Furcsa nevű községeink IV.

Régi bányamozdony

Furcsanevű községeink    IV.

Farkaslyuk:

Farkaslyuk község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Ózdi járásban. Az Upponyi-hegységtől nyugatra, az Ózdi-patak völgyfőjében,

Ifjúsági tábor

A hagyomány szerint egy farkasok utáni hajtóvadászat után kapta a hely a Farkaslyuk nevet.
A Rima-Murány-Salgótarján Vasmű Rt 1913-ban kezdett hozzá a bányanyitási munkálatoknak. Az 1914-ben a közelben megnyitott szénbánya sokáig nyújtott munkát a lakóknak.

1996. október 13-án Farkaslyuk lakói népszavazáson döntöttek a település önállóságáról

A legközelebbi település egyben a legközelebbi város is: a községtől északra fekvő Ózd legutolsó házai mindössze néhány száz méterre állnak Farkaslyuk északi részének utcáitól

Karakószörcsök:                                                        

Evangélikus egyház

Karakószörcsök Veszprém megye nyugati részén, nem messze a Somlótól, néhány kilométerre a 8-as számú fő közlekedési úttól fekszik. Vonattal elérhető a Székesfehérvár–Veszprém–Celldömölk–Szombathely-vasútvonalon.

Először 1288-ban tűnt fel Zurchuk írásmóddal, később – 1426-ban – már Karakozurchek.

Előtagja a szláv Krakov vagy Krakkó hely- és víznévből képződött, utótagja pedig
galagonyást jelent. Magyarra fordítva:  Galagonyáshely.

Egykori falubeliek

A falu Szent István felesége, Gizella királyné birtoka volt.  Akkoriban az ittenieket
árkibányaszürcsöki  várjobbágyoknak nevezték, a települést pedig Árkibányaszürcsöknek.

A templomtól a vasútig vezető útnak  Szarkaszer volt a neve, mert az út menti akácfákon sok szarka talált magának lakóhelyet.

 

Millenneumi emlékmű

Kup:

Kup község Veszprém megyében, a Pápai járásban.
A Bakonyalja nyugati szélén, a Bittva völgyében, Pápától kb. 10 km-re fekszik, 490 fős település.
A település nevének eredete
A zobori apátság 1111-i oklevelében az egyik tanú neve: Cup, így feltehető, hogy a név e szláv eredetű személynévből ered. Veszprém megyében viszont a szláv eredetű kúp szavunk először csak 1784-ben bukkant fel, ezért a középkori falunevet nem származtathatjuk belőle.
A T. Sz. 1968. november 1-én helyezte üzembe az alumínium öntödét, rá egy évre a vasöntödét. A fellendülés 1971-ben kezdődött, és 1984-ben már 134 embernek adott munkát. 1990-ben dolgozói tulajdonba került, majd 2006 elején – piaci gondok miatt – magántulajdonba. Jelenleg egy nyíregyházi cég üzemelteti.

                                                                                             

A település címe

Kék:

Ahol talán a boldogság kék madara röpködött?

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északi részén, a Rétközben, a Lónyai csatorna mellett fekvő település.
Kék nevét 1268-ban említik először az oklevelek, mint várbirtokot. Ekkor V. István és IV. László királyok Karászi Sándor bánnak adják királyi adományként.
1333-ban Karászi Sándor bán unokája a települést Magyar Pál gimesi várnagy-nak adta el. Ekkor a Zichy család oklevéltárában, Poss. seu terra Keek-néven van nevezve.
Református temploma 1818-ban épült.
Kék Község címere vágással osztott hasított talpú egyszerű vonalú pajzs. A pajzsfő ezüst mezőjében jobbra repülő kék színű madár és zöld vízi növényzet látható. A pajzstalp első két felében jobbra ezüstszínű hal úszik, a másik kék mezőt három ezüst hullám tagolja. A címer fő motívumai a mondán és a valóságon alapulnak, melyből községünk neve eredhet.
A motívumok történelmi és földrajzi indoklása:
- A monda szerint valaha itt röpködött a Rétközben egy különös kék farkú madár, mely itt hullatta el gyönyörű tollait. A református egyház régi pecsétjén is felfedezhető a madár rajza.
- Feltételezhető, hogy káka vízinövényből származik a község neve. Első írásos említésünk 1268-ban: Kaak.

