Furcsa nevű községeink II.

Béb község

Furcsa nevű községeink   II.

Ha bébi, mehet Gebére

Makkoshotyka:

A címere

Makkoshotyka község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sárospataki járásban. Miskolctól közúton kb. 80 km-re északkeletre, a tokaj-hegyaljai borvidéken található.

1262-ben V. István adományozta egy Hugka nevű vitéznek, az ő nevéből ered a „Hotyka” név.

A címerkép megfogalmazásához a település jellemzői adtak támpontot.
A természeti adottságokat jelképezi a hármashalom, valamint a tölgyágak. Előbbi részben utal a község régi, Makramál-Hogyka nevére is, mivel a "mál" hegyoldalt jelent. A címer külső díszeként megjelenő tölgyágak a termésekkel pedig a mai településnév "Makkos-" előtagjára utalnak.

Szüreti mulatság Bében

Béb:
Első hallásra ugyan kevésbé tűnik viccesnek, (mint Áporka vagy Heréd), de bemutatkozáskor mégis nagyon mókás:  „bébi vagyok!”
A település egyébként Veszprém megye büszkesége.
A középkorban a Béby és a velük rokon Cseszneky család birtoka volt.
A lakosság 70%-ban még ma is németnek vallja magát.

Kopjafa

Markotabödöge:
Magyarország északnyugati részén, Győr-Moson-Sopron megye északnyugati részén, a Tóközben fekszik, közel a Hansághoz, a Keszeg-ér partján.
Markotabödöge területén már a kőkorszak idején is éltek emberek. A Győr-Moson-Sopron megyei település két község, Morgota és Bedegh összeolvadásából jött létre.
Bödögét 1161-benIII. István király Nyáry Lőrincnek adta Bedegh néven, innét nyerte a család a bedeghi nemesi előnevet.
Markota – Morgota 1222-ben Péter ispán birtokán volt.

Köröm:

Emlékpark

Köröm község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolci járásában, Miskolctól közúton kb. 16 kilométerre délkeletre, a Sajó bal partján. Itt folyik a Hernád a Sajóba.
Köröm község neve már a honfoglalás idejében ismeretes volt. Hajdan Borsod vármegyéhez tartozott, amikor is a neve Kerem volt. Köröm községet az oklevelek csak 1387-ben említik.

Az ónodi országgyűlést a Sajó áradása miatt tulajdonképpen nem az ónodi várban, hanem Köröm mellett, a mezőn nyitották meg. A II. Rákóczi Ferenc emlékpark ennek tiszteletére készült. A benne 1997-ben felállított 14 méter ma­gas, ba­rokk szel­le­mű kő em­lék­osz­lop Be­ne­dek Györ­gy szob­rász­művész al­ko­tása. Az emlékparkban elhelyezett tűzzománc idézetek Zsuffa Péter ötvösművész munkáját dicsérik.

 

Az egykori fűtőház

Rum:

A kisközség neve egyáltalán nem áll összefüggésben az alkohollal.
Eredete ennél kevésbé vicces és izgalmas.
Rum a német Ruhm személynév vagy Rummy családnév után kapta a nevét.

Ha erre jártok semmiképp ne hagyjátok ki a Széchenyi kastélyt, eszméletlenül csodaszép.

A község neve a történelem során nagyon sok formában szerepelt, úgyszintén a szerepére utaló megfogalmazások is változtak. IV. Béla király idején Rum földjeként szerepel az 1246-ban keletkezett okiratban (Terra Rum), 1260-ban már terra castri RWM, 1560-ban RWM fortalicium (erődítmény, vár ), majd 1619-ben először Rum oppidum ( mezőváros ).

Református lelkészlak

Ököritófülpös:
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti felében, a Szatmári síkságon fekvő települést körülvevő falvak is furcsa nevűek:  Győrtelek, Kocsord, Porcsalma, Csenger.
Neve a határrész nevéből vált településnévvé.
Eredetileg olyan helyet jelöl, ahol ökröket tartanak: ökör+itó  (ököritató).
A Fülpös helynév a latin Philippus személynévből alakult át Fülpössé.
A Szatmári-síkság különlegességei közé tartoznak  a kórokozóknak ellenálló ártereken, folyópartokon még fellelhető szatmári „dzsungelgyümölcsösök” is, melyeknek dió, alma, körte és szilvafái máig termést hoznak. Az itt található diófaligetekben terem a milotai és tiszacsécsi dió. Az itt termő "nemtudom-szilva" néven ismert szilva apró kék gyümölcséből a híres szilvalekvár és aszalt szilva mellett a világhírű szatmári szilvapálinkát készítik.

Az innen elszármazottak találkozója

Sikátor:
Egy kicsi falu Győr-Moson-Sopron megyében, Veszprém megye valamint Komárom-Esztergom megye határán.  Bármelyikhez tartozhatna.
A településről először a 14. században tesznek említést Sykator néven.
A sykator latinul szűk utcát, szőlők közötti vakutat jelent.
Hajdan virágzott a szőlőtermesztés és a mezőgazdaság.
Ma alig 300-an lakják.
Iskolába ovodába a gyerekek Veszprémvarsányba járnak.  Van egy ABC bolt.
A felnőttek unaloműzéséről két kocsma gondoskodik.

Önkormányzat

Nyírkáta:
Község Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén, a Nyírség-ben.
A község hivatalos neve 1955 óta Nyírkáta, annak alapján, hogy a falu első ismert birtokosa a Káta nemzetség tagja volt. A Nyír- -előtag a Nyírség tájegységhez való tartozást fejezi ki, egyben megkülönbözteti más Káta nevű településektől.
A települést 1955-ig Gebe néven nevezték. Ez puszta személynévből keletkezett, tehát a település X-XIII. század-i megülésére valló névadás.
Az alapjául szolgáló személynév feltehetően a régi Gebart, Gébárt (latin Gebhardus, illetőleg német Gebhard, Gebhart) becézett változatával azonos.
A közfelfogás azonban a Gebe helységnevet a magyar gebe (rossz, sovány ló) főnévvel hozta kapcsolatba. Ezt a lakosság sértőnek találta, és a községnév megváltoztatását kérte. A hatóság ekkor adta a településnek a Nyírkáta nevet.
Nagyon irigyeltem Erdei Béla osztálytársamat, aki bemutatkozáskor mindig hatalmas derültséget keltett:  - Mátészalkán születtem, Gebén jártam iskolába!

Nyírkáta, Ált. iskola