Furcsa nevű községeink V.

Ásványráró, Kálvária

Furcsa nevű községeink   V.

Kisbukó gát

Sonkád:

Sonkád község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban az Öreg- és az Új-Túr találkozásánál, csodálatos, érintetlen természeti környezetben fekszik. A falu határában, a két folyó találkozásánál az Új-Túron található a Kisbukó nevű gát és kirándulóhely.
Sonkád nevének első említése 1181-ben, a cégényi monostor oklevelében bukkan fel először.
Nevét az írásos adatok szerint már 1426-ban is Sonkád-alakban írták.
Református temploma a 15. században épült, 1807-ben kőtornyot építettek hozzá.

Szent Rókus templom

Ásványráró:

Ásványráró Szigetköz középső részén a Duna mellett fekszik, Győr és Mosonmagyaróvár között szinte félúton.
Két település, Ásvány és Ráró egyesítéséből jött létre 1936-ban.
A nyelvészek szerint az Ásvány helynév mesterséges árok, ásott tó, kút jelentésű; a Ráró sólyomféle ragadozó madár, kerecsensólyom jelentésű és valószínűleg személynévből vagy erdőnévből átvéve változott helynévvé.
Neve alapján a nyelvészek Árpád-kori alapításúnak tartják Rárót.
1250. december 4-én kelt oklevél említ először települést a mai Ásványráró közigazgatási területéről: a mai új-szigeti határrészen feküdt "Oltua" (Oltva) említése.

A település Győr felőli részén áll a híres, műemlék jellegű Kálvária, melyet báró Apponyi Lázár barokk stílusban építtetett 1738-ban.
A Kálvária mellett álló fekete nyár  védett természeti érték

 

Csipkemúzeum

Hövej:

Hövej  község Győr-Moson-Sopron megyében, a Kapuvári járásban található.

Hövej a Répcétől és a Rábától nyugatra patakokkal szegdelt sík területen fekszik.
A középkor folyamán Hövejt első ízben IV. Béla 1257-ben kelt oklevele említi „Chalad” néven.

Hövej néven először 1436-ban a csornai konvent oklevelében említik.
A hagyomány szerint a falu nevét egy halászattal foglalkozó Hövej nevű családtól kapta.

A község nevét a höveji hímzés tette ismertté a világ előtt. Ennek a hímzésnek ősi formája, a rábaközi hímzés már régtől fogva ismert. Hövejen lyukacsos hímzés volt a neve, mert a lenge anyagon lévő lyukakat különböző mintájú kötésekkel töltötték ki

1962-ben a híres höveji csipke a brüsszeli világkiállításon aranyérmet szerez.
Látnivalók:  Római katolikus templom  és a Csipkemúzeum.

Bősárkány

Bősárkány:

Magyarország északnyugati részén, Csornától északra 9, Mosonmagyaróvártól délre 28 km-re helyezkedik el; megközelíthető mindkét város felől a 86-os főútvonalon. Vonattal a Hegyeshalom–Csorna–Szombathely-vasútvonalon.

Bősárkány neve 1222-ben tűnik fel először írásban egy, a szomszédos Maglócát eladományozó oklevélben „villa Sarkan” alakban. Csak a XVIII. század elején jelent meg a Bő-, illetve Beő- előtag. A falu neve a „sárkány” köznévből keletkezett személynévből vagy földrajzi névből származhat. Az előbbi mellett az szól, hogy az országban több falu is viseli ezt a nevet. Az utóbbira a Pesty Frigyes által lejegyzett szájhagyomány alapján gondolhatunk: az ún. „Sárkány-dombon” megtelepedő halászok adták nevét.

Millennium kereszt

Szávíz – Vízicentrum
Bősárkány külterületén a fertő-Hanság Nemzeti park közvetlen szomszédságában található. Nyugodt, ideális környezetben, külön horgásztó a horgászoknak, és külön fürdőtó a pihenni, kikapcsolódni, fürödni vágyóknak.