Jellegzetes falusi ház

Mérges:

Győr-Moson-Sopron megyében, a Rába folyó völgyében fekszik egy patkó alakú kanyarulatban. Már a honfoglalás előtt is lakott hely volt.
Mérges környéke már a honfoglalás előtt lakott hely volt. Ásatások bizonyítják, hogy veterán római katonák telepe volt itt. A község határában több ízben találtak avar sírokat. Mérges a honfoglalás után magyarokkal népesült be. Első ismert birtokosa a téti Pok (Poky, Puk) család volt.

Galambgomba (ez tényleg mérges!)

 A község ura a 15. században Mérges Miklós lett, aki várat emeltetett és kőhidat építtetett a Rábán.

1787-ben a régi templomfalakra felépülő templom közepén ásott nagy meszesgödörből tömérdek hadianyag, régi kard, puska, dárda és mintegy 30 db kisebb-nagyobb ágyúgolyó került elő. A legnagyobbat, egy 34 fontos ágyúgolyót az örök emlékezet okából befalazták a templom tűzfalába, majd egyet az 1835-ben épült torony oldalába is.

                                                                                    

Hungaroring

Mogyoród:

Mogyoród nagyközség Pest megyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.

A falu neve a mogyoróval, illetve a mogyoróbokorral kapcsolatos, hiszen mogyoród jelentése: „mogyoróban gazdag”. Mára már csak néhány mogyoróbokor maradt a nagyközség területén. Ezek közül egy a plébánia udvarában található.

A településnév történelmi dokumentumokon több formában is megjelenik: hazai oklevelekben Mogyoród néven, török adólajstromokon „Magoród”-ként, „Mogyorós”-ként, külföldi, egyházi okleveleken pedig mint Monorond, Mangerat, Munerod, Mamorade.

Szisz Ferenc az első versenygyőztesének szobra

Nevezetessége:  
Katolikus templom (barokk, 1749, egy régi bencés monostor romjaiból épült)

Kálvária és Nepomuki Szent János szobor (barokk, 17. század)

Szent László kilátó és kápolna

Hungaroring

Pince sor

Fő tér

Aquaréna (aquapark)

A településtől délre halad el a Csörsz árok

Kisboldogasszony templom

Nyalka:

A Pannonhalmától kelet-délkeletre elterülő síkságon, Győrtől 23 km-re lévő község.

Szent István 1001. évi keltezésű oklevelében említi Chimudi névalakban, mint Szent Benedek-rendnek adott birtokot. 1250-ben Szent László szabadalomlevelében Hymud alias Nelka alakban említi, ettől kezdve a pannonhalmi apátság birtoka. Albeusnak többször említett jegyzékében vagy Hymudnak vagy pedig Nelkának van megemlítve.

Pincesor

Nyúl:

A község Győrtől 13 km-re dél-délkeletre, a Sokorói-dombságon terül el. Elérhető a 82-es főúton, vagy a Győr–Veszprém-vasútvonalon.

Nevezetességei:
Sípálya
Magántulajdonban lévő csillagvizsgáló.
Kilátók: Lila-hegy geodéziai mérőtoronnyal (313 méter), Hegyes-magas URH toronnyal (309 méter), Zsidó-domb (241 méter), Pojt (239 méter), Gerha (200 méter).

Az első adat Nyúl község nevéről Szent István pannonhalmi alapító levelében található 1037-ből, ahol a község Villa Nuul ( Nyúlközség ) néven szerepel.

Valószínűleg a Nyúl nevűcsalád birtoka lehetett. Szent László korában,

1086-ban a község neve Nulu alakban szerepelt. Már akkor szőlő

termelőhelyként tartották számon.

(Nekem még nincs emléktáblám, de ami késik...........)

A falu központja