Csodaszép Magyarország 252. Balatonkenese

Tatár lik

Balatonkenese

Rákóczi szilfája

Balatonkenese történelme a régmúlt időkre nyúlik vissza. Eredeti neve Knésa, amely később változott Kenesére (az 1528-ban kiadott Tabula Hungariae is ezen a néven tünteti fel), majd Balatonkenesére.

Balatonkenese a Balaton északkeleti csücskében fekszik, Budapesttől kb. 100 km-re délnyugatra, a Kenesei-magasparton. A balatoni települések között különleges fekvésű, hiszen Balatonakarattyán kívül az egyetlen olyan Balaton parti település, amely igazából sem nem déli, sem nem északi parti. 

Kékszalag vitorlásverseny

A magaspartról, illetve a közvetlen vízpart jelentős részéről a Balaton egész keleti medencéje és a Tihanyi-félsziget jól belátható, kedvező időjárás esetén a tájkép minden évszakban látványos

A települést két község – Kenese és Akarattya – közelmúltbeli egyesítésével jött létre.

Kenese már az államalapításkor lakott volt.
2009. július 1-je óta város.

Vasútállomás

Balatonkenese vasútállomás a MÁV 29. számú Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalon fekszik. A nyári időszakban sűrített menetrenddel, klimatizált, modern vonatok közlekednek; az év többi részében viszont ritkított a menetrend és alacsony színvonalú a vasúti szolgáltatás.

Bz vonat kenesére

Menetrend szerinti hajójáratok kötik össze többek között Siófokkal és Balatonalmádival.

A 13. századi ínséges időkre emlékeztetnek a part menti magas lősz-falakba vájt  tatárlikak.

A furcsa elnevezésű búvóhelyek a szájhagyomány szerint a fosztogató tatárok elől menekülő nép számára nyújtottak menedéket.

1846-ban a Kisfaludy gőzös első útja – fedélzetén gróf Széchenyi Istvánnal – Kenesére vezetett.

Az első temploma a mai református templom helyén eredetileg 1231-ben épült, tornya gótikus stílusú volt, a török pusztítás után átépítették barokk stílusban. A templom mellett emléktábla őrzi Mosonyi Márton prédikátor emlékét, akit 1700-ban elűztek, de később a kurucok visszahoztak. A katolikus templom késő barokk stílusban épült 1819-ben. A toronyban lévő legnagyobb harangot Szent István király és Orbán pápa képe díszíti. A főoltár képe (Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának) Pribék István adományaként került a templomba. A mennyezet freskóit Graits Endre festőművész készítette 1907-ben.

Soós Lajos emlékoszlop

Balatonakarattyán a főúttól mindössze ötven méterre áll annak a szilfának a maradványa, amelyet a néphit szerint a 18. század elején maga II. Rákóczi Ferenc ültetett, de sajnos kiszáradt és a 60-as évek óta csak csonkjai látszanak.

Ha a lőszfal tetejéről a távolba pillant az utazó, bizonyára megérti, miért nevezik sokan a Balatont magyar tengernek, hiszen a horizontot kémlelve nem érzékelhető, merre is ér véget a víz, s hol kezdődik az égbolt alja.

Lecsófesztivál

1934. július 27-e óta, ma már évente, megrendezik a Kékszalag Vitorlásversenyt. Európa legrégebbi és leghosszabb tókerülő vitorlásversenyének 1. bójája Balatonkenesén, a Partfő alatt van, a kikötő mólójától 500 méterre. A Partfőről és a Soós Kilátóról kiváló a rálátás a bóját kerülő versenyzőkre, akik a bója után Keszthely felé fordulnak. A balatoni hajózás kezdetei is a Balatonfüred-Balatonkenese távhoz kapcsolódnak. Széchenyi István is ennek a távnak a megtételével indította útjára a Kisfaludy gőzöst 1847. március 29-én. 

Vadkacsa  Panzió