Furcsa nevű községeink IX.

Beleznai Kastély  Bugyi

Furcsa nevű községeink    IX:

A helyiek nem törődnek a gúnyolódókkal, inkább annak örülnek, hogy a turistákat vonzzák a különleges hangzású településnevek.

Bugyi:

Bugyi nagyközség Pest megyében, a Dabasi járásban. Budapesttől délkeletre, Áporka, Sári, Taksony, Peszéradacs és Kiskunlacháza közt fekvő település.
Neve a Bud, Budi kezdetű török (avar, hun), vagy ujgur (a szláv eredet nem valószínű) személynévből ered. Első említése 1321-ből való Budymatheusfelde formában (Bugyi Máté földje)
1446-ban Bud néven szerepelt, ekkor Fejér vármegye solti járásához, 1507-ben pedig Bwgh alakban fordult elő, ekkor már Pest vármegyéhez tartozott.

Beleznay János 1730-ban állította fel az itteni reformátusok anyagyülekezetét.
1728-ban a helység már betelepült, melyet "Sig. Bugyiense 1728" körírattal ellátott régi pecsétje is igazol.

Bugyi, az ötezer fős nagyközség Pest megye ékessége. Sokan hiszik, hogy a fehérneműről kapta a nevét, de már a XIV. század óta így hívják – és a női alsó akkor még sehol nem volt.
1885-ben nagy tűzvész pusztított itt, ekkor a település nagyobb része leégett.

Forster kastély

Nevezetességei:

Szégyenkő: Római kori kőoszlop a református templom kertjében, amelyet a református egyház 1783 és 1824 között szégyenkőnek használt.

Beleznay-kastély: Bugyi község legrégibb építészeti emléke ez a műemlék barokk kúria, amelyet Beleznay János (Mária Terézia egykori tábornoka) építtetett az 1730-as években. Római katolikus templom: Szent Adalbert tiszteletére szentelt barokk templom (épült: 1761-1763).

Forster-kastély (ma Vadászkastély)
Tájház.

Történelmi emlékpark

Ondód: 

Debreceni városrész

A Kishegyesi útról megközelíthető városrész - Debrecen nyugati oldalán - kilenc kilométerre fekszik az anyavárostól. A településrészt a régi Bellegelő, Ebes, Hegyes, Cuca és Macs határolja. Már 1571-től a házak után kiosztott földként tartják számon, s így a város legrégebben művelt területe.

Debrecen egyik külterületét nevezik 

Ondódnak, amiről szinte mindenkinek egyből a férfi hím­ivarsejt jut az eszébe. Pedig az elnevezés a honfoglalásra tekint vissza: az Ond és Kondu törzsek nevéből alakult.

Emlékpark

 A település Ond vezérről kaphatta nevét, de egy időben az ondódiak körében fölvetődött, hogy a település egy korábbi elnevezésére, Kishegyesre változtassák. A kezdeményezés azonban elhalt, de mindmáig tetten érhető a település nevével való gúnyolódás. A településre járó menetrendszeri buszokat rendszerint némi képzettársítással illetik az ondó trágár megfelelőjével. Emellett azonban rengeteg olyan helyzet adódik az ondódiak életében, amikor mosolygásra, netalántán szégyenkezésre adott okot a település kétértelmű elnevezés.

Szopok:

Dél-Dunántúli Piros-túra: .. Elmegyünk a Kancsal-, és Rózsa-forrás mellett, majd a szentképekkel és szobrocskákkal díszített haranglábhoz, ... Jobbra fordulva Mecsekfaluba érünk le. A falu régi neve Szopok volt, a lakosság kérésére 1928-ban változtatták Mecsekfalura.

1954-ben Komlóhoz csatolták Kisbattyánt, Mecsekfalut (melynek neve 1928-ig Szopok volt) és Mecsekjánosit, majd 1954-ben Mánfát, mely azonban 1992-ben ismét önálló községgé alakult

Piros-túra útvonal

Mecsekfalu (egykor Szopok) Árpád-kori magyar falu a török hódoltság alatt néptelenedett el. 1726/1727-ben kezdtek a németek betelepedni. 1835 körül települt le első magyar anyanyelvű lakosa; azóta egy-két magyar család mindig élt itt. 1930-ban 17 magyar és 250 német anyanyelvű lakta.
Szopok ‘Komló nyugati városrésze’ [1332–5: Scupuk: Györffy 1:393]. Talán szláv eredetű szn.-ből keletkezett magyar névadással; “régi falu, a magyaroktól Uj Szobáknak neveztetett. Később lett Czojak, Czupok, Szopok”." ‘Szopokról való’, ‘szopoki’

Caluga kolostor

 Csiklóbánya:

Csiklovabánya, 1911 és 1918 között Csiklóbánya , falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

A Csiklova patak mentén hosszan elnyúló falut öt–kilencszáz méteres hegyek veszik körül.

Neve a szláv Čiklo férfinév -ova képzővel ellátott alakjából való.
1437-ben Chiglobanya, 1464-ben Chiglo, 1537-ben Chyglova, 1691-ben Csiklo, 1690–1700-ban Csiklova, 1828-ban German Csiklova és Csiklovár alakban jegyezték.

