Furcsa nevű községeink III.

Református templom, Szalonna

Furcsa nevű községeink   III.

Ismerős nevű települések

Szalonna:

Szalonna község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban a Rakaca-patak széles völgyében, a Szalonnai-hegység déli széle alatt (a Szár-hegy déli nyúlványánál), a Rakaca-víztározó és a Bódva közelében terül el.
A falu neve vagy személynévből származik, vagy a szláv (lengyel?) slana (= sós) szóból, közelében ugyanis enyhén sós vizű forrás található. Először 1249-ben Zolouna alakban írva említik egy oklevélben; később a Zolona és a Zelenna alakok is előfordulnak.

A felduzzasztott Rakaca patak Szalonna határában

Szalonna legnevezetesebb látnivalója a falu központjában álló kisebb dombra eredetileg katolikusok által épített, ma református templom, amely két korszakban épült.

1995-ben a településen található Szár-hegyi-víznyelőbarlangot az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította

Terem   és  Őr:

Mátészalka felé közeledve van egy útelágazás, ahol a tábla jobbra  Terem, balra  Őr községeket mutatja. Az útjelző táblán kívül a két falunak nincs semmi köze egymáshoz.

Teremi tó

Terem község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori járásban.
Terem nevét az oklevelek 1332-ben említették először Banknetereme, majd 1354-ben Bankneytereme, 1413-ban p. Therem néven.

Terem főként szétszórt tanyákból álló település. 1907-ben nevét Pusztateremként említik

Terem mint önálló község a fenti településrészekből és az aporligeti Cserepes-tanya, valamint a vállaji Nagyfenék és Sárgaháza településrészekből 1952-ben jött létre.
Nevét az elpusztult falu emlékére kapta.

Őr, világháborús emlékmű

Őr település egykori lakosai gyepűőrök (határőrök) voltak. A település neve lakosainak határőri foglalkozását őrzi nevében, mivel az egykori lakosság kötelessége volt a gyepűk őrzése

Más feltételezés szerint a települést az Őry család alapította, és a nevét a családról kapta
Nevezetessége: Református templom: eredetileg román stílusú, átépítés után késő barokk, fakazettás mennyezet és torony.

Uray kastély

Tyukod:

A Szatmári-síkságon, az ország keleti csücskében, az Ecsedi-láp szélén terül el.
Közúton a 49-es főúton; vonattal a Mátészalka–Csenger-vasútvonalon (Porcsalma-Tyukod vasútállomás) közelíthető meg.
Neve a személynévként is használt magyar tyúk főnév -d képzős származéka.

 

Tyukod, állomás

A Református templom 30 méter magas tornyában két harang van.
A nagyobbik, 1080 kilós harangot Szlezák László aranykoszorús mester öntötte 1948-ban Budapesten. A harang felirata büszke üzenet, mely szerint „Tyukod magyar volt, református volt, ma is az, és az is marad.”
Az Uray kastély ma könyvtár és diákotthon.

Katolikus templom

Vatta:

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőkövesdi járásban, a megye déli részén található.

Neve személynévből keletkezett magyar névadással.
A helyi hagyomány szerint a 11. században élt pogány Vata vezérről kapta nevét.
Első írásos említése 1323-ban történik egy oklevélben. A következő évszázadokban Vatha, Woytha, Watha, és Bata néven említik.
Nevezetessége:  Odescalchi-kastély, Református templom és Hősi Emlékmű. Itt született 1812. augusztus 27-én Szemere Bertalan.

Hősi emlékmű, Vatta

Üdvözlő tábla

Baj:

Baj a Gerecse nyugati lábánál, Tata Tóvárosi városrészének közvetlen keleti szomszédságában található.

Tóvároskert megállóhely távolsága a község központjától 1,3 km. A sárga turistajelzés Baj főterén kezdődik és a Gerecse túraútvonalai felé teremt kapcsolatot; a Tatabányához tartozó Koldusszállásig vezet.
A település és környéke ősidők óta lakott hely. Határában bronzkori telepet, kelta sírt is találtak.

A 18. század elején az Esterházy család birtoka lett a falu. A Habsburg-párti Esterházy József 1715-1720 között elüldözte Baj református lakosságát és 1730-ban Moson vármegyei birtokairól katolikus vallású német telepeseket költöztetett ide.
Első írásos említése 1228-ből való Bay néven.
A falu neve az ótörök gazdag (bey) szóból ered.

Szent Ferencnek szentelt műemlék római katolikus temploma régebbi templom helyén épült.

 

Sárga kastély

Bár:

Község Baranya megyében, a Mohácsi járásban.

Bár a Duna jobb partján, Mohácstól északra elhelyezkedő község. Megközelítése, mivel az 56. számú főközlekedési útvonal átvezet rajta, így az autóbusz-közlekedés kimondottan jónak mondható.

Neve a Bár–Kalán nemzetség valamelyik Bor nevű tagjának nevét őrzi. 1323-ban a Bor (Bár-Kalán) nemzetségből származó Bor fia János birtoka volt.

Fehér kastély

Hajdan fontos stratégiai útvonal mentén feküdt a község.
II. Lajos serege ezen vonult fel a mohácsi ütközetre. (Bár ne tette volna!)

1864-ben a régi templom helyétől valamivel lejjebb épült a még ma is fennálló templom tiszta kőből és téglából, román stílusban.

A Mattyasovszki család "fehér" és "sárga" kastélya műemléki védettséget élvez.
A privatizáció nyomán a sárga kastély és a fehér kastély ma már magánkézben van.