Furcsa nevű községeink I.

Református templom, Bugyi

Furcsa nevű községeink   I.

Bugyitól   Herédig

Bugyi:

Nagyközség Pest megyében, a Dabasi járásban.
Neve a Bud, Budi kezdetű török (avar, hun), vagy ujgur (a szláv eredet nem valószínű) személynévből ered. Első említése 1321-ből való Budymatheusfelde formában (Bugyi Máté földje).
1446-ban Bud néven szerepelt, ekkor Fejér vármegye solti járásához, 1507-ben pedig Bwgh alakban fordult elő, ekkor már Pest vármegyéhez tartozott.

Zsidó temető, Bugyi

A középkorban magát a helynevet - s róla birtokosainak nevét is - általában így: tehát Bod, Bud, Bady, Budy alakban írták, alanyesetben. Ez egy - a magyarok körében is használatos - szláv eredetű személynévből ered, mely a Bogyiszlónak is nevet adó Budiszláv, Budivoj típusú név becéző: Bud rövidülése. Ez az ősi magyar helynévadási eljárás a XI-XII. századra volt jellemző, melyről a falu keletkezésének homályába vesző idejére is következtethetünk.

Cementgyár

Lábatlan:

A város Komárom-Esztergom megyében a Duna mentén, illetve az Esztergom-Almásfüzitő vasútvonal mellett fekszik. 1950-ben egyesítették Lábatlant Piszke községgel.
A hagyomány szerint Piszke község neve Duna Nedecze volt, amelyet később változtattak a jelenlegi nevére.
A Lábatlan név eredetét sem lehet hitelesen megállapítani. A hagyomány szerint egy Lábatlan György nevű vitéz, aki háborúban elvesztette végtagját, lehetett itt az első birtokos. Van olyan változat is, hogy itt egy lábatlan remete élt.

Vasútállomás

Lábatlan nevének eredetét számos monda próbálja bizonyítani, ezek közül egyik az, amely szerint egy magyar királyt fogságba ejtett az ellenség, majd összebilincselték egyik hű katonájával. A katona levágta saját lábát, hogy a király el tudjon menekülni. A király katonájának a Lábatlan nevet adományozta, s mellé azokat a földeket, amelyen Lábatlan község kialakult.

Nosztalgia Találkozó

Csámpa:

A település Paks része.  Még egy ideig !

Napirenden van az atomerőmű körüli biztonsági övezet határainak módosítása, ami Csámpa jövője szempontjából fontos tényező lehet, hiszen a biztonsági övezeten belül egyéb korlátozások mellett telekkialakítási és építési tilalom van érvényben.

Tevékeny, eseménydús esztendő volt a tavalyi a csámpaiak életében: feloldották az atomerőmű miatt egykor törvényben előírt építési tilalmat és kiépült a vezetékes gáz rendszere a településrészen.

Tizenharmadik alkalommal rendezik meg a Csámpai Nosztalgia Találkozót.

Lecsófőzőverseny, veterán motorkerékpár-bemutató, gyermekjátékok, légvár és trambulin, kiállítás, valamint lovas meglepetés várja július 19-én a 11. csámpai találkozóra ellátogatókat. Már hagyomány, hogy a közösségi ház előtt minden évben összegyűlnek a település jelenlegi és egykori lakói, hogy felelevenítsék a csámpai emlékeket és színes program-kavalkád mellett ünnepeljenek. A színpadon idén is fellépők sora váltja egymást, műsort ad többek között a Szarkaláb, a Dunakömlődi Félnótás Kör, a Hungaro Karma zenekar koncertezik, az estet pedig bál zárja.

                                            

vasútállomás

Áporka:

A település szélén húzódik az 51-es főút. A Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonalon volt egykori Áporka megállóhely viszont kilométerekre volt tőle.

Nevezetességei: Református templom: késő barokk stílusú, 1786-ból Duna-parti üdülőtelep  Áporka régi temetőjében faragott kopjafákat láthatunk, melyek többségét a  falu neves fafaragó családja, a Márton dinasztia készítette. Ez a régi kézműves mesterség még ma is él a faluban.

Az Aporka az Apor férfinév női párja.

