely

azután az Országos Széchenyi Könyvtár féltett kincse lett.

Emlékhely                            

Nevezetességei

 Szent Egyed bencés apátság romjai (felszentelve: 1091-ben)

Széchenyi-kastély

Szentesica forrás

 Műemlék római katolikus templom (1842), amelynek orgonája (egy országosan is egyedülálló, kétmanuálos, tizenhatregiszteres König-orgona) 2015-ben elnyerte az Örökségünk – Somogyország Kincse díjat.

Széchenyi kriptája

Római katolikus templom

Csodaszép Magyarország 264. Fonyód

Kikötő

Fonyód

A Badacsony kilátója

Nevét a 'fon' igére vezetik vissza: királyi fonónépek lakták, akik gyékényt, fűzvesszőt, hálót fontak.

Fonyód a Balaton délnyugati partjának legnagyobb városa, s rengeteg panzióval, étteremmel és szórakozóhellyel várja a kikapcsolódásra vágyókat.

Közigazgatásilag Fonyódliget, Bélatelep és Alsóbélatelep is Fonyód részét képezi. Utóbbi a város központjától mintegy két kilométerre, a Fonyódi-hegy nyugati lábánál fekszik, a Balaton partján. Hosszában húzódik a 7-es főút. 

Vasútállomás

Vasúti csomópont: itt ágazik ki a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonalból (Déli Vasút) a Kaposvár–Fonyód-vasútvonal, ezenkívül saját kikötővel is rendelkezik.

Mindemellett azzal is büszkélkedhet, hogy a 233 méteres Vár hegyről, a 207 méter magas  Sípos hegyről vagy akár a város vízpartja mellől nyílik talán a legszebb kilátás a szemközti Badacsonyra. 

Várhegy, Kilátó

Fonyód Bélatelepi részén – amelyet az egykori birtokosról Zichy Béláról neveztek el – a
19-20. század fordulójára épült lakok (Huszka-villa, Törley-villa, Ripka villa stb) várják, hogy felfedezzék szépségüket.

1894-ben alakították meg a Balaton–Fonyódi Bélatelepet, s a századfordulóra előkelő villasor épült.

Katolikus templom

A templom utcában található az 1902-ben épült katolikus templom.

Itt nyílik a tóba a Balaton leghosszabb mólója, amely 464 méter hosszú.

Fonyód legrégebbi emléke azonban az egykori palánkvár, az Alsóvár, amelyet a közelmúltban újítottak fel, s tettek látogathatóvá.

Alsóvár

Minden év augusztus 3-án várjátékokkal szórakoztatják itt a turistákat.

A Fonyódi Nyári Fesztivált hagyományteremtő jelleggel hívták életre. Erre esik a fonyódi vár egykori védőinek tiszteletére tartott megemlékezés, amelyen korhű jelmezbe öltözött lovasok, íjászok tartanak bemutatót a feltárt és helyreállított Fácános Palánkvárnál

1957-ben kezdték meg a meleg víz utáni kutatást is, aminek eredményeként szénsavas vizet találtak, s ettől kezdve ismert ’Fonyódi’ néven az ásványvíz.

Törley villa

Helyi, megyei és országos összefogás eredményeképpen sikerült egy 100 éves villaépületet újjávarázsolni, s Bélatelepen a Bartók Béla u. 3. sz. alatt kapott helyet a Fonyódi Múzeum a régi mozi épületében, ahol az állandó helytörténeti és néprajzi anyag mellett a Balaton állat- és növényvilágával, a természetvédelem fontosságával ismerkedhetnek a látogatók.

Fekete István: A koppányi aga testamentuma cselekményének fontos helyszíne Fonód (Fonyód) végvára.

Szép kilátás

Csodaszép Magyarország 263. Somogybabod

Ez ám a szórakozás!

Somogybabod

Dagonyázó autók

Somogybabod egy kis Somogy megyei település, Kaposvártól mintegy 40 kilométere fekszik, 550 lakosa van.

