Furcsa nevű települések VI:

Présház Csikvándon

Furcsa nevű falvaink    VI.

Csikvánd:

Győr-Moson-Sopron megye egyik legdélebbi faluja.

A Csikvándi Bakony-ér széles nádasban folyt. A hajdani méretére utal, hogy vízimalmot működtetett, és Malom-érnek is hívták. Az Ér néhány kilóméterrel észak-nyugatra a Marcal folyóba torkollik.
A régi leégett templom alapjaira 1652-ben evangélikus templomot építettek.
A falu további nevezetessége az Kastély (jelenleg Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér), a háborús hősök emlékére állított Turul-szobor; az 1944-ben elkészült katolikus templom a Mária szoborral; régi nemesi családok síremlékei a temetőben. Van néhány régi nádtetős ház, illetve megtekinthető egy helytörténeti múzeum is.

Róm. kat. templom

Bizonytalan eredetű, talán a szláv Sčitovan személynévből származó nevét egy 1270-es okmány említi először "possessio Chituan" formában.

Érdemes ellátogatni a falu parkjába, itt található pihenőhely, árnyékos padok, tó és a helyi IKSZT (Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér) 2011-ben felújított épülete.

Ebergőc:

Ebergőci utcarészlet

Ebergőc (németül: Börgötz) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Soproni járásban.

Ma ismert első okleveles említése 1343-ból való „Eburgheuch” írásmóddal. A középkorban az Ebergőc-család birtokolta.

A főként nyugdíjasok lakta kisközségben szinte mindenki saját szükségleteinek kielégítésére termel. Az állatokkal foglalkozók száma évről évre csökken.

Az ebergőciek  önzetlenek.
 A falu szélén álló artézi kútjukból jó szívvel adnak friss, ásványi anyagokban gazdag vizet mindenkinek, aki csak érte jön.

A templom műemlék, az Országos Műemlékjegyzékben a 3774. sz. alatt szerepel. A templom Szent Imre tiszteletére lett szentelve. A búcsút augusztus utolsó vasárnapján tartják.

Kajárpéc:

Győrtől 25 km-re délre; a gyömörei vasútállomástól 7 km-re. A Sokorói-dombság délnyugati szélső dombsorának lábánál fekvő község

A Kajár név feltehetően személynévi eredetű, a falu egy Kajár (Quajar) nevű birtokosról kapta nevét. Kispéc nevének eredete ugyancsak személynévre vezethető vissza, itt lehetett a német eredetű Péc (Pech, Péchy, Pécsi) nemzetség birtoka.
1950-ben Kajárpéc néven egyesült Kajár és Kispéc. 

Hatos-tölgy

A címer ezüst hullámos pólyával vágott, fekete keretezésű, álló, hegyes pajzs, felső része hasított, melynek első vörös mezejében ezüst lóherevégű lebegő latin kereszt, második, vörös mezejében ezüst heraldikai rózsa, közepén latin keresztes vörös szívvel, zöld sziromlevelekkel, ez a Luther-rózsa. Alsó zöld mezejében aranyágon függő két arany szőlőlevél között egy arany szőlőfürt.
A keret felső részén két vörös közepű, arany heraldikai rózsa között "QUAIAR", jobbról "KAJÁR", balról "KISPÉC" felirat aranybetűkkel, alul szárainál keresztbe rakott két aranyleveles vessző. A pajzs alatt ezüsttel szegélyezett fekete bélésű vörös szalagon a község neve: "KAJÁRPÉC" felirat, kontúrozott aranybetű

Győrszemere:

Faiskola

Győrszemere község Győr-Moson-Sopron megyében, a Téti járásban.
A Sokorói (Pannonhalmi)-dombvidék nyugati vonulatának, a Sokorónak északi végén kiépült falu a dombság és a Kisalföld találkozásánál.

Győrszemere akár közúton, akár vasúton a Győri körzet egyik legkönnyebben elérhető települései közé tartozik, így autós, biciklis és gyalogos turisták számára egyaránt ideális kirándulási pont lehet.

Négy elkülöníthető részre tagolódik: a falui, a hegyi, az erdősori és a nagyszentpáli részre.

Győrszemere úgynevezett első foglalásos Árpád-kori település. A korabeli oklevelekben Scemere, Zemere, Geur-Zemere alakokban szerepel. Máskor Naghzemere, Kyszemere birtok néven is említik.

