Csodaszép Magyarország 221.

Balaton

Utazás a nagy tó körül

Szinte nincs olyan ember, akinek nem fűződik személyes emléke a Balatonhoz, aki legalább egyszer ne járt volna ott, ám kulturális és természeti értékeit csak kevesen ismerik igazán.

Sokak szerint a Balaton a különleges rekordok régiója is, s nem csupán a tó méretei és adottságai miatt.

Somogyvámos polgármestere például  1202 patkót illesztett egyetlen lúdtojásra, a Keszthelyen kiállított Csigaparlament készítője éveken át tartó fáradtságos munkával több millió őstengeri csigából építette meg az Országház embermagasságú makettjét, az andocsi búcsújáróhely Madonnájának pedig a hívek több, mint kétszázötven egyedi tervezésű és készítésű ruhát adományoztak.

Mindemellett a magyar tenger és környéke a pihenés és szórakozás régiója is.

A tavat körüljárva lépésről lépésre ismerhetők meg a vidék látni- és kóstolnivalói, természeti kincsei, építészeti remekművei és a különleges emberi teljesítményei.

Több tízmillió évvel ezelőtt a Pannon-tenger borította hazánk mai területét.
Nagy tavunk azonban egészen ifjú, alig 20-22 ezer éves.

A legenda szerint egykoron a Föld szelleme szerelemre lobbant a Balaton helyén hullámzó őstenger úrnője iránt.

Ám hiába volt minden udvarlás, minden hencegés és erőfitogtatás (amelynek során hatalmas sziklákat dobált az égbe), a szerelem dolgában tapasztalatlan istennő inkább megrémült, mintsem viszonozta volna a hősködő és hatalmas  Föld-szellem érzelmeit.
Ezért jobbnak látta , ha elbújik tengerének mélyén fekvő barlangjába.

A szellem szerelme keresésére indult, de sehol nem lelte, pedig még a tenger vízét is felszippantotta. Miután bánatába belehalt, roppant termetű teste elterült a tó helyén, kivájva annak mai medrét.
Teste betemette a barlang bejáratát, így az istennő örök fogoly maradt, akinek bánatos könnyei csak egy szűk, szabadon maradt résen át törtek a felszínre.

Ezekből a könnycseppekből lett a Balaton.

A valóságban azonban a pliocén korszak idején történt földkéreg mozgások hozták létre a Balaton medencéjét.

Ahogyan minden állóvízre, a Balatonra is a lassú feltöltődés és kiszáradás vár.
Emiatt nekünk még nem kell a Balatonra rohanni, mert ezt a munkát a természet csak több tízezer év alatt képes elvégezni.

De van egy másik Balatonunk is, de valamivel messzebb:

Balaton község

Balaton      község Heves megyében, a Bélapátfalvai járásban.

A megye északi határa mentén, az Ózd-Egercsehi medencében található település. Közúton közelíthető meg, legközelebbi vasútállomása a Eger–Putnok-vasútvonalon Bélapátfalva.

Egy legenda, ami az 1970-1980-as években még szájhagyomány útján terjedt.
A tatárjárás korában már település volt Balaton térségében.
Feltételezhetően a Balaton szó a blaton (szláv eredetű) kifejezés magyarosítása.
Ennek jelentése, nádas mocsaras. A településen egy fatemplom volt, az egyházközség hitéleti tevékenysége az egri érsekséghez és főként a bélapátfalvi Cisztercita Apátsághoz kötődött, ami az 1200-as években alakult ki.
A szájhagyomány alapján két történet élt a 80'-as években. Mindkettő az 1241-42-es tatárjáráshoz kötődik.
 Az A' variáns szerint a portyázó tatárok ezt a területet sem kerülték el, így a fosztogatás ellen az egyik mocsárba rejtették a balatoni templom oltárereklyéit

A B' variáns szerint a templom harangját. (Ez utóbbi az elterjedtebb.) 1242-re ez a terület is teljesen elnéptelenedett, annyira, hogy 300 évig nem is igazán lehet a történetéről olvasni. Az 1500-as években viszont egy pásztor fiú a fokosát az egyik mocsárba dobta mérgében, amikor egy fémtárgy megkondult a vízben. A falu nemes emberei a helyszínre siettek és ekkor találták meg a harangot. Ennek akkor már haranglábat emeltek. Az öregek még mindig hitték a 70-80-as években, hogy a jelenlegi harang a tatárjárás kora béli.

Balatoni harangláb

Valójában a helyi egyházközösség krónikája (Eger levéltár)elmondja, hogy a harangot az 1848-49-es szabadságharcban a falu lakossága szolidaritásból felajánlotta ágyúöntésre, majd a szabadságharc után annak pontos mását egy egri ágyúöntő készítette el. Jelenleg két harang található a haranglábban, a nagyobb tehát a 19. századból s nem a tatárjárás  korából ered.
Látnivalók:
Római katolikus templom. 1775-ben épült, késő barokk stílusú. Tours-i Szent Márton tiszteletére felszentelt.
Első világháborús emléktábla