Furcsa nevű községeink IX.

Beleznai Kastély  Bugyi

Furcsa nevű községeink    IX:

A helyiek nem törődnek a gúnyolódókkal, inkább annak örülnek, hogy a turistákat vonzzák a különleges hangzású településnevek.

Bugyi:

Bugyi nagyközség Pest megyében, a Dabasi járásban. Budapesttől délkeletre, Áporka, Sári, Taksony, Peszéradacs és Kiskunlacháza közt fekvő település.
Neve a Bud, Budi kezdetű török (avar, hun), vagy ujgur (a szláv eredet nem valószínű) személynévből ered. Első említése 1321-ből való Budymatheusfelde formában (Bugyi Máté földje)
1446-ban Bud néven szerepelt, ekkor Fejér vármegye solti járásához, 1507-ben pedig Bwgh alakban fordult elő, ekkor már Pest vármegyéhez tartozott.

Beleznay János 1730-ban állította fel az itteni reformátusok anyagyülekezetét.
1728-ban a helység már betelepült, melyet "Sig. Bugyiense 1728" körírattal ellátott régi pecsétje is igazol.

Bugyi, az ötezer fős nagyközség Pest megye ékessége. Sokan hiszik, hogy a fehérneműről kapta a nevét, de már a XIV. század óta így hívják – és a női alsó akkor még sehol nem volt.
1885-ben nagy tűzvész pusztított itt, ekkor a település nagyobb része leégett.

Forster kastély

Nevezetességei:

Szégyenkő: Római kori kőoszlop a református templom kertjében, amelyet a református egyház 1783 és 1824 között szégyenkőnek használt.

Beleznay-kastély: Bugyi község legrégibb építészeti emléke ez a műemlék barokk kúria, amelyet Beleznay János (Mária Terézia egykori tábornoka) építtetett az 1730-as években. Római katolikus templom: Szent Adalbert tiszteletére szentelt barokk templom (épült: 1761-1763).

Forster-kastély (ma Vadászkastély)
Tájház.

Történelmi emlékpark

Ondód: 

Debreceni városrész

A Kishegyesi útról megközelíthető városrész - Debrecen nyugati oldalán - kilenc kilométerre fekszik az anyavárostól. A településrészt a régi Bellegelő, Ebes, Hegyes, Cuca és Macs határolja. Már 1571-től a házak után kiosztott földként tartják számon, s így a város legrégebben művelt területe.

Debrecen egyik külterületét nevezik 

Ondódnak, amiről szinte mindenkinek egyből a férfi hím­ivarsejt jut az eszébe. Pedig az elnevezés a honfoglalásra tekint vissza: az Ond és Kondu törzsek nevéből alakult.

Emlékpark

 A település Ond vezérről kaphatta nevét, de egy időben az ondódiak körében fölvetődött, hogy a település egy korábbi elnevezésére, Kishegyesre változtassák. A kezdeményezés azonban elhalt, de mindmáig tetten érhető a település nevével való gúnyolódás. A településre járó menetrendszeri buszokat rendszerint némi képzettársítással illetik az ondó trágár megfelelőjével. Emellett azonban rengeteg olyan helyzet adódik az ondódiak életében, amikor mosolygásra, netalántán szégyenkezésre adott okot a település kétértelmű elnevezés.

Szopok:

Dél-Dunántúli Piros-túra: .. Elmegyünk a Kancsal-, és Rózsa-forrás mellett, majd a szentképekkel és szobrocskákkal díszített haranglábhoz, ... Jobbra fordulva Mecsekfaluba érünk le. A falu régi neve Szopok volt, a lakosság kérésére 1928-ban változtatták Mecsekfalura.

1954-ben Komlóhoz csatolták Kisbattyánt, Mecsekfalut (melynek neve 1928-ig Szopok volt) és Mecsekjánosit, majd 1954-ben Mánfát, mely azonban 1992-ben ismét önálló községgé alakult

Piros-túra útvonal

Mecsekfalu (egykor Szopok) Árpád-kori magyar falu a török hódoltság alatt néptelenedett el. 1726/1727-ben kezdtek a németek betelepedni. 1835 körül települt le első magyar anyanyelvű lakosa; azóta egy-két magyar család mindig élt itt. 1930-ban 17 magyar és 250 német anyanyelvű lakta.
Szopok ‘Komló nyugati városrésze’ [1332–5: Scupuk: Györffy 1:393]. Talán szláv eredetű szn.-ből keletkezett magyar névadással; “régi falu, a magyaroktól Uj Szobáknak neveztetett. Később lett Czojak, Czupok, Szopok”." ‘Szopokról való’, ‘szopoki’

Caluga kolostor

 Csiklóbánya:

Csiklovabánya, 1911 és 1918 között Csiklóbánya , falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

A Csiklova patak mentén hosszan elnyúló falut öt–kilencszáz méteres hegyek veszik körül.