Balatonlellétől délre a 67 sz. főút halad át Somogybabodon.

A falu az évről évre itt megrendezendő autós derbiről vált híressé.

A pályákon több kategóriában versenyezhetnek az indulók, akik autókkal a sárban félig elmerülve küzdenek egymással és a feláztatott talajjal – mindezt a nézők nagy örömére!

Izgalmas ?   Veszélyes

A somogybabodi Nemzetközi Off Road Fesztivál Európa legnagyobb terepjáró-autós találkozója. Nyolc országból több mint 1000 4x4-es jármű ad egymásnak randevút a Balaton mellett a három nap alatt több mint 50 000 érdeklődő látogat el ide. A 100 hektáros területen hét versenyszámban mérik össze tudásukat a versenyzők. A fesztivál hangulatról számtalan kiegészítő program gondoskodik a sörfesztiváltól az erőversenyeken keresztül a koncertekig. A találkozón az off-road szerelmesei mindent megtalálnak, ami szem, szájnak ingere. Hagyományszerűen minden évben, több fronton zajlanak az események: a rendkívül közkedvelt dagonya, a dombok rejtekében megbújó katlan, siratófalak mellett 2011-ben négy új, rendkívül látványos pályarésszel bővült a terep.

Inkey kúria

Nevezetessége a sártengeren kívül az Inkey-kúria vagy Inkey-kastély.

A XIX. század közepén az egyik itteni földbirtokos építette az Inkey-kúriát. Az épületet 1995-1996-ban felújították, ma vadászházként üzemel.

Viszont egész másról is híres a falu.

A faluban élőket, akik egész életüket végigdolgozták a helyi termelőszövetkezetben, egész egyszerűen kisemmizték. Nagyjából 80 családot károsítottak meg. A szülői jussból illetve vagyonból egy forintot se kaptak.

Megérkeztünk

 

 

 

A helyiek heves tiltakozása ellenére áron alul adták el a szövetkezetet.

Az egyik vevő Dr Fenyvesi Csaba, mellékesen háromszoros olimpiai bajnok tőr-és párbajtőrvívásban.  . Fenyvesi még a település egyetlen nevezetességéből az Off Roadból is hasznot húz, hiszen a területre vezető út használatáért közel ötszázezer forintot kér.

Szerelni is kell

Csodaszép Magyarország 262. Balatonszárszó

József Attila Múzeum

Balatonszárszó

Öngyilkosság vagy baleset ?

Balatonszárszó nagyközség Somogy megyében, a Siófoki járásban. Első írásos említése 1082-ből származik. 1922 előtt Szárszónak hívták. 1973-ban nagyközséggé nyilvánították. 

Állomás

Szomszédos települései keletről Balatonföldvár, nyugatról Balatonőszöd és Balatonszemes, míg délről Szólád. A településnek saját lehajtója van az M7-es autópályáról, valamint áthalad rajta a 7-es főút és a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal.

Szárszó neve feltételezhetően az 1082-ből ismert szárazaszó (száraz völgy) szóból ered, amelyet akkor Zarrosozow alakban írtak. Ez a név az idők folyamán egyszerűsödött.

Árpádházi Szár László szobra

Más vélekedés szerint a település névadója Szár László árpádházi herceg, akit egyesek Koppány vezérrel azonosítanak.19. századi térképeken már mindenhol a Szárszó név szerepel

Két halhatatlan zseni, két összetartozó lélek, József Attila és Latinovits Zoltán, korunk ellentmondásos egyéniségei voltak, s végül szomorú sorsuk is egy lett:  életüket vasúti szerelvény oltotta ki.

Szárszón, nem messze a vasútállomástól található a Horváth-kert panzió, ahol József Attila töltötte  utolsó napjait.

Sokak szerint öngyilkosságot követett el, mások szerint, köztük nővére József Jolán is úgy tartják, hogy át akart bújni a vasúti kocsik között, ám a szerelvény közben elindult.