Pieta szoborcsoport

Fityeház:
Nagykanizsától 13 km-re délnyugatra.
Vonattal megközelíthető a Székesfehérvár–Gyékényes vasúti fővonalon.
A levéltári adatok először 1422-ben szólnak a faluról, ekkor Fythyefelde alakban olvashatjuk. A későbbiekben Fygehaza (1531), Fytthye (1573), majd Fityeháza (1786) változatai ismeretesek. Mai végleges formájában 1877-től fordul elő. A Fityeház elnevezés előtagja személynév, mely a "fites-finta" szó családjával áll összefüggésben, és ehhez járult a -ház(a) utótag lakóhely, otthon értelemben.
A község központjában áll a népies későbarokk stílusban készült Pieta szoborcsoport. Alsó, szélesebb talapzatának két oldalán Szent Flórián a tűzoltók védőszentje, és Szent Vendel a vadászok védőszentje szobrai vannak. A magasabb, keskenyebb középső részen helyezkedik el maga a Pietaszoborcsoport. A szoborcsoport országos műemléki védettség alatt áll.

"Spörgetés"

Galambok:

Galambok község Zala megyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén

A település első említése 1231-ből származik Golombuk néven.

A község fontos hadiút mellett feküdt, ezt egy 1420-ból származó oklevél említi.

Nevét a népi emlékezet vagy fantáziája szerint a galambokról kapta. Az ősi falu a mai település legmagasabb részén, a Főszegben volt. A sok apró, fehérre meszelt ház a faluhoz közelítő idegennek úgy tűnt, mint sok kis fehér galamb a mezőségben. Etimológusok szerint a helynév tapadással keletkezett a bérce, völgye szókapcsolatból. 

Termálfürdő

Vannak olyan feltételezések miszerint falu neve szláv eredetű. Valószinűleg a szláv „mély" szóval azonos.

Nevezetesség:  Római katolikus templom és plébánia épület, mellette kőkereszt.
 Református templom (1864),  Tájház (épült 1840-ben, felújítva 1997-ben) ,

Castrum kemping és termálfürdő.

Zsúpfedeles ház

Kacorlak:

Kacorlak község Zala megyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.

Kacorlak első írásos említése 1314-ből való Lok néven. A 15. századtól viseli a megkülönböztető Kachor nevet az itteni birtokos család neve után.
A múlt századi nagy környékbeli erdők nevét földrajzi nevek őrzik a mai napig is.

Nevezetesség:

Műemlék jellegű templom, 

Két zsúpfedeles népi lakóház  (A Principális menti település két pompás zsúpfedeles lakóházáról nevezetes, melyek igazi különlegességek és szép példái a zalai népi építészetnek)

 

A Kemendi vár (helye)

Kemendollár:

Kemendollár község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban.
A dollár fizetőeszközhöz semmi köze nincs a nevének.
Neve a Kemend és az Ollár helységnevek összevonásából keletkezett.
A Kemend a szláv kámeny (kő) szó magyar „d” képzővel ellátott változata,
az Ollár valószínűleg francia eredetű személynévből származik (vö. fr. Aulard „hentes”).

Kemendollár közvetlen a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal mellett fekszik. Egy vasúti megállóval rendelkezik.

Kemend várát az oklevelek 1370-ben említették először Castrum Kemend néven Károly Róbert király alatt.
Végső pusztulása az 1700-as évek elejére tehető, amikor császári parancsra felrobbantották falait. A maradványokat aztán 1863-ban a pókaszepetki plébánia templom építkezéséhez, illetve a vasúti töltéshez használták fel, így mára a felszínen nyoma sem maradt az egykori kemendi várnak.

Kereszt

Ozmánbük:

Ozmánbük Zalaegerszegtől 20 km-re fekszik a Vasi-Hegyhát tájegységben.

A mai Ozmánbük két részből tevődött össze. A középkorban egyik részét temploma miatt Egyházasbiknek, a másik részét Túlsó-, majd a török hódoltság idején Oszmán kanizsai bég nevét felvéve O(s)zmánbük néven jegyzik a krónikák. Bük első említése a 14. századból származik. A falu első birtokosa, a Byki család tagjai már 1531-ben a török pusztításaira hivatkozva eladták itteni két nemesi kúriájukat.

Ozmánbükhöz tartozik, de Halastóhoz van közelebb a valaha önálló, 30 lelket számláló Márkus település. A község tájértéke felbecsülhetetlen és kihasználatlan. A patakvölgyek tiszta levegőjű, szelíd vadban és madárcsicsergésben gazdag erdőknek adnak otthont. A patakvölgyek mentén lovastúra-útvonal található