Furcsa nevű községeink VII.

Vindornyalak, Öreg-hegy

Furcsa nevű községeink   VII.

Vindornyalak:                               

Vindornyalak felé

Vindornyalak a Tátika-csoportban, a Vindornya kelet-nyugati völgyében fekszik, a Zalaszántó és Vindornyaszőlős közötti mellékúton félúton, zsáktelepülésként

A település minden várostól messze esik, a legközelebbi, Hévíz közúton mintegy 12 kilométerre található.

Mindazonáltal a Balaton közelsége lehetőséget biztosított a falusi turizmus meghonosodására, ám a település nehéz elérhetősége továbbra is nagy akadály Vindornyalak fejlődésében.

A település első említése 1358-ból való: Vinqurna, 1558-ban: Wyndurna Lak. A Vindornya-patak mentén épült egykori Lak-ról, azaz udvarházról kapta a nevét.

A kistelepülés legnagyobb "kincse" a Hertelendy kúria.
Lak falu templomát 1780. körül építették, melyet Hertelendy Gáspár püspök építtetett át klasszicista stílusúvá.

Kat. templom

Bő:

Bő (horvátul Biba) község Vas megyében, a Sárvári járásban a Répce partján fekszik. Kerékpárút köti össze a termálfürdőket Locsmándtól Bükön át egészen Bőig. A falu nyugati oldaláig terjeszkedik a Bük–Bő–Gór-víztározó.

A honfoglalást követően valamelyik nemzetségfő nyári szállása volt itt, a község neve ugyanis a török eredetű bő (= nemzetségfő) főnévből származik. A falu első írásos említése egy 1239-ben kelt okiratban történik Beu alakban.

Ma a település életében meghatározó Bükfürdő közelsége. A gyógyturizmus fellendülése itt is érezteti hatását. A község léletszáma megemelkedett, számos külföldi vásárolt itt házat, melyeket felújítanak. A lakosok jelentős része a vendéglátásból él, több étterem is működik a településen. Egészen pontosan két panzió, egy étterem, egy söröző, egy borozó, és egy disco működik ezen a kis helyen egyszerre.

Szent Imre herceg tiszteletére szentelt római katolikus temploma. A templom középkori eredetű, déli oldalán előkerült eredeti csúcsíves kapuzata is. 1747-ben barokk stílusban építették át. Tornyát 1834-ben klasszicista stílusban építették át.

Emlékkő

Bő és az ausztriai Kalwang község barátsága 1988-ban kezdődött, majd 2004. októberében a hivatalos partnerségi nyilatkozat is aláírásra került, ennek állít emléket a kalwangi Önkormányzattól ajándékba kapott, bői Polgármesteri Hivatal előtt álló, nyitott könyvet ábrázoló emlékkő.

Apa:

Apanagyfalu ref. templom

Szatmár megye délkeleti részén, Szinérváraljától északnyugatra a Szamos mellett fekszik.
Apa és környéke ősidők óta lakott hely, határában kő- és bronzkori leleteket találtak. A község neve már a 13. században feltűnik az oklevelekben. Nevét az Apa nemzetségtől vette, melyet 1298-ban birtokosaként említenek. Később a meggyesi uradalomhoz tartozott.

Református temploma - 1640?-ben épült.
A görög katolikus templom - 1870 körül épült.

 

 

Fáy-Kastély

Fáj:

Fáj község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi járásban, Miskolctól közúton 50 kilométerre északkeletre

Fáj nevét 1243-ban említették először, Fayként. A Fáy család birtoka volt.
Fáy-kastély: 

 A barokk kastély magját a Fáy család által 1750 körül épített épület egykori nemesi kúriájának alapjai alkotják, amelyet 19. században klasszicista stílusban építettek át. A mai épület U alaprajzú, cour d'honneur-ös elrendezésű kastély, manzárdtetős épület, amelynek jobb szárnya előtt hosszú gazdasági épület húzódik, amelyet magtárként és gazdasági épületként használtak.

2007-ben itt forgatták a Márió, a varázsló című filmet, Franco Nero főszereplésével.
(Magam részéről soha nem értettem, - sőt, mondhatnám, hogy fáj ! -  miért nem volt ehhez jó magyar színész?)

Ajak:                                                      

Ajak temploma

Ajak, ma már ugyan  város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kisvárdai járásban.

A település egyharmad része a Rétközhöz, kétharmad része a Nyírséghez tartozik.

Az egyik legrégibb szabolcsi település, első írásos említése az 1270-ből való Ayac, ami az Ajak családnévből származik. Királyi adományként IV. Béla és V. István révén a kunok telepedtek ide, akik fokozatosan beolvadtak a magyarságba.

A török hódoltság idején szinte elnéptelenedett, a 18. században szlovákokat, majd Heves megyéből magyarokat telepítettek be, akik a falu egy-egy különálló részét foglalták el, így 4 falurész alakult ki: Nagyajak (Magyarvég), Faluderék, Kisajak és Tótvég.

A hevesi betelepülők magukkal hozták a dohánytermesztés mesterségét

2013. július 15. napján városi címet kapott.

Ajaki népviselet

A település meglehetősen híres népviseletéről.

Sajátos ruhaviselési szokás alakult ki a faluban: a nők a hónap négy vasárnapján más-más színű, egyedi szabású ruhát hordtak.

Ma a hagyományőrzésről a községi óvoda, iskola illetve citera- és néptánccsoportok gondoskodnak

Könyök:

Könyök (szlovákul: Kynek) Nyitra városrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban, Nyitra központjától 5 km-re délnyugatra, a Könyöki patak partján fekszik.

1246-ban "Kuniuk" néven említik először, a zobori apátság birtoka volt.

Fényes Elek szerint: "Könyök, Nyitra vm. tót falu, Nyitrához egy kis órányira, a pozsonyi országutban, kies vidéken.

A Mindenszentek tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1728-ban épült.

Klasszicista kastélya 19. századi, 1951-től gyermekek háza volt, ma szanatórium működik benne.