Neve a szláv Čiklo férfinév -ova képzővel ellátott alakjából való.
1437-ben Chiglobanya, 1464-ben Chiglo, 1537-ben Chyglova, 1691-ben Csiklo, 1690–1700-ban Csiklova, 1828-ban German Csiklova és Csiklovár alakban jegyezték.

1718-ban itt építették meg a Bánság első rézolvasztó kemencéjét. 1722-ben réz- és vasbányája és hámorai voltak. 1773-tól a vasat üzemi méretekben kovácsolták is. 1776-ban építették meg második kohóját.

Cigánynegyedéből kiváló zenészek származtak. 1901-ben a telepen román nyelvű cigány iskolát alapítottak.

Nevezetessége:  Öt kilométerre, az erdőben található a Kalugra (Călugară) ortodox kolostor. A hagyomány szerint egy kecskepásztor 1830-ban, miközben kecskéi legeltek, egyházi éneket hallott énekelni. Két falubelije átvizsgálta a környéket, és egy barlangra bukkantak, benne egy szentképpel és egy szerzetes csontvázával. A barlang zarándokhellyé alakult. 1861-ben szentelték föl kápolnáját, amelyet a Roll-hegy tövébe építettek. Egy 1894-ből való leírás szerint a kápolna belsejében két forrás fakadt, a közelében több másik.

A sörgyár 1892-ből való épülete.

Heréd temploma

Heréd:

Heréd község Heves megyében a Hatvani járásban.
Heves megye nyugati határánál, a Cserhátalján, Hatvantól északnyugatra 6 km távolságban fekszik. A legközelebbi vasútállomás a Hatvan-Salgótarjáni vonalon Lőrinciben található. A távolsági autóbusz-közlekedése jó.

A község nevét az 1200-as évekből több oklevél említi, ez időben lakói a nemesi közösségben élő palócok.

Heréd nevét 1138-ban kelt oklevél 1329. évi átírásából ismerjük Kerudy, majd Herudy alakban.

Heréd hősei

Ez a szó Heréd, maga is palóc név, a régi népszólásban valami foglalkozási ágat, vagy foglalkozási eszközt jelenthetett, vagy keveset dolgoztak és „here”, (munka nélkül élő, kényelmes) szót kapták. Ma is herének nevezik a szorgos méhcsaládokban munka nélkül élőket a méhészeti szaknyelvben. Nem kizárt a község nevének a dúsfüvű legelő, a lóherés szóból való származása sem.

„Heréden lakom, és amikor elmondom valakinek, mindig azt a választ kapom: az enyémen biztos nem – meséli mosolyogva egy helyi lakos.”

Forró:

Forró község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi járásban. Miskolctól közúton 37 kilométerre északkeletre fekszik, Encs mellett.

Forró falu

A Buda-Kassa közötti országút mellett fekvő település egykor fontos vámhely volt, és az itteni Kakas fogadóban postaállomás is működött. Még Kassa városa építtette 1770 körül épült az emeletes fogadót, amely arról volt nevezetes, hogy I. Miklós orosz cár 1815-ben a bécsi kongresszusra való utazása alkalmával itt töltött egy éjszakát.

Az 1790-ben nyitott postaállomásnak gyakran előkelő vendégei is akadtak: a szájhagyomány szerint a Napóleon elől menekülő császári család ijedősebb tagjai egészen idáig futottak. Forró egyedi látványossága az Abaúji Múzeum, mely egy szép, 18. századi kúriában kapott helyet.

Mindemellett itt található Európa legnagyobb egybefüggő szederültetvénye is.

Eleinte a Czudar család birtokaként tartották számon a 13. században még Villa Forrow-nak hívott területet - neve a hangtani hasonlóságon alapszik -, a falun átfolyó Fancsali-patak talán ezen idők komor hangulatára utal.

Csesznek:

Csesznek a Bakony gyöngyszeme, mely település a Veszprémből Győrbe vezető országút mentén, festői környezetben, a várhegy éles gerincén áll.

Cseszneki vár

A települést a 13. századból ránk maradt források említik először, Cezneyc néven. Később Csesztnök, Cseszneg(h) néven is ismert. Magyarország helységeinek 1773-ban készült hivatalos összeírása Cseszneg néven említi, Pesty Frigyes 1864. évi kéziratos helynévgyűjteménye a községet Cseszneknek, a mellette lévő várromot Csesznegnek nevezi.
A név a szláv a királyi hivatalt viselő személy jelentésű čestnik köznévből származik.