1718-ban itt építették meg a Bánság első rézolvasztó kemencéjét. 1722-ben réz- és vasbányája és hámorai voltak. 1773-tól a vasat üzemi méretekben kovácsolták is. 1776-ban építették meg második kohóját.

Cigánynegyedéből kiváló zenészek származtak. 1901-ben a telepen román nyelvű cigány iskolát alapítottak.

Nevezetessége:  Öt kilométerre, az erdőben található a Kalugra (Călugară) ortodox kolostor. A hagyomány szerint egy kecskepásztor 1830-ban, miközben kecskéi legeltek, egyházi éneket hallott énekelni. Két falubelije átvizsgálta a környéket, és egy barlangra bukkantak, benne egy szentképpel és egy szerzetes csontvázával. A barlang zarándokhellyé alakult. 1861-ben szentelték föl kápolnáját, amelyet a Roll-hegy tövébe építettek. Egy 1894-ből való leírás szerint a kápolna belsejében két forrás fakadt, a közelében több másik.

A sörgyár 1892-ből való épülete.

Heréd temploma

Heréd:

Heréd község Heves megyében a Hatvani járásban.
Heves megye nyugati határánál, a Cserhátalján, Hatvantól északnyugatra 6 km távolságban fekszik. A legközelebbi vasútállomás a Hatvan-Salgótarjáni vonalon Lőrinciben található. A távolsági autóbusz-közlekedése jó.

A község nevét az 1200-as évekből több oklevél említi, ez időben lakói a nemesi közösségben élő palócok.

Heréd nevét 1138-ban kelt oklevél 1329. évi átírásából ismerjük Kerudy, majd Herudy alakban.

Heréd hősei

Ez a szó Heréd, maga is palóc név, a régi népszólásban valami foglalkozási ágat, vagy foglalkozási eszközt jelenthetett, vagy keveset dolgoztak és „here”, (munka nélkül élő, kényelmes) szót kapták. Ma is herének nevezik a szorgos méhcsaládokban munka nélkül élőket a méhészeti szaknyelvben. Nem kizárt a község nevének a dúsfüvű legelő, a lóherés szóból való származása sem.

„Heréden lakom, és amikor elmondom valakinek, mindig azt a választ kapom: az enyémen biztos nem – meséli mosolyogva egy helyi lakos.”

Forró:

Forró község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi járásban. Miskolctól közúton 37 kilométerre északkeletre fekszik, Encs mellett.

Forró falu

A Buda-Kassa közötti országút mellett fekvő település egykor fontos vámhely volt, és az itteni Kakas fogadóban postaállomás is működött. Még Kassa városa építtette 1770 körül épült az emeletes fogadót, amely arról volt nevezetes, hogy I. Miklós orosz cár 1815-ben a bécsi kongresszusra való utazása alkalmával itt töltött egy éjszakát.

Az 1790-ben nyitott postaállomásnak gyakran előkelő vendégei is akadtak: a szájhagyomány szerint a Napóleon elől menekülő császári család ijedősebb tagjai egészen idáig futottak. Forró egyedi látványossága az Abaúji Múzeum, mely egy szép, 18. századi kúriában kapott helyet.

Mindemellett itt található Európa legnagyobb egybefüggő szederültetvénye is.

Eleinte a Czudar család birtokaként tartották számon a 13. században még Villa Forrow-nak hívott területet - neve a hangtani hasonlóságon alapszik -, a falun átfolyó Fancsali-patak talán ezen idők komor hangulatára utal.

Csesznek:

Csesznek a Bakony gyöngyszeme, mely település a Veszprémből Győrbe vezető országút mentén, festői környezetben, a várhegy éles gerincén áll.

Cseszneki vár

A települést a 13. századból ránk maradt források említik először, Cezneyc néven. Később Csesztnök, Cseszneg(h) néven is ismert. Magyarország helységeinek 1773-ban készült hivatalos összeírása Cseszneg néven említi, Pesty Frigyes 1864. évi kéziratos helynévgyűjteménye a községet Cseszneknek, a mellette lévő várromot Csesznegnek nevezi.
A név a szláv a királyi hivatalt viselő személy jelentésű čestnik köznévből származik.

A környék fontos természeti látnivalója az Ördög-rét, a Remete-lyuk és a Zsivány-barlang.
A Várhegy és Gézaháza parkkertje természetvédelmi terület.

Országalma-kút

Tököl:

Város Pest megyében, a Szigetszentmiklósi járásban.

A várost keresztezi a Ráckevei HÉV vonala.

A várost, a Csepel-sziget egyik legrégibb települését, a hagyomány szerint Árpád fejedelem lovászáról nevezték el. Más források szerint a "Tököl" név a "tökély", "tökéletes" szóval áll rokonságban, Árpád fejedelem lovászának neve pedig a "Csepel" névben maradt volna fenn.

A település első okleveles említése 1270-ből való, Thukul formában. 1280-ban IV. László király Tökölt húgának, Erzsébetnek és általa a Nyulak-szigeti apácáknak adta.

Tököli repülőtér