Furcsa nevű községeink VIII.

Almásy kastély

Furcsa nevű községeink   VIII.

                                                                                                      

Kilenc tornyú ref. templom

Sarkad:

Sarkad  ma már város Békés megyében, a Sarkadi járás központja.

A Fekete-Körös jobb partján fekszik.

Nevét fekvése után kapta, mivel az 1950-es megyerendezésig Bihar vármegyéhez tartozott, s annak délnyugati sarkán feküdt. A Trianon előtt a Nagyszalontai járás része volt.

A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

Valószínű, hogy a letelepülő magyarok közül a Nyék és a Jenő törzsbeliek vették birtokba a környéket (erre utal a környékbeli puszták neve: Nyék-puszta, Jenő-puszta). Sarkad egykor mocsarakkal és nagy vizekkel volt körülvéve, ami jól védhetővé tette az ide épült egykori földvárat, majd várat,

II. Rákóczi György - mint azt Nagyszalontával is tette - a török közeledtének hírére a községet és a várat elpusztította. Lakosai később azonban újból visszatelepedtek, és Sarkad újra felépült.

A valamikori cukorgyárat bezárták.

Harc:

Harc község Tolna megyében, a Szekszárdi járásban

Harangláb

A község a Tolnai-Hegyhát délkeleti határában, a Sió felett, néhány kilométerre a Hegyhát legdélibb pontján fekvő Leányvártól északra található. A két emelkedő utca három domb közötti két völgyben települt. A vidék jellegét alapvetően a Sió közelsége határozza meg, ez a folyó, pontosabban csatorna a község keleti határa.

. Az írásos emlékekben a település neve többféleképpen megjelenik: 1193-ban Horcha, 1407-ben Harcha, később pedig Harcsa néven szerepel.

Római katolikus temploma 1824-ben épült, klasszicista stílusú.

Akasztó:                                                                             

Stadler stadion

Akasztó község Bács-Kiskun megyében, a Kiskőrösi járásban található meg.

Akasztó virágzó magyar község a Duna-Tisza közén, Bács-Kiskun megyében, a dunaföldvári hídtól 25 km-re, az 53-as főút mentén fekszik. A legközelebbi városok Kiskőrös (10 km) és Solt (20 km). A legközelebbi vasútállomás, Csengőd vasútállomás (Kb. 7 km, a Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonalon.)

A helyi hagyomány szerint a község neve onnan ered, hogy a rossz utak miatt az átutazók a kerékakasztó sár miatt nem tudták útjukat folytatni, ezért megakadtak. Más feltételezés szerint a falu egykori földesurának pallosjogáról kapta az Akasztó nevet, mely 1278-ban Akazthow formában és 1291-ben mint Okoztou szerepel oklevelekbe.

Római katolikus templom

Látnivalói:

Római katolikus templom (épült: 1744, átépítve: 18. század közepén) .

A templom előtti téren álló két világháború áldozatainak hősi emlékműve.
 Döbrögec pusztán 1965-ben előkerült római kori régészeti lelet (Viktória bronzszobra, Nemzeti Múzeum)

Stadler Stadion

Akasztói Horgászpark

Tallián-kúria

Bolhás:

Bolhás egy község Somogy megyében, a Nagyatádi járásban, a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal mellett található, közúton zsákfalu.

1533-ban készült a község harangja, amely később a föld alá ásva vészelte át a történelem viszontagságait, majd egy földmunka során előkerült, és a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának épületébe vitték megőrzésre.

                            

Vasútállomás (lehet, hogy az ?)

Az 1830-as években Tallián Ignác vidéki udvarházat építtetett.

A református templom 1853-ban épült.

Ugyanebben a században a Somssich család gőzmalmot is működtetett a faluban.

Bolhást már a 14. században említették írásban, ekkor nevét  Villa Bolhas alakban írták.
Neve a környékre jellemző állatfajtából  (kutya)  alakult ki.

Evangélikus templom

Kaskantyú:

Kaskantyú község Bács-Kiskun megye Kiskőrösi járásában.

Nyugatról Kiskőrös és Soltvadkert, délről Bócsa, keletről Orgovány és Páhi, északról Csengőd és Tabdi határolja.

Vonattal a MÁV 148-as számú (Kecskemét KK-Törökfái-Orgovány-Kiskőrös KK) vonalán volt elérhető, melyen a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetel.

Mátyás korában e településen Zily Benedek személyében előkelő KUN lakott.

1696-ban Kaskantyú-Puszta néven szerepelt.

Walter-Ranch

Kaskantyú, személynévből származik, jelentése szökevény vagy menekült.

A községben két templom található: egy evangélikus és egy katolikus templom.

A kaskantyúi hagyományok messze földön híresek: a minden évben százakat megkacagtató Komédiás Kompánia, a Ropjuk a Táncot, a Szüret-elő Falunap, az adventi esték és a Mindenki Karácsonya sok látogatót vonz a településre.

Amikor építkeztem, ide jártam borért, pálinkáért.  Kecskeméttől a kisvasúttal.
                                                                                       (nem lóháton!)

Lánycsók:

Katolikus templom

Lánycsók - az egyik legszebb nevű magyar falu - Baranya megye keleti részén található, néhány kilométerre Mohácstól, illetve a Dunától.

származásukat tekintve magyar, német, szerb, horvát és cigány származású családok élnek itt.

A község patakja a Lánycsóki-patak (más néven Bég-patak, Mühlbach, Jenyei-árok) Mohács északi részén éri el a Dunát.

Nevének eredetére vonatkozó megbízható értesüléseink nincsenek. Szájhagyomány szerint Lánycsóknak nevezték hajdanában a falut, mert volt három leánytestvér, kik e vidéket örökségképpen kapták, s rajta megosztoztak. Egyikük vörös hajú volt, és a most is létező Vörösmarton lakott, Márthának hívták. Másikuk víg kedélyű volt és lakását Villányban tartotta és Vígleánynak nevezték. A harmadik Lánycsókon lakott. A három testvér – talán mivel Vígleány kigúnyolta a vörös hajú Márthát, vagy mert az örökség miatt összeperlekedtek – sokáig a legnagyobb haragban voltak, végre itt összecsókolózva kibékültek.

A másik történet szerint egy török katona egy szép lányt látva e vidéken, utána futott, és e helyen megcsókolta. Természetesen ez lehetetlen, hiszen a település neve Lanchuk néven már a török megszállás előtt is szerepelt. A tény, hogy a község mai neve 1905. január 1-jétől használatos.

Naspolya panzió