A környék fontos természeti látnivalója az Ördög-rét, a Remete-lyuk és a Zsivány-barlang.
A Várhegy és Gézaháza parkkertje természetvédelmi terület.

Országalma-kút

Tököl:

Város Pest megyében, a Szigetszentmiklósi járásban.

A várost keresztezi a Ráckevei HÉV vonala.

A várost, a Csepel-sziget egyik legrégibb települését, a hagyomány szerint Árpád fejedelem lovászáról nevezték el. Más források szerint a "Tököl" név a "tökély", "tökéletes" szóval áll rokonságban, Árpád fejedelem lovászának neve pedig a "Csepel" névben maradt volna fenn.

A település első okleveles említése 1270-ből való, Thukul formában. 1280-ban IV. László király Tökölt húgának, Erzsébetnek és általa a Nyulak-szigeti apácáknak adta.

Tököli repülőtér

Furcsa nevű községeink VIII.

Almásy kastély

Furcsa nevű községeink   VIII.

                                                                                                      

Kilenc tornyú ref. templom

Sarkad:

Sarkad  ma már város Békés megyében, a Sarkadi járás központja.

A Fekete-Körös jobb partján fekszik.

Nevét fekvése után kapta, mivel az 1950-es megyerendezésig Bihar vármegyéhez tartozott, s annak délnyugati sarkán feküdt. A Trianon előtt a Nagyszalontai járás része volt.

A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

Valószínű, hogy a letelepülő magyarok közül a Nyék és a Jenő törzsbeliek vették birtokba a környéket (erre utal a környékbeli puszták neve: Nyék-puszta, Jenő-puszta). Sarkad egykor mocsarakkal és nagy vizekkel volt körülvéve, ami jól védhetővé tette az ide épült egykori földvárat, majd várat,

II. Rákóczi György - mint azt Nagyszalontával is tette - a török közeledtének hírére a községet és a várat elpusztította. Lakosai később azonban újból visszatelepedtek, és Sarkad újra felépült.

A valamikori cukorgyárat bezárták.

Harc:

Harc község Tolna megyében, a Szekszárdi járásban

Harangláb

A község a Tolnai-Hegyhát délkeleti határában, a Sió felett, néhány kilométerre a Hegyhát legdélibb pontján fekvő Leányvártól északra található. A két emelkedő utca három domb közötti két völgyben települt. A vidék jellegét alapvetően a Sió közelsége határozza meg, ez a folyó, pontosabban csatorna a község keleti határa.

. Az írásos emlékekben a település neve többféleképpen megjelenik: 1193-ban Horcha, 1407-ben Harcha, később pedig Harcsa néven szerepel.

Római katolikus temploma 1824-ben épült, klasszicista stílusú.

Akasztó:                                                                             

Stadler stadion

Akasztó község Bács-Kiskun megyében, a Kiskőrösi járásban található meg.

Akasztó virágzó magyar község a Duna-Tisza közén, Bács-Kiskun megyében, a dunaföldvári hídtól 25 km-re, az 53-as főút mentén fekszik. A legközelebbi városok Kiskőrös (10 km) és Solt (20 km). A legközelebbi vasútállomás, Csengőd vasútállomás (Kb. 7 km, a Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonalon.)

A helyi hagyomány szerint a község neve onnan ered, hogy a rossz utak miatt az átutazók a kerékakasztó sár miatt nem tudták útjukat folytatni, ezért megakadtak. Más feltételezés szerint a falu egykori földesurának pallosjogáról kapta az Akasztó nevet, mely 1278-ban Akazthow formában és 1291-ben mint Okoztou szerepel oklevelekbe.

Római katolikus templom

Látnivalói:

Római katolikus templom (épült: 1744, átépítve: 18. század közepén) .

A templom előtti téren álló két világháború áldozatainak hősi emlékműve.
 Döbrögec pusztán 1965-ben előkerült római kori régészeti lelet (Viktória bronzszobra, Nemzeti Múzeum)

Stadler Stadion

Akasztói Horgászpark

Tallián-kúria

Bolhás:

Bolhás egy község Somogy megyében, a Nagyatádi járásban, a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal mellett található, közúton zsákfalu.

1533-ban készült a község harangja, amely később a föld alá ásva vészelte át a történelem viszontagságait, majd egy földmunka során előkerült, és a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának épületébe vitték megőrzésre.