1250-ben már bizonyíthatóan a Szemere nemzetségbeliek tulajdona. Feltehetőleg nevét is e családtól kapta.

Az 1900-as helységnévtárban Szemere néven szerepel. 1908. december 31-ével vette fel a „Győr” előnevet.

"Kutyor"

Itt római katolikusok, evangélikusok, reformátusok, a legutóbbi világháborút megelőzően zsidók laktak békés együttélésben. Ez a falu valóban összezsugorított történelem, különösen ha hozzászámítjuk nem jelentéktelen roma népességét is.

Határában található egy meleg vizű forrás ami több éve a semmibe spriccel kihasználatlanul. Különös figyelmet érdemel még a kihasználatlanul maradt termálvíz lehetőség, ami minden bizonnyal a helyi turizmus lényeges fellendülését eredményezné.
Szemere-hegyen levő keretrészt „Kutyor”-nak hívják.
Senki nem tudja az eredetét.

Maglóca:

Szentháromság szobor

Maglóca község Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai járásban.

A falu egy földhátságra települt, amelyet keletről és nyugatról is a Hanság idáig lenyúló mocsarai, vizenyős területei határoltak

Maglóca határából az ősi korok emlékei is előkerültek (csiszolt kőbalták, kőpengék, csontár). A Gyimos-dombról pedig 2 korai avar sír néhány ékszere került felszínre.

1220-ban említik először, „villa Magluca” néven. A falu neve Kiss L. szerint szláv eredetű: a délszláv „magilica” (sírdomb) szóból származik. De feltételezhető magyar névadás is a Magló személynévből, esetleg a magyal növénynévből. Első ízben 1220-ban említik nevét „villa Magluca” alakban a szomszédos Barbacsot eladományozó oklevélben

Különös kézirat került elő nemrégiben. E szerint több mint háromszázhetven évvel ezelőtt vitába keveredtek Barbacs és Maglóca jobbágyai a Sziget- erdőért.

Bezerédj-Eszterházy kastély

Ménfőcsanak:

Győr egyik városrésze. Az M1-es autópályától délre, a 83-as főút és a Győr-Pápa-Szombathely vasút mellett fekszik, a Bakony és a Kisalföld találkozásánál. 1934-ben Csanakfalu, Csanakhegy és Ménfő (nevét a korabeli oklevelek és krónikák említik, pl. Gesta Hungarorum, Kézai Simon krónikája), három korábban különálló község egyesítésével jött létre. 1970-ben csatolták Győrhöz. Határvonala a jelenlegi Koroncói út nyomvonala volt.

Különösen gazdag kelta és római emlékekben Egy kelta falut tártak fel, (kutat, élelmiszer tárolót, kovácsműhelyt) – és újra eltemettek az új építésű utak alá.

IV. Béla király a ma Királyszéknek nevezett dombon tartotta 1244-ben a környék nemeseinek az ítélő széket.

Ménfői csata a Képes Krónikában

Ménfő:

1170 körül Konrád királyi jobbágy birtoka volt, ki azt négy unokájára és Szentmárton egyházára hagyta. Ebben az időben Mefu, néhol Mensow volt a neve. Korábban népes falu, azután puszta és szőlőhegyközség, de újabban ismét község. 1044. július 5-én színhelye volt a Péter és Aba királyok alatt vívott nagy csatának. Az e csatában elesett sok német harczos után hosszú ideig "Veszett német" volt a neve. 1250-ben villa Menfu alakban találjuk említve

Csanakfalu:

Már 1216-ban, III. Incze pápa bullájában villa Chonuk néven falu.

A község határához tartozó, ú.n. Rákóczi-dűlőn álló fát a lakosok Rákóczifának nevezik és mindenféle hagyományt fűznek hozzá, melyeknek azonban alapjuk nincsen.

Tájház

Völcsej:

Önálló község a lövői körjegyzőségben Győr-Moson-Sopron megye délnyugati részén, közel az osztrák határhoz.

Sok más település mellett Völcsej is az Osl-ok birtoka volt. 1382-ben Völcsej neve előtt az okiratokban már ott állt a „nobiles”, vagyis „nemes” szó.

Szent László király templom

Völcsejen napjainkban sem óvoda, sem általános iskola nem működik, ezért a tanulók a környező községek általános iskoláiba járnak.