A hagyomány szerint a környék Szent László király birtoka volt, és Szentkirály-puszta elnevezés maradt fenn.

Református templom

Neve az idők folyamán többféle elnevezéssel volt ismert: Bial, Bivalysziget, Insura , Bubalorum , Szentkirály-ként is írták.

A község elnevezése I. Lipót 1701-es adomány levelében „Bial vagy másként Aporka” alakban fordult elő, az irat említi szentkirályt, is mint önálló települést.

 

Berthodeiszky kastély

Beled:

Ez az igencsak vicces nevű város a Rábaközben található

A falu nevét az Osl nemzetségben gyakori Belud személynévtől kapta. Az okleveles források 1230-ban említik először.
A főutcán található Barthodeiszky-kastély a 19. század végén épült, Ludwig Schöne német-osztrák építészmérnök tervei alapján. (Ma az általános iskola található benne.)
A kastélytól nem messze szintén a Fő utcán tekinthető meg a 2016-ban felavatott holokauszt emlékmű, mellyel a körülbelül 360 Beledről elhurcolt zsidó embernek állítottak emléket.

Templom

Pornóapáti:

A falu Szombathelytől 16 km-re, délnyugatra, az osztrák határ mellett, a Pornóapáti-patak és a Pinka összefolyásánál fekszik

Neve valószínűleg a szláv Pernovo helynévből származik, eredete ismeretlen. Névutótagja egykori ciszterci apátságára utal.

Az ember azt gondolhatná, hogy a pornóapátiak torkig vannak már a falunevükön vihogókkal, s a legszívesebben a pokolba kívánnák őket. Pedig ez nem így van, a helyiek igen türelmes emberek.

Pornóapáti jól tenné, ha a helységnévtáblái alá korhatár-karikákat illesztene, mégpedig olyanokat, amelyekbe a 18-as szám van beleírva. Ezt a falrengető viccet sütötte el nemrég a magyar humor valamelyik nagyágyúja a magyar rádióban. Támadt is fergeteges, már-már vinnyogó röhögés a stúdióban, s úgy tűnt, sosem szakad vége.

Hozzászoktak

A pornóiak nem sértődnek meg soha az emlegetett tréfák miatt, hogy nem haragszanak senkire, hogy senkit nem akarnak megpofozni, földbe döngölni, mert ők béketűrő, végtelenül toleráns emberek. Csak mosolyognak rendületlenül, és azt mondják: Igen, mi vagyunk a szexfalu.

A település néveredetére egy, az ősi erdőség korába visszavezető helyi legenda is szolgál. A monda szerint a falut körülvevő erdőkben honos volt a barnamedve. Mivel ez a vidék legfőbb jellemzője volt, Pornó a medve német nevéről (Bär) lett elnevezve, amiből hangtani módosulásokkal alakult ki a mai neve. Hienz írásmódja - Péer (fonetikusan Pée) - hangutánzó szóból alakult ki, ennek névváltozata a Perno, Pernou, Pernau.

             

 

Nepomuki Szent János szobor

Heréd:

Heréd Heves megye nyugati határánál, a Cserhátalján, Hatvantól északnyugatra 6 km távolságban fekszik. A legközelebbi vasútállomás a Hatvan-Salgótarjáni vonalon Lőrinciben található.

Heréd nevét 1138-ban kelt oklevél 1329. évi átírásából ismerjük Kerudy, majd Herudy alakban. Egy 1281-es írás is említi, Hereyd alakban. 1461-ben említi csak egy oklevél Heréd néven. Egy oklevél 1281-ben Hereyd névalakban említi. (Fejérpataky Emlékkönyv 76. oldal) Ez a szó Heréd, maga is palóc név, a régi népszólásban valami foglalkozási ágat, vagy foglalkozási eszközt jelenthetett, vagy keveset dolgoztak és „here”, (munka nélkül élő, kényelmes) szót kapták. Ma is herének nevezik a szorgos méhcsaládokban munka nélkül élőket a méhészeti szaknyelvben. Nem kizárt a község nevének a dúsfüvű legelő, a lóherés szóból való származása sem.

Hősi emlékmű, Heréd