József Attila emlékmű

Dr Garamvölgyi László is azt állítja könyvében, hogy Szárszón baleset történt.
Szerinte az öngyilkos a vonat elé ugrik, nem pedig bemászik alája.
Kriminalista fejjel ez így gondolható.
(Az én vasutas fejemmel viszont azt kérdezem, hogy ugyan milyen céllal is mászott be a vonat alá?)

A ház hat termében követhető végig a költő élete (az utolsó teremben az elszakadt inge és egy  vasúti sín emlékeztet a szomorú végre).

A költőt a szárszói temetőben temették el, majd 1942-ben a budapesti Kerepesi temetőben került örök nyugalomra.

A temetőben, ahol először eltemették (de később Budapestre szállították), 1981-ben emlékművet állítottak.

A hivatalos József Attila Emlékmúzeum 1972-től fogadja a látogatókat. A költő születésnapján, 1997. április 11-én egy teljesen új, a helyhez jobban illeszkedő kiállítást avattak fel.

Templomtér

A települést 1973-ban nagyközséggé avatták. Balatonszárszó 2003-ban elnyerte a legvirágosabb község címet, ezzel kijutott a nemzetközi versenyre. A nemzetközi ENTENTE FLORARE EUROPE 2004 versenyben a községek kategóriában ezüst fokozatot ért el.



 

Szökőkút

Csodaszép Magyarország 261. Balatonlelle

Kishegy

Balatonlelle,  Balatonboglár

A kellemes vörösbor hazája

A Balaton déli partján, Siófoktól nyugatra, Budapesttől 136 km távolságra fekszik. 

Balatonlelle mh.

Vasúton a Székesfehérvár–Gyékényes vonalon, személygépkocsival és busszal az M7-es autópályán, illetve a 7-es főút és a 67-es főúton érhető el.

A hagyomány szerint a Lelle nevet a kalandozó vezértől, Léltől örökölte a település.

Az 1900-as évek eleji parcellázásokkal indult a fürdőtelep fejlődése.

Balatonboglárt 1979. január 1-jével Balatonlellével összevonták, Boglárlelle néven.
A rendszerváltás után helyi népszavazás alapján került sor a két település önállósodására.

Gömbkilátó

Az átutazó legelőször a Gömbkilátót pillantja meg Várdombon.

Balatonlellén az Afrika-Múzeumot érdemes felkeresni, majd a Ligeti Miklós alkotásait kiállító Kapoli Antal Múzeumot.

A polgármesteri hivatallal szemközt áll a déli part egyetlen vörös kőből épült modern stílusú temploma a vörös kápolna.

A szomszédos Rádpuszta kellemes kikapcsolódási lehetőséget kínál, különösen a lovagolni vágyóknak.

Szt Donát kápolna

A Várdomb messziről is kitűnő látványossága a Xantus János kilátó (A Budapesti Nemzetközi Vásárra készítették, majd itt állították fel).

Nevezetessége még a Vörös és Kék kápolna.
Boglár a dél-balatoni borvidék központja.
Szőlőskislakon a Gaál kastélyban van a Boglári Borok Múzeuma.

Minden év augusztusában rendezik az egy héten át tartó szüreti fesztivált, ami az egész régió egyik legnagyszabásúbb programsorozata.

Vörös kápolna

Nevezetességei

Római katolikus templom (tervezte: Árkai Bertalan és Árkai Aladár)

Kishegy, Szt. Donát kápolna (műemlék, barokk)

Üdülőépület a villasoron : a volt MABI majd SZOT üdülő épülete

Nepomuki Szent János szobor (műemlék, barokk) a Kishegyi út és a Boglárra vezető út találkozásánál

Rádpuszta, Árpád-kori templom műemlék romja

Kapoli Múzeum és Galéria.

Kék kápolna

Rádpuszta, templomrom