                            

Vasútállomás (lehet, hogy az ?)

Az 1830-as években Tallián Ignác vidéki udvarházat építtetett.

A református templom 1853-ban épült.

Ugyanebben a században a Somssich család gőzmalmot is működtetett a faluban.

Bolhást már a 14. században említették írásban, ekkor nevét  Villa Bolhas alakban írták.
Neve a környékre jellemző állatfajtából  (kutya)  alakult ki.

Evangélikus templom

Kaskantyú:

Kaskantyú község Bács-Kiskun megye Kiskőrösi járásában.

Nyugatról Kiskőrös és Soltvadkert, délről Bócsa, keletről Orgovány és Páhi, északról Csengőd és Tabdi határolja.

Vonattal a MÁV 148-as számú (Kecskemét KK-Törökfái-Orgovány-Kiskőrös KK) vonalán volt elérhető, melyen a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetel.

Mátyás korában e településen Zily Benedek személyében előkelő KUN lakott.

1696-ban Kaskantyú-Puszta néven szerepelt.

Walter-Ranch

Kaskantyú, személynévből származik, jelentése szökevény vagy menekült.

A községben két templom található: egy evangélikus és egy katolikus templom.

A kaskantyúi hagyományok messze földön híresek: a minden évben százakat megkacagtató Komédiás Kompánia, a Ropjuk a Táncot, a Szüret-elő Falunap, az adventi esték és a Mindenki Karácsonya sok látogatót vonz a településre.

Amikor építkeztem, ide jártam borért, pálinkáért.  Kecskeméttől a kisvasúttal.
                                                                                       (nem lóháton!)

Lánycsók:

Katolikus templom

Lánycsók - az egyik legszebb nevű magyar falu - Baranya megye keleti részén található, néhány kilométerre Mohácstól, illetve a Dunától.

származásukat tekintve magyar, német, szerb, horvát és cigány származású családok élnek itt.

A község patakja a Lánycsóki-patak (más néven Bég-patak, Mühlbach, Jenyei-árok) Mohács északi részén éri el a Dunát.

Nevének eredetére vonatkozó megbízható értesüléseink nincsenek. Szájhagyomány szerint Lánycsóknak nevezték hajdanában a falut, mert volt három leánytestvér, kik e vidéket örökségképpen kapták, s rajta megosztoztak. Egyikük vörös hajú volt, és a most is létező Vörösmarton lakott, Márthának hívták. Másikuk víg kedélyű volt és lakását Villányban tartotta és Vígleánynak nevezték. A harmadik Lánycsókon lakott. A három testvér – talán mivel Vígleány kigúnyolta a vörös hajú Márthát, vagy mert az örökség miatt összeperlekedtek – sokáig a legnagyobb haragban voltak, végre itt összecsókolózva kibékültek.

A másik történet szerint egy török katona egy szép lányt látva e vidéken, utána futott, és e helyen megcsókolta. Természetesen ez lehetetlen, hiszen a település neve Lanchuk néven már a török megszállás előtt is szerepelt. A tény, hogy a község mai neve 1905. január 1-jétől használatos.

Naspolya panzió

Furcsa nevű községeink VII.

Vindornyalak, Öreg-hegy

Furcsa nevű községeink   VII.

Vindornyalak:                               

Vindornyalak felé

Vindornyalak a Tátika-csoportban, a Vindornya kelet-nyugati völgyében fekszik, a Zalaszántó és Vindornyaszőlős közötti mellékúton félúton, zsáktelepülésként

A település minden várostól messze esik, a legközelebbi, Hévíz közúton mintegy 12 kilométerre található.

Mindazonáltal a Balaton közelsége lehetőséget biztosított a falusi turizmus meghonosodására, ám a település nehéz elérhetősége továbbra is nagy akadály Vindornyalak fejlődésében.

A település első említése 1358-ból való: Vinqurna, 1558-ban: Wyndurna Lak. A Vindornya-patak mentén épült egykori Lak-ról, azaz udvarházról kapta a nevét.

A kistelepülés legnagyobb "kincse" a Hertelendy kúria.
Lak falu templomát 1780. körül építették, melyet Hertelendy Gáspár püspök építtetett át klasszicista stílusúvá.

Kat. templom

Bő:

Bő (horvátul Biba) község Vas megyében, a Sárvári járásban a Répce partján fekszik. Kerékpárút köti össze a termálfürdőket Locsmándtól Bükön át egészen Bőig. A falu nyugati oldaláig terjeszkedik a Bük–Bő–Gór-víztározó.

A honfoglalást követően valamelyik nemzetségfő nyári szállása volt itt, a község neve ugyanis a török eredetű bő (= nemzetségfő) főnévből származik. A falu első írásos említése egy 1239-ben kelt okiratban történik Beu alakban.

Ma a település életében meghatározó Bükfürdő közelsége. A gyógyturizmus fellendülése itt is érezteti hatását. A község léletszáma megemelkedett, számos külföldi vásárolt itt házat, melyeket felújítanak. A lakosok jelentős része a vendéglátásból él, több étterem is működik a településen. Egészen pontosan két panzió, egy étterem, egy söröző, egy borozó, és egy disco működik ezen a kis helyen egyszerre.

Szent Imre herceg tiszteletére szentelt római katolikus temploma. A templom középkori eredetű, déli oldalán előkerült eredeti csúcsíves kapuzata is. 1747-ben barokk stílusban építették át. Tornyát 1834-ben klasszicista stílusban építették át.

Emlékkő

Bő és az ausztriai Kalwang község barátsága 1988-ban kezdődött, majd 2004. októberében a hivatalos partnerségi nyilatkozat is aláírásra került, ennek állít emléket a kalwangi Önkormányzattól ajándékba kapott, bői Polgármesteri Hivatal előtt álló, nyitott könyvet ábrázoló emlékkő.

Apa:

Apanagyfalu ref. templom

Szatmár megye délkeleti részén, Szinérváraljától északnyugatra a Szamos mellett fekszik.
Apa és környéke ősidők óta lakott hely, határában kő- és bronzkori leleteket találtak. A község neve már a 13. században feltűnik az oklevelekben. Nevét az Apa nemzetségtől vette, melyet 1298-ban birtokosaként említenek. Később a meggyesi uradalomhoz tartozott.

Református temploma - 1640?-ben épült.
A görög katolikus templom - 1870 körül épült.

 

 

Fáy-Kastély

Fáj:

Fáj község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi járásban, Miskolctól közúton 50 kilométerre északkeletre

Fáj nevét 1243-ban említették először, Fayként. A Fáy család birtoka volt.
Fáy-kastély: 

 A barokk kastély magját a Fáy család által 1750 körül épített épület egykori nemesi kúriájának alapjai alkotják, amelyet 19. században klasszicista stílusban építettek át. A mai épület U alaprajzú, cour d'honneur-ös elrendezésű kastély, manzárdtetős épület, amelynek jobb szárnya előtt hosszú gazdasági épület húzódik, amelyet magtárként és gazdasági épületként használtak.

2007-ben itt forgatták a Márió, a varázsló című filmet, Franco Nero főszereplésével.
(Magam részéről soha nem értettem, - sőt, mondhatnám, hogy fáj ! -  miért nem volt ehhez jó magyar színész?)

Ajak:                                                      

Ajak temploma

Ajak, ma már ugyan  város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kisvárdai járásban.

A település egyharmad része a Rétközhöz, kétharmad része a Nyírséghez tartozik.

Az egyik legrégibb szabolcsi település, első írásos említése az 1270-ből való Ayac, ami az Ajak családnévből származik. Királyi adományként IV. Béla és V. István révén a kunok telepedtek ide, akik fokozatosan beolvadtak a magyarságba.

A török hódoltság idején szinte elnéptelenedett, a 18. században szlovákokat, majd Heves megyéből magyarokat telepítettek be, akik a falu egy-egy különálló részét foglalták el, így 4 falurész alakult ki: Nagyajak (Magyarvég), Faluderék, Kisajak és Tótvég.

A hevesi betelepülők magukkal hozták a dohánytermesztés mesterségét

2013. július 15. napján városi címet kapott.

Ajaki népviselet

A település meglehetősen híres népviseletéről.

Sajátos ruhaviselési szokás alakult ki a faluban: a nők a hónap négy vasárnapján más-más színű, egyedi szabású ruhát hordtak.

Ma a hagyományőrzésről a községi óvoda, iskola illetve citera- és néptánccsoportok gondoskodnak

Könyök:

Könyök (szlovákul: Kynek) Nyitra városrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban, Nyitra központjától 5 km-re délnyugatra, a Könyöki patak partján fekszik.

1246-ban "Kuniuk" néven említik először, a zobori apátság birtoka volt.

Fényes Elek szerint: "Könyök, Nyitra vm. tót falu, Nyitrához egy kis órányira, a pozsonyi országutban, kies vidéken.

A Mindenszentek tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1728-ban épült.

Klasszicista kastélya 19. századi, 1951-től gyermekek háza volt, ma szanatórium